Miért nem állunk ki jobban a jogaink, a véleményünk mellett? (beszélgetős fórum)

A munkaügyi központban sorban állnak jól képzett,"

Pontosan ott konfrontálódtam anno kétszer is

Nem nagyon tetszett az ugyintézőnek, aztán mondam lehet velem cserélni, majd én ülök oda és osztom az észt

De jónéhány helyen, az államapparátusban is, szóvá tettem ha kekeckedni kezdtek velem

Én kiállok a jogaimért, ha úgy érzem igazam van, semmi majré

Megbocsáss, de miért kellene hülyének nézni azt, aki vitázik?

Mondjuk ha egy előadó kissé gorombán mondja el, hogy miben nem vagy elég okos, nem lehetne arra gondolni, hogy neki is rossz napja van?

Ha simán visszarúgunk egymásnak, attól nem lesz jobb, csak több embernek lesz rossz napja :(

ezen én is sokat szoktam gondolkodni.. de én megfordítottam a kérdést mostanában... Mégpedig úgy, miért nem tudnak az emberek picivel kedvesebbek megértőbbek türelmesebbek lenni?

Szerintem ez bár pont a két végpont de egyik szüli a másikat. Ugyanis, ha velem állandóan bunkó a pénztáros, akkor kilépve a boltból én is sündisznóbb leszek mással..hisz megalapozta a hangulatomat. stb stb a többi is úgyan így generálódik.. visszafelé pedig, azért nem szólunk már a legtöbb esetben, mert elegünk van.hamarabb szabadulunk egy egy helyzetből, ha annyiban hagyjuk..elkönyvelve hogy.: nézd már mennyire bunkó volt...ez is

Én is ilyen vagyok, utálok vitázni.

Ez nem nyalás édesem, hiszen ugyan már egy gépkosivezetőnél miért is kellene?

Jobb helyet kapnánk a buszon? :DDDD

Nem tudok neked erre válaszolni, mert én nagy harcos vagyok és érdekes módon, MEGÉRI!

A visszahúzódó, szerény, érzékeny, finom viselkedést általában gyengeségnek vélik...és a gyengére támad a csorda!:(

Ezt a saját bőrömön tapasztaltam és ezért lettem ilyen:

Szia :)

Talán mert sok ember ki nem állhat vitatkozni.

vagy alapból ilyen és inkább ráhagyja az illetőre,

vagy nincs ideje ilyenekre, meg van a maga baja.

Esetleg úgy érzi, olyanná válik ő is, mint aki beszól neki.

Szia! Én szóváteszem mindig a nemtetszésemet. Panaszkönyvbe is beírok.

Viszont, ha kellően kedvesen és hozzáértéssel végzik a dolgukat, azt is jelzem ahol mód van erre.

Ezen én is sokszor gondolkodtam...

Ők jobban tudnak nyalni!!

Nap mint nap érnek atrocitások bennünket, mégis meglepően kevés ember mer hangot is adni a véleményének. Bemegyünk egy boltba, az eladó bunkó, lekezelő. Hivatalos dolgunk van? Az ügyintéző a kiskirály, kénye-kedve szerint várakoztat bennünket. Felszállunk egy autóbuszra, a sofőr beszólogat, mert azt hiszi, övé a jármű, csak mert ő ül a kormánynál. Sorolhatnám... Rengetegszer előfordul, mégsem szólunk. Ez valami jó magyar szokás? Miért nem merünk konfrontálódni? Miért tűrjük el szó nélkül, ha sértegetnek minket? Csak lapítunk a legtöbb esetben.

A munkaügyi központban sorban állnak jól képzett, intelligens emberek, akik örömmel végeznék el azt a munkát, amik mások éppen-hogy.

Sokat gondolkozom ezen mostanában. Érdekel a véleményed. Köszönöm, ha leírod.