Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Egyéb témák » Miért nehéz kimondani, hogy "légy szíves, segíts!"? fórum

Miért nehéz kimondani, hogy "légy szíves, segíts!"? (beszélgetős fórum)


1 2 3 4 5 6
120. Wolverine (válaszként erre: 119. - 124637ff9b)
2017. szept. 22. 10:30
Hát tényleg elég fura egy világ ez. Sokszor, amikor segíteni akarsz, vagy segítesz is, akkor nagyon furán néznek rád, sőt, megesik, hogy félve is.
119. 124637ff9b (válaszként erre: 118. - Michelle.r)
2017. szept. 22. 10:24

:DDD

Pakkos esetem nekem is volt, szerencsére nem kiabált, de úgy kapkodott a csomagért, amit leemeltem, mintha az élete függött volna tőle :DDD

Nah, ilyenkor kicsit elmegy a kedvem a segítségnyújtástól :D


Pár napja ültem a villamoson, lelassult, majd megállt a kanyarban, mert egy autó előtte kihajtott, és kicsit nehezen vette be az irányt.

A nemdünnyögő azt mondja magában: nah, hát 10 másodperc múlva indulunk tovább, én is voltam kezdő sofőr, nem téma ...

De hárman is felsikoltottak hisztérikusan: "mi történik már megint? miért nem indulunk tovább?"....

Elcseszett egy világban élünk, na ...

118. michelle.r (válaszként erre: 117. - 124637ff9b)
2017. szept. 22. 10:18

Tökéletesen egyetértek ;) Nagyon más lenne a világ, ha az emberek normálisan kommunikálnának.


Nekem van egy varázsmondatom, sok vitát megelőzök vele: elfogadom, hogy ez a véleményed, de én mást gondolok.


Viszont azt is észrevettem, hogy vannak emberek, akinek egyszerűen szüksége van olyan helyzetekre, ahol dünnyöghet :D


A minap a DM-ben előttem állt egy fickó, azt mondta, hogy kisebb ár volt kiírva, mint amit a pénztáros mondott. A pénztáros azt mondta neki, hogy a gép ezt az árat dobja, de legyen kedves visszamenni, megnézni és ha valóban az van kiírva, visszakapja a különbözetet. A fickó nem ment vissza, de még kifelé is motyogott. Pedig negyen sem volt.


De olyan is történt már velem, hogy egy idős nőnek segíteni akartam a csomagját a villamosról levenni, mielőtt azzal együtt kiesik a villamostból, és elkezdett kiabálni, hogy el akarom szedni tőle. Mondjuk abban a helyzetben nem volt időm mélyinterjúra, hogy segíthetek-e, csak nyúltam a pakkért :DD

117. 124637ff9b (válaszként erre: 116. - Michelle.r)
2017. szept. 22. 10:09

Persze, hogy nem tudhatom, senki se tudhatja.

Az alapszituációt nézve: szülés után mindenkinek van segítségre szüksége, pláne első gyereknél. A kérdés csak az lenne, hogy akarja-e a nő, hogy a mamika menjen, vagy sem. Ezt viszont meg kell kérdezni :)


Legtöbb ilyen esetben a "tudod mit, nyuszika? b..d meg a porszívódat" dolog működik, amikor feltételeznek a másikról valamit, meg a másikra várnak, ahelyett, hogy nyílt, őszinte emberként élnének.

116. michelle.r (válaszként erre: 102. - 124637ff9b)
2017. szept. 22. 10:01

Nem tudhatod, hányszor kapta már meg korábban az anyós, hogy kívül tágasabb, ne szóljon bele az életükbe blablabla.


Miért nem alapvető a nőnek, hogy mamikám, most aztán elkelne a segítséget, kérlek, gyere?

115. Mária 54 (válaszként erre: 106. - Alidamolnar)
2017. szept. 22. 08:14

Defektem nekem is van. Tennék fel a régi képeinkből a gépre. Amik vannak, azt a fiam töltötte fel a fényképezőgépről, telefonról vagy fényképről. Egy pillanat alatt végez. Mutatja, figyelem, de olyan gyorsan csinálja, hogy az agyam képtelen felfogni. Nem fent van a baj, mert edzésben tartom rejtvénnyel, egyebekkel. A gond az, hogy tudom, kevés az ideje. Gondolom, maximum 10 perc kellene ahhoz, hogy én ideülök, ő mondja, mit hogyan, én csinálnám és már rögzülne is.

Itt van a szkenneren anyósom és apósom képe napok óta. Azt hiszem, ma elkezdek változni, megkérem.

114. Piroska52 (válaszként erre: 112. - Csikil4ny)
2017. szept. 21. 21:27
3-éves imádom
113. 124637ff9b (válaszként erre: 105. - Alidamolnar)
2017. szept. 21. 21:15

Igen, így van

Személyre szabott "útmutató" kell mindannyunkhoz. :)

És alább adni az egonkbol :)

Én sem vagyok kivétel 😎

112. csikil4ny (válaszként erre: 111. - Piroska52)
2017. szept. 21. 21:08
Jó is az! Ma a lányom és a mamája 10 percet töltöttek együtt, mivel súlyos beteg van a családban, most mindenki rá koncentrál, alig bírtak elszakadni egymástól. Nem tudtam melyiket vigasztaljam előbb.
111. Piroska52 (válaszként erre: 109. - Mária 54)
2017. szept. 21. 20:52
én már alig várom hogy szombat legyen,imádom a boszorkányom,drukkoljatok hogy ne essen az eső,imád velem piacra menni
110. csikil4ny (válaszként erre: 103. - Alidamolnar)
2017. szept. 21. 20:20

Ez nem az egód, csak a szeretetnyelved. ;)


Ha nem találják ki meg kell mondani, hatásos! :)

109. Mária 54 (válaszként erre: 108. - Mária 54)
2017. szept. 21. 20:18
Így van. Én is meg szoktam köszönni, ha rám bízza a lányom az unokákat. Ő meg nekünk azt, amit teszünk értük.
108. Mária 54 (válaszként erre: 103. - Alidamolnar)
2017. szept. 21. 20:16

Igazad van. Tudjuk, hogy jó nekünk is, ha segíthetünk, annak is, akinek segítünk, de nagyon jól esik, ha éreztetik velünk, hogy jót tettünk. Ha örülnek a segítségnek. Lányom majdnem repdesett a boldogságtól, mikor leolvasztottam a fagyasztóját. Többször tervezte, nem jutott rá ideje. Tehát értelme volt, mert láttam örülni.

De az, ha csak én örülök, hogy segíthetek.....?

107. Piroska52 (válaszként erre: 103. - Alidamolnar)
2017. szept. 21. 19:58
ez pont így van most hívtak a gyerekek,Veruska kiabál a telefonba,,mama mennék,, mondom várlak reggel ,nem holnap majd szombaton,Leventét elviszik a másik mamáék valami rendezvényre, Veruska nálunk lesz ,ők meg egy kicsit pihenhetnek a 2-hónapos picivel,mindenki jól jár,én unokázhatok ők meg egy kicsit kipihenik magukat,én köszönöm nekik ,ők meg nekem,mindenki jól jár
2017. szept. 21. 19:13

Amúgy kérés terén nekem is van némi defektem. 3 informatikus mérnök van a közeli családban, de inkább meghalok, mint hogy megkérjem valamelyiket, hogy nézzen rá a számítógépemre (ami pedig munkaeszközöm). Előbb megvárom, míg összeomlik.

Utána meg mérgelődnek, hogy "miért nem szóltál az első gyanús jeleknél???"

105. alidamolnar (válaszként erre: 102. - 124637ff9b)
2017. szept. 21. 19:05
De egyébként mindegy is, hogy ÉN mit gondolok, mert ebből a történetből az látszik, hogy valahogy gondolja a menyecske is, valahogy gondolja az anyós is, az egyik nem kér, a másik nem ajánl fel segítséget. És itt a bökkenő, hogy egyik sem töri meg ezt a patthelyzetet.
104. alidamolnar (válaszként erre: 102. - 124637ff9b)
2017. szept. 21. 19:03

Na ez a nagy KÉRDÉS , és a fórum témája.

Nekem alapvető lesz, hogy a lányomat megkérdezem, és felajánlom (ha kéri megyek, ha nem, akkor nem, de felajánlom).

Na de a menyecske pl. azért egyszer, egyetlen egyszer kérhette volna az anyósát.

De pont ezen témázgatunk, és ezt látjuk sokan sokféleképpen.

103. alidamolnar (válaszként erre: 95. - Mária 54)
2017. szept. 21. 19:01

Értem, mit írsz:)

Nekem tudod, mi hiányzik? Nem is a "köszönöm" szó, hanem maga az, hogy "de jó, hogy megoldottuk, de jó, hogy el tudtál jönni, addig én el tudtam intézni ezt meg ezt."

"De jó, hogy küldtél kaját, addig tudtam a vizsgára készülni".

Szóval ez, hogy érezzem, hogy jót tettem vele:)))

Ez nem hálálkodás, csak az érzés, hogy értelme volt.

A lányom "veszi" ezt valahogy, és annyira jólesik nekem, mikor mondja, hogy "olyan jó, hogy küldtél kaját, így tudtunk lazulni vasárnap délelőtt". Vagy "olyan jó, hogy eljöttél velem menyasszonyi ruhát próbálni, így nem tévelygek tanácstalanul."


De ez biztos az én b....szott nagy egóm, de nem bánom:)

102. 124637ff9b (válaszként erre: 101. - Alidamolnar)
2017. szept. 21. 18:58
De tényleg azt gondolod, hogy egy anyának vagy anyósnak nem alapvető, hogy megkérdezze: menjek, lányom?
2017. szept. 21. 18:56

Akkor én is írok egy példát:

Rokon csaj kórházból hazatér szülés után, ikrekkel. Anyósa 10 km-re lakik, és ráér, már nyugdíjas.

Csaj muffog, puffog, "az ember az idegentől is több segítséget kap", stb...stb.

(Mindezt anyósára érti, nem mellesleg a kapcsolatuk hogy is mondjam, hát nem felhőtlen.)

Erre megkérdeztem, hogy mondd, és kértél EGYETLEN EGYSZER IS segítséget tőle? Kérted, hogy jöjjön, miután megszültél? Kérted, hogy küldjön kaját a férjeddel nektek?

Ja, azt nem. De hát láthatná, és különben is, ikrek és császár és a fiának a gyerekei is.

No comment:(

100. 124637ff9b (válaszként erre: 98. - Mária 54)
2017. szept. 21. 18:25
Ezt el kell fogadni, és ezzel a tulajdonságával együtt segíteni ,támogatni.
99. 124637ff9b (válaszként erre: 95. - Mária 54)
2017. szept. 21. 18:24

Miért?

Akkor jobban esne a segítségnyújtás, mint a "légy szíves" nélkül?

Akkor, ha elfogadja, és azt mondja: "köszönöm"?

Nem maga a tény fontos?

Adni és kapni? - Adni segítséget és kapni köszönömöt?


Ha távolabbi aspektusban nézzük ezt a kérdéskört, akkor felmerül a "ki tegye meg az első lépést" elvi kérdése.

Így válnak az emberek pl. napokig haragvóvá, mert egymásra várnak a békülésben is. Mondja ő előbb! Miért pont én?


És rosszul beidegződött elvek mellett elúszik az élet.

Én inkább megkérdezem, hogy segíthetek-e.

98. Mária 54 (válaszként erre: 92. - Ibolyka43)
2017. szept. 21. 18:16
Akar segítséget, de nem meri kérni.
97. Mária 54 (válaszként erre: 94. - Selena78)
2017. szept. 21. 18:15
Remélem, az általad leírt félelmek csak kevés embert tartanak vissza a segítségkéréstől.
96. 124637ff9b (válaszként erre: 94. - Selena78)
2017. szept. 21. 18:15
Pedig semmi abszurditás nincs abban, hogy ahány ember, annyiféle.
95. Mária 54 (válaszként erre: 91. - 124637ff9b)
2017. szept. 21. 18:09

Köszönöm szépen.

Valóban gond még annak is, aki szívesen segít kérés nélkül. Mert néha jól esne hallani, hogy "légy szíves". Nem könyörgésre gondolok.

94. selena78 (válaszként erre: 91. - 124637ff9b)
2017. szept. 21. 18:08

De, végig olvastam. Csak nekem ez adszurd.


Van, aki azért nem kér, hogy nehogy visszautasítsák. Van, aki azért nem, mert attól fél, hogy majd valamikor az orra alá dörgölik, hogy bezzeg én segítettem neked. És van, aki nem képes rá, de rosszul esik neki, hogy nem vették észre, hogy segítségre szorul.

93. 124637ff9b (válaszként erre: 92. - Ibolyka43)
2017. szept. 21. 16:35

Én "nyomulni" sosem szoktam.

Az más kategória, az nekem is azt jelenti, hogy "beleavatkozni mások életébe".

Kikérem magamnak, ha az enyémbe is bele akar bárki avatkozni.

De alapvetően szociális beállítódású lény vagyok, ezért is nem vagyok cipőfelsőrészkészítő pl.

Azt tudom, hogy az embereknek sokszor nem is a segítség maga a legfontosabb, hanem a gesztus.

Hogy valaki felfigyel rá, HÁTHA problémája van, mert úgy tűnik, mintha küszködne valamivel.

Na, olyankor az emberek legnagyobb részének maga a kérdés gesztusa jól tud esni, hogy segíthet-e a másik.

Jó esetben azt a választ kapja: köszi, meg tudom oldani.

És egy mosolyt :)

2017. szept. 21. 16:20
Nem ertem.ha valaki nem akar segitseget,akkor minel kell nyomulni?
91. 124637ff9b (válaszként erre: 90. - Selena78)
2017. szept. 21. 16:17

Lehet, hogy nem olvastad végig a fórumot.

Sokan írták, hogy vannak, akik valami oknál fogva képtelenek kérni. Ez bizony létező probléma. Gond annak is, aki nem tudja kinyögni, meg gond a környezetének is. Mert ahogy te is gondolod: hát nemmképes kérni, akkor én hogy segítsek?!

És akkor még ott van a könyörögtetős is, mert olyan is van... Szóval ez a történet sem fekete-fehér, na, hidd el. 😄

Legkényelmesebb persze mindenki számára a normális érthető emberi kommunikáció lenne, ebben egyet értünk.

1 2 3 4 5 6

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2019, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook