Miért nem tudom élvezni a jelent? Miért a rosszon gondolkodom ennyit? (beszélgetős fórum)
Mint a mesebeli asszony, aki amiatt sírt a pincéen, mert eszébe jutott, milyen lesz, ha lesz egy kisfia, és ha ráesik majd a káposztás kő...
Nekem nincs saját lakásom, férjem sincs már, se nagyszüleim, sem szüleim. Sőt már 29 éves sem vagyok.
És nem volt boldog a gyerekkorom sem.
Nekem nem az a problémám, hogy mikor vesz el valamit az élet, hanem hogy mikor ad.
Volt a pénztárcámban néhány ezer Ft-os vásárlási utalvány, erre az egész pénztárcát elhagytam. Mégsem azon siránkozom, hogy nekem még ennyi ajándék se jut, hanem annak örülök, hogy a bankkártyámat nem a pénztárcában tartom és nem volt baj.
Belenyugodtam, hogy nálam nincs nyeremény.
Tudom, könnyű mondani, de tényleg nem kell agyalni. Pedig nekem lenne is min, mégsem tehetem ezzel tönkre magam. Agyaltam két éven át, majdnem belebetegedtem, haszna meg semmi nem volt.
Most, ha eszembe jut valami múltbeli rémség, valami mást kezdek csinálni, elterelem magam.
További ajánlott fórumok:
- Szólánc nevekből (írók, költők, tudósok, gondolkodók, történelmi személyek; magyar vagy egyetemes, teljes v. vezeték név)
- 2 gyerekes Anyukák, segítsetek gondolkodni, kérlek!
- A pozitív gondolkodás negatív hatása, avagy: hogyan ne gondolkodjunk pozitívan
- Szerintetek milyen vállalkozásban érdemes gondolkodni manapság?
- Néha azon kapom magam, hogy mások halálán gondolkodom. Ez miért van?
- Mit jelent ez a mondás? Túl sokat gondolkodok és túl mélyen érzek.