Miért nem állunk ki jobban a jogaink, a véleményünk mellett? (beszélgetős fórum)

Ez azért van, mert a munkáltatók meg akarják spórolni a munkabért, kevés emberrel dolgoztatnak, nincs meg a létszám, mert egy embert foglalkoztatnak 3 ember helyett és egy ember munkáját fizetik. Az ilyen dolgozókat nagyon sajnálom, és megértem őket.

Én arra gondoltam, hogy itt nálunk van 4 pénztár, egy múködik, de valóban, van hogy az egész üzletben van össz 3 dolgozó, egy a pénztárban, egy a csemegében, egy meg pakol. Vagy egy sincs a csemegében, kettő pakol. A sor meg 30 méteres a pénztárnál. Mindez ta munkát 85 ezerért végzik, napi 10 órában. Na ez a szégyen. Sajnos..

Nem tudta? Kijött többször is a rendelőből és elment az irodába. Ott is elbeszélgetett többször negyed órát. Nem egyedül voltam ott és látta is.

Ez már több éve. Most sokkal rosszabb mert mindenhova időpontot kell kérni, de az nem azt jelenti, hogy majd akkor hívnak be percre pontosan, csak ha fáj valamid, majd kapsz egy hónapra jobb esetben időpontot. Na ezek a felháborító dolgok. Az egyik kolegámnak fájt az epéje valamikor augusztus elején. Most a hét elejére kapott időpontot. Igaz már nem fáj neki szerencséjére. Vagy megpusztul mire időpontot kap, vagy jobban lesz, vagy akinek van pénze elmegy privát orvoshoz. Tovább nem is ragozom mert a végén még felidegelem magam.:)))

Apró hülyeségek miatt is kiakadhat valaki, míg mást szinte semmi se húz fel.

Nálam ez helyzet- és hangulatfüggő.

Nálam ez összefügg az aktuális idegállapotommal. Ha türelmetlenebb vagyok, szólok, ha nem, elmegyek dolgok mellett. Vannak azonban olyan esetek, amik mellett soha nem megyek el szó nélkül, ilyen pl. az üzletben vásárolt termék ára/minősége. Ha nem stimmel, rögtön szóvá teszem.

Az biztos, hogy udvariasan és jól felkészülten tuti sikerül mindent megoldani, még ha a másik félnek ez nincs is ínyére.

Vagyis ebben a helyzetben kiszolgáltatott az ember és jobb ha kussol. Ezt akartad mondani?

Lehet benne valami, az első részében, de azért akkor sem hagyhatjuk, hogy levegőnek nézzenek minket. Próba, cseresznye.. :) :)

Sót,szinte mindig:)))

Érdemes?:)

gy van:)))

Te döntöd el,hogy részei lesznek igazából az életednek,vagy simán átbillensz rajtuk.:))

hogy dühös vagyok-e?

Nézzük...

Engem úgy tanítottak, hogy nem hazudozunk. Nem szép dolog...

- rengeteg emberrel találkozunk nap mint nap a munkánkból kifolyólag. Nagy távolságokat kell megtenniük egyikünknek másikunknak. Kiszállítjuk az árut, majd a kapuban közli a rendelő, hogy megbeszélte a főnökkel, hogy nem kell...

1.- senkivel nem beszélt meg semmit.

2.- több száz kilométert autózott egyikünk hogy kivigye az árut.

3.- az az áru több száz ezer forint, amit mi meghitelezünk ugye, ameddig a mi vásárlóinkhoz ér.

4.- szórakozik egy sort, hisz tudja, nincs semmi következménye, nem köteles a megrendelt árut átvennie.

5.- kárt okoz nekünk.

6.- majd a helyszínen úgy beszél velünk, mint a kutyával...

Dühös vagyok ebben a helyzetben? IGEN

Nézzük tovább.:

Megrendelnek egy szolgáltatást. Párom megcsinálja, majd mikor oda kerül a sor, hogy fizetni kellene, azt hazudja, a társának már fizetett. Abban a pillanatban telefon a társnak, ő mondja hogy bizony őneki nem fizetett.. paraszt felháborodva, hogy dehogynem, hazugnak nevez? majd jön az anyázás, és a lényeg hogy nem fizet... mert megteheti! Nincs következménye.. és ezt tudják nagyon jól az ilyen típusú emberek... kinek van kedve, pénze, ideje bíróságra járni, amely elhúzódik évekig?? Dühös vagyok??? IGEN.

Hazudnak? IGEN. Tudok valamit tenni? NEM.

Rengeteg embertípus van.. én viccesen próbáltam csokorba szedni, milyenek vannak... de ennél igazából csak durvábban tudnám megfogalmazni, ha valóban szeretném...

Kihalt az emberek többségéből a jószándék, a tisztesség, a becsület, korrektség. Ma már egy kézfogás nem ér semmit... hatvanhatszor megírt szerződés sem. Mert ilyenek lettek az emberek!

Meséljek még?

Van nem egy hanem napi huszonhat olyan eset, amikor a parasztságot el kell viselnie páromnak, öcsémnek, párom bátyjának, társának. És nem tehetnek semmit. Szolgáltatás ilyen. Ha nem tetszik, akkor sem tudnak tenni semmit.

Nyilván szerencsére vannak normális emberek, de amikor fenyegetőznek a semmire, amikor nem akarják kifizetni a munkát, amikor úgy beszélnek veled mint egy utólsó senkivel, csak azért mert ő a megrendelő, és azt gondolja hogy neki emiatt szabad, akkor igen, dühös vagyok.

A párom mostanában nagyon egyszerűen lerendezi az ilyet, mert semmi szüksége arra hogy az egészsége rámenjen. Amikor a megrendelő nekiáll fölényeskedni, meg a felsorolt dolgokat kezdi szépen sorban, akkor párom elkezdi szedni a cókmókját és csak ennyit mond: nem engem vett meg mikor elvállaltam a munkát, hanem a szakértelmemet. Majd feláll és otthagyja a francba.. csináljon amit akar. szét van verve a fürdőszobája? majd hív másik szerelőt... kit érdekel? Fontosabb hogy ne kapjon infarktust, minthogy a pénzért elviselje az ilyen "nagyon intelligens és kedves" EMBEREKET.