Miért rossz kövérnek lenni? (beszélgetős fórum)

Kövérnek lenni szar!

Hiába szépít bárki,fullad,liheg,izzad.Nincs szexi ruhatára,a pasik undoródva néznek a duci nőkre,nem nőnek állatnak teintik!Folyton takargassa magát és hatalmas sátrakba őltözik!Úgyi si mindegy alapon megeszik mindent,és mert nem szeretik habzsolja az édességet!Sokan mondják neki te így is szép vagy ,a hátamögött kibeszélik,már megint hízott!A terhesgondózóba a nögyógyász ,cseszteti foggyon!Hát én is duci vagyok tudom milyen .A sovány nők viszont rossz indulatúak ,és nevetni de egy jót zabálni sem ,tudnak mert megáll a szivűk ha xs-es ruhájukba nem férnének bele,netalán felszednének 4-5kg és öket is lenéznék mások!

Nemhiába vagyunk itt ilyen sokan...

Mindenki fogyni szeretne, ha csak 5kilót is. Mindenkinek a saját súlya a teher,amit cipelni kell, amitől rossz kövérnek lenni.

Kívánom, hogy mindenkinek összejöjjön a fogyi, és ne legyen már rossz neki. :DDD

Valóban minden kövér ember jól érzi magát a bőrében? Vagy csak ezzel nyugtatják magukat, mert nem lennének képesek leadni egypár kilót? Tényleg jobb kedvűnek tűnnek a kövérek, de ha egyedül maradnak, és nem kell szerepet játszani, akkor is vidámak? Jó a kedvük, amikor szakad róluk a víz, ha lépcsőn kell felmenni valahova, ha nem tudják bekötni már a cipőpőjüket se, ha éjszakánként nem kapnak levegőt, mert nyomja a súlyuk ????

Én nem azt mondom, hogy csontsoványnak kellene lenni, hanem egészségesnek. Aki egészséges, az valószínűleg jól fogja érezni magát.

Ahogy olvasom a hozzászólásokat egyre jobban azt érzem, hogy nem olyan rossz kövérnek lenni. Ha lefogynék biztosan mindíg ideges lennék, nem mosolyognék ilyen sokat, mindíg fájna a gyomrom, nem ízlene az étel stb. Ezeket azért írom, mert a környezetemben a vékony nők szavai, arckifejezésük jut eszembe. A világért meg ne sértődjenek a csinoskák, Ők bíztosan nem ilyenek.

Az egyik nagyon csinos kis ismerősömnek pl. mindíg bőrproblémája van, de elég komoly ám, állandóan nyavajog és orvoshoz jár. Szóval mindenkinek van valami ami nem jó neki. Sajna.

Sziasztok!

Én nem vagyok kövér,terhesség után a szoptatási időszakban híztam meg egy kissé(55 kg körül van az állandó súlyom a 167cmemhez)aztán a sok gyümilétől amiket naponta megittam elkezdtem hízogatni és végül 65 kg körüli lettem.Akkor sem voltam kövér szerintem a hasam volt nagy,meg az arcom,tokám lett nagyobb.De iszonyatosan zavartak ezek a plusz kilók,így a szoptatás után pikk-pakk leadtam őket.Most újra 55 kg körül vagyok,a hasammal továbbra is vannak gondok(plasztikáztatni kéne)Szóval én átérzem,hogy vki szomorú a sok vagy csak az éppen sok kilója miatt:(Viszont amit megfigyeltem,hogy a környezetemben sokkal jobbkedvűbbek,humorosabbak és tényleg állandóan jókat kacagnak a kövér emberek:)Ez nagyon teccik:))Ez viszont nem mondható el a vékonyabb társaimról.Nem akarok általánosítani,de nekem ez a tapasztalatom.

na azért ez nem ilyen könnyű ám, főleg ha valakinek 20-30kg többlete van.Az eléggé lehangoló tud ám lenni...

Szerintem az elhatározás, akarat az első dolog, majd egy hosszútávú diéta, sőt életmódváltás(!!!) kiválasztása. Kell hozzá még sok támogatás, elismerés, aztán ha az egészség is engedi,csak akkor a sport.

Ezt már meg sem elítettem, mert ez végigkísért egész életemben.

De vettem amolyan fűzőfélét, ami térdig ér, így, ha marhára szoknyát akarnék húzni (mert a párom nekem is odavan érte, ha szoknyában vagyok...) akkor van azért megoldás.

A legtöbb indokot már felsoroltátok, a ruhás részhez kapcsolódóan még hozzátenném ,hogy én pl nagyon szeretnék szoknyákat hozdani, mert szerintem nincs csúnya lábam, de a combom összeér, és kidörzsölődik, csíp fáj és sebes lesz:(

A párom imádja, ha szoknyában vagyok, de sajnos nem lehetek:( Ezért IS utálok dagi lenni:(

Nekem a legrosszabb a ruhavásárlás. Miért csak 40 kilósoknak vannak jó, és szexi ruhák?

ÚÚgy utálom mikor bemegyek egy üzeltbe, és nincs a méretembe az amit szeretnék:((

Én sem azt mondom hogy ész nélkül. Az nem jó semmire.

Csak tudod pl. nem szeretnék oda jutni mint nagyanyám, hogy a nagy súly miatt már mind a két térdében teljes protézis volt ötven éves kora előtt.

És nagyon örülök hogy jól vagy és nincs semmi probléma. :))))

Hát lehet, de mint mondottam azért nem tespedek, és a rendszeres orvosi vizsgálatokon is ( amunkám miatt kötelező ) jól " teljesít a szivem és az érrendszerem is, hozzáteszem nagy örömömre :)

Nem is azt akartam mondani, hogy ne fogyjunk le, hanem azt, hogy nem mindegy hogyan. Lehet a végén depresszió vagy teljes lelki béke, de ha nem fogadod el magad , akkor szinte garantált a depresszió, annál szörnyűbb nincs ha magad utálod. megjegyzem amit írtam, egyéni véleményem.

Ja igen, és azért az alkat sem elhanyagolható dolog, akarhatsz te nagyon vézna lenni, ha a genetika mást diktál, ennyi.

Na haragudj Kisvakond de meg kell kérdeznem: Mi lesz 10-20-30 év múlva?

Trombózis? Szívroham? Ilyenek nem riasztanak?

:))))))))))) már nem megyek be ilyen helyre! Na jó, néha muszály, ha fehérneműt akarok venni, de szörnyedek, hogy ekkorában, mint én csakis nagymama bugyogó van, de szexis akármilyen nincs. Hogy is van ez? Diszkrimináció?? Az ám! Én miért nem vehetek fel csipkés akármilyenes, harisnyatartós bugyeszt? avagy szexi melltartót? Na jó most már jobb a helyzet, mert már van rámvaló, de annó nem volt, még csak kicsit se érezzem nőnek magam, ez teljesen felháborít.

Köszi, de most, ha megfigyeled jó ideje meg sem moccan lefele a mérleg... :(, kicsit magam alatt és fáradtan, így eszem, mikor időm és kedvem van, van, hogy ez már későn, vagy ugyan 4-kor de beájulás az ágyba aztán...

Szia Fawkes!

Tudom miről beszélsz. Igaz nekem "csak" 10kg feleslegem volt, de mind a fizikai, mind a lelki megviseltség nálam is jelentkezett.

Nagyon jó ledobni pár kilót, és érezni a változást, a könnyebbséget. Tényleg megterhelő a kövérség az élet bármely terén.

Szoktam nézni a mérlegelődet, és nagy-nagy gratuláció az eredményeidhez! azok a ropi eladók meg bek@phatják!!!! :DDD

Hú, nagyon rossz kövérnek lenni, minden sokkal nehezebb, felmenni a 3. emeletre, elviselni a hőséget, esetleg oldalt fekve aludni (annó, fulladtam tőle, ahogy nyomott a karom), cipőt kötni, zuhanyozni, főzni, nehezebb a szex, és alapvetően minden nehezemre esett akkor, megmozdulni is...

Így, hogy elveszítettem közel 30 kg-ot már ismerem a különbséget. Nem mondom, még mindig tetemes a súlyfeleslegem, de minden jóval könnyebb.

Arról meg ugye nem is beszélve, hogy enni képtelen vagyok nyilvános helyen, inkább csak iszom. Nagyon belém ivódott az emberek megvető tekíntete, hogy "na ez a hájpacni is zabál, ahelyett, hogy fogyókúrázna" és ez vonatkozott akármilyen fajta kajára, még sima salátára is :(((((. Vagy mondjuk ruhavásárlás. Nah az kész tortúra volt (na nem mintha most nem lenne az... :( ), a legnagyobb méret is 44 esetleg 48-as, de mivel akkoriban 54-eset hordtam, így csak a megvető tekíntet maradt, ha esetleg megkérdeztem egy nadrágot szorongatva, hogy esteleg a 38 méret helyett 54 van-e. Ropi kisasszony ala eladó fintorogva közölte, hogy ekkora méretben nem tartanak semmit, miközben gunyorosan végigmért. Juuuj, nem fogom elfelejteni soha. Teljesen tönkretettek ezek a dolgok lelkileg.

A pasikról meg nem is beszélve, ha netán megismertem valakit, akkor tuti, hogy a baráti társaság hányingert kapott tőlem, vagy olyan fejjel néztek a haverjukra, mintha ezt gondolnák: "na barátom, Te is jól megszívtad, örülhetsz, ha nem nyom agyon szex közben..."

Noh és ehhez hasonló élmények. Soha, de soha többet nem akarom átélni ezeket, rémesek.

Még manapság is, néha előfordul, hogy ilyesmibe ütközöm, pl a ruhavásárlás még mindig necces. Az egyik német üzletlánc boltjaiban van bálnás méret is. Ennek ugye örülünk, DE a nagy méretek közül a 48-as (mert már 54-ből 48 lett :))) ), rémesen nagy, erre átvonszolódom a normál méretre boldogan, hogy na akkor majd ott találok valamit, ha netán lelek is 48-as méretet, az már meg kicsi.

Naszóval így legyen egy kövérnek önbizalma, és így higyje el, hogy értékes ember :((. Manapság már építem az önbizalmam, rettenet nehéz elhinni, hogy nem vagyok már akkora, és nagyon nehéz elfelejteni az emberek gunyoros tekíntetét... :(.

Egyértelműen nagyon nagyon rossz kövérnek lenni.

Persze hogy zavar, ha nem jön rám a kedvenc ruhám!

Csak az ha elítélőn, gúnyosan néznek rám, az nagyobb löketet ad, hogy mostmár ácsi! nem "majd holnap" kezdem a fogyit, hanem mától.

Igen tudom hogy ne mások miatt akarjon az ember lefogyni, hanem maga miatt... azért valljuk be ez nem teljesen így van.

engem az zavar hogy a régi ruháim nem jok rám

én folyamatosan hizom ha nem figyelek

habár nem látom magam nagyon kövérnek mert álló munkát végzek és sportolok