Miért ítélik el sokan a főállású édesanyákat? (beszélgetés)

Meg a kozalkalmazottakat is abbol fizetik, a bunko ugyfelszolgalatost is, a takaritoszereket az iskolaba, a korrupt rendort, a beszologato szocialismunkast, az utakat, korhazakat, hivatalokat tartanak fenn...

Ugy csinalsz mintha szemelyesen fizetnel xy-nak havi tobbtizezret, mert 3 gyereke van. Az ado nagy resze NEM segelyekre megy.

Latod ez a baj az otthoni mentalitassal.

Megdoglott a tehenem ? dogoljon meg az ove is.

Nekem szarul megy? Erezze magat szarul a masik is.

Szerintem itt mindenkinek nagy igazsága van.

1. Tényleg nem lehet várni 100 évig a gyerekvállalással, én örülök, hogy 30 éves koromra 3 van, és mi is a kiszobából indultunk anyáméktól.

2. Viszont kilátástalanságra, segélyre szülni tényleg gáz.

(Az a külömbség az előbbivel, hogy én mindig is úgy képzeltem el, hogy a munkámból fogom a gyereket eltartani, mint ahogy az nagyjából van is, nem segélyből. Nem mellesleg befejeztem az egyetemet is mellettük, ha anyagi nem sok is volt, azért akarat meg szellemi volt, amire szültem, és működik is az élet, mint ahogy zsóka írta, a gyerekek meg segítenek építkezni, lelkileg és fizikailag is..)

3. Tényleg igaz, hogy nagyon sok nő - most mindentől függetlenül - inkább otthon marad. Ami önmagában nem baj, ha van értelmes elfoglaltság, de sokan ezalatt végleg kiesnek a munkából, lepattan a család szellemileg, anyagilag.. Nem mindenütt, de sok helyen. Ehhez hozzájárult az is, hogy itt itthon is lehet 3 évig maradni, és az itteni pszichológusok (RJ és társai) még rá is tettek egy lapáttal.. Ha valami baj volt, rögtön az volt a válasz, hogy vegyék ki a gyereket a bölcsiből... Az, hogy közben miből fognak élni, senkit nem érdekelt..

4. Mindezzel együtt az is igaz, hogy nekem is volt olyan évem, hogy munkát kerestem.. Hát.. Nem olyan egyszerű az, még itt Pest közepén sem.. Tehát mindezzel egyidejűleg tényleg igaz, hogy NINCS MELÓ.. Ha meg van, rabszolgamunka, ami mellett egészséges családi életet szinte nem lehet élni..

Lehet a sz@rok közül választani...

Ez egyébént nagyon-nagyon igaz. Mármint, hogy ha az ember kiesik a körforgásból, a munkaerőpiacról, akkor nehéz visszakerülni, Nem csak azért, amiért írtad - azért is -, hanem mert időklözben felvett egy más életritmust, stb.

Én pl. bevallom, egy ideje táppénzen vagyok a terhesség miatt, és hihetetlen könnyű volt megszokni, hogy mondjuk nem fél ötkor kelek, hanem csak hatkor, és baromi kényelmesen tudok elvégezni mindent, és nem járok be dolgozni. Néha inkább zat nem értem, hogy is bírtam a hajtást akkor? Két hónapos kihagyás után még nagoyn könnyű visszalendülni, de mondjuk 6 év után... illetve 20 éve után....huhh.

Aki kiesik a munka világából, az nagyon nehezen kapaszkodik vissza. A munkaadóak is el kell magyarázni, hogy mik azok a lyukak a munkaviszonyban, sehogy sem jó így.

Belülről sokkal könnyebb más vagy jobb munkát találni, mint a négy fal közül.

Az az igazság, hogy nekem még soha az életemben nem kell megindokolni, hogy miért kellene dolgozni. Az ember dolgozik és pont.

A főnököm nem fog 10 darab algopyrinen kiakadni, és egy dl betadine-t is szívesen ad.

A mai napig igyekszem besegíteni, ahol be tudok.

Általában, ha előadásokat kell tartani, akkor engem hívnak, ha konferenciákra kell menni, akkor megkérnek, tartsak előadást.

Kevés az ápoló az osztályon, nehezen tudnának ilyesmit összeegyeztetni, így megkérnek engem, hiszen jobban "ráérek".

1-1 ilyen konferenciára elkísér a férjem is és a kisfiam is, általában az előadásom után azonnal jövünk is el.

Gondolom, valahogy igyekszik meghonorálni a főnököm, nem tudom. Egyébként nem kellene, mert nagyon szívesen megteszem, legalább picit én is részese lehetek a mindennapoknak, fejlődésnek.

Hát én konkrétan nem láttam ilyet, pedig dolgoztam pár iskolában. Családtagom orvos, épp szombaton mesélte, hogy március 1-től fel kell jegyezniük, hány fújásnyi stabilizátorral rögzítenek egy levett kenetet és hány réteg vattapapírt tesznek a páciens alá a vizsgálóasztalon, ha ügyeletben megfájdul a feje, nem vehet ki a gyógyszeres szekrényből fájdlaomcsillapítót, csak sajátot hazsnálhat. ott ennyire kell spórolni, és tényleg nem adnak ajándékba semmit, kivéve mondjuk pont Betadint ő i skapott, ami lejárt, de az simán hazsnálható még jóval tovább is (ugye a hypo sem penészedik meg soha:)

De nincs okom kétségbevonni, amit Kukkac írt, mert fenntartótól és a gazdasági igazgatótól függ, hogy hogy alakul a költségvetés.

Nem erről van szó, de én nem lennék semmi pénzért szoc. ápoló. Minden tiszteletem az övék, de ez nem az én világom. Nekem nincs hozzá idegrendszerem, inkább kapálok 40 fokban 70-ért.

Egyébkén múltkor, csak puszta kiváncsiságból, számolgattuk mennyit kap, egy kisebbségi mondjuk 6 gyerek mellett. Nekik tényleg nem éri meg elmenni dolgozni. Hozzá teszem, egy más kisebbéghez tartozó, vagy nem kisebbségi nem kap ennyi féle segélyt.

100.000 ft-ról volt szó!

Mivel eü-ről volt szó és felhozták, hogy ennyiért nem pucolnának szart. Én erre válaszoltam, ebből indult ki az egész téma. A minimálbéres dolog később kezdődött, nyilván, hogy bizonyos dolgok tompításra kerüljenek :)

Nem, Enissa :)

Nem kiszámolt adagban kapják tálcán az ételeket, mint a kórházakban, hanem kondérban :)

És sok gyerek nem eszi meg a menzás kaját, van aki konkrétan a tálalón hagyja a tányért, ha meglátja, mi az ebéd. És ez nem kevés. De mindegy, nem ragozom.

Én nem lopok, anyósom sem lop, mert ezeket kapjuk, nem más tudta nélkül elvesszük. Hogy a főnökség hogyan számol el ezekkel a dolgokkal, nem tudom, de sosem loptam el semmit. Ha adnak elfogadom, de ha nem kínálja fel a főnököm a betadine-t, akkor megveszem magam :)

Hát igen.Szerinted miért van ennyi sírós szegény ember?

Figyelem, köpködés indul:

No comment. :SSS

Nekem a lopás kicsiben is lopás, és nagyban is.

Az ételeket adagokban számítják,abból a normatívából amennyit kapnak, nem túl bőségeset tudnak készíteni. Tehát, amit hazavisznek, azt a legtöbb helyen az adagokból csípik le, sajnos nem véletlenül tiltották meg, hogy hazavigyenek belőle bármennyit is.

Tehát vagy valaki mindenben tisztességes, és nem visz haza egy db tablettát, más egy db ceruzát , mosogatót stb. sem, vagy hallgasson akkor ki miért nem tesz ezt, vagy azt. Akkor ebben is legyünk következetesek. az a baj ebben az országban kevés kivétellel mindenki lop, és lehet ezt szebben is fogalmazni ügyeskedik, de a tény nem változik.

Akit nem motivál, hogy annyit keres most, mintha otthon lebzselne, az ássa el magát! De mélyre.

Fel nem merül a hülyében, hogy pár év alatt emelkedhet is a fizetése, lehet jobb munkája, mert visszakerülni a verklibe nagyon nehéz, fel se vesznek, ha évek óta nem dolgozol, vagy az, hogy a munka nem az a dolog, ami mellé kifogást kell keresni. A munkát el kell végezni, nem kikerülni. Hogy lehet így hozzáállni az élethez???

Ha a lustaság fájna...