Mi volt a legbrutálisabb szakításod? (beszélgetős fórum)

Hát ez nagyon nehéz, nem tudom mit mondjak! Némelyik pasi olyan kiszámíthatatlan. mostmár én se könyörögnék egyiknek se, de akkor egyszerűen nem értettem mit rontottam el, és bizonyítani akartam. De persze ezután minden megváltozott, úgymond meg lettem tűrve. Ez addig ment, míg találtam egy sokkal jobbat, aki értékelni is tud. Volt akkor nagy sírás-rívás meg lánykérés, de nem tudott meghatni!

Na az ilyen dumától tudok falra mászni! Nekem is volt ilyen, egyszercsak ő nem tudta mit akar! Visszakönyörögtem magam, aztán 1 évre rá én hagytam ott. Remélem Nálatok rendbe jönnek a dolgok, őszintén szorítok!!!

Nem, nem jelentettem fel. Az a "szerencse" hogy nyilvános helyen esett nekem egy kisebb vita keretében... akkorát kaptam, hogy a földre estem, de mire fölém hajolt, hogy adja a következőt, már egy csomó ember ott volt és lerángatták rólam. Borzalmas volt, levegőt is alig kaptam, azonnal elrohantam. Utána 1 évig járkált utánam, elköltöztem a fősuli miatt másik városba, oda is utánam jött, várt a kolesz előtt meg ilyenek. Nagyon nehéz volt kiheverni. Dehát csak magamnak köszönhetem, hogy egy ilyennel összeálltam! Ez elég gyalázatos érzés...

Nekem a legelső szerelmem szakítása volt brutális.2 évig jártunk.Egyszer csak előállt,hogy nem tudjuk együtt tölteni a szilvesztert,mert a nagybátyához kell utaznia,beteg.A szüleivel nagyon jól megvoltunk,gondoltam én azért beköszönök,boldog újévet kívánok nekik.Az anyukája sirva nyitott ajtót nekem.Kérdezgettem mi a baj,talán meghalt a nagybácsi?Nem szólt semmit,csak beterelt az exemhez.Ott ült egy lánnyal az ölében,döbbent képpel.Állitólag mikor nem mentem velük bulizni,ittak,összejöttek,terhes lett és el kell vennie.Éppen akkor jelentették be!!(Azóta elváltak,bár ennek én cseppet sem örülök,sajnálom őket!)

Jézusom...... megvert? Nem jelentetted fel??????

hat a szakitasokat ugy latom most h arra voltAK JOK hogy s jelenlegi parommal lehessek..akiben remelem mar nem csalodok...:) nem lehet az hogy ujra megjarjam...jar mar nekem is valami jo az elettol :) es mindenkinek akinek rossz volt valamiert...

Ha visszagondolok, arra azért jók voltak a szakítások, hogy utána évekig nagy ívben kerültem a párkapcsolatokat.

o tudta a legjobban akkor hogy mi mennyi mas bajom van...es megtette nem hogy irt volna sms meg olyan is volt,..hogy vege...hanem csak szo nelkul ...jobban megbantott mint akarta volna....es kiborult a pohar nala a depressziom huuuu nem kivanom senkinek ma is ot gondolom a legszemetebnek mivel nala borult ki a pohar...es a dpressziom miatt sok minden mast is vesztettem az ertekes eletbol...

Sajnálom, de teljes mértékben megértelek! Nem mindig az a hibás, akit elhagynak, sokszor pont ezért nem mernek a gyáva férfiak a szemünkbe nézni

hat igen ami nem ol meg az erosit...csak "az" a kapcsolat utan nem bizom en mar senkiben..sot magamba is felek bizni...nem tudom hagy akkor a masik miert tette...feltekeny nem voltam...es tul sokat nem is taliztunk,..hat meg is erosodtem...nem vagyok naiv...most mar..de nem bizok senkiben..;(

Igen.. nehéz az élet, de ami nem öl meg, az csak megerősít! :) mondjuk ezek az élmények azok, amiktől az ember rideggé válig és nem bízik meg senkiben. Néha tényleg elgondolkodom azon, milyen jó lenne érzelmek nélkül élni...

na erre mondjak hogy "what goes around comes around" a sors megfizetette vele amit ellened vetet es ugyanawal az ermevel...nahat.

Igen :) de nagyon nehéz volt, ennyire még nem éreztem magam megalázva

Ezzel teljes mértékben egyetértek. De amíg együtt voltunk, nem volt ilyen, körbe ugrált, folyton bókolt, egyszerűen ki nem néztem volna belőle, hogy fél éven át csak megjátszotta magát.... azt meg végképp nem, hogy ilyet fog velem tenni. Arról nem is beszélve, hogy még nem is olyan jó pasi, csak ő gondolja ezt magáról!

uristen meg ne haragudj de a volt pasid szerintem nem normalis...gyerek agya van es az mellett nem is normalis...

Bocsánat hogy csak így beleszólok, de nekem is van egy elég durva sztorim.... :( volt egy távkapcsolatom fél éven át, a srác eléggé szegény volt, meg még tanult, és a családja is rossz anyagi helyzetben volt. De annyira szerettem és (elmondása szerint..) ő is szeretett engem, hogy úgy éreztem, megéri, hogy egyfolytában, minden héten én utazom hozzá. Teljesen kihasznált, először csak hétvégente egy doboz cigit kért azzal a szöveggel, hogy majd most jönnek az ünnepek és vissza tudja adni. Na ebből nem lett semmi, sőt, egyre több dologért hisztizett, rosszabb volt, mint egy nő, komolyan mondom..... az utolsó hétvégén eljött hozzám, elmentünk strandra, bulizni, a bulit végre fizette, a strandot én álltam. Majd haza ment és közölte velem, hogy ezen a hétvégén azért akart ő jönni mindenképp, mert ez már csak egy búcsú hétvége volt a számára, ugyanis csal, van neki más, de velem olyan jó az ágyban, még egy hétvégét végig akart velem dugni (!) ..... megalázva éreztem magam. Aztán pár napra rá öcsém elhagyta a telefonját, nekünk nem volt pénzünk, így szóltam neki hogy vissza kéne adni a telefonomat (az enyémet használta és a mai napig használja..) mert nagyon rossz a jelenlegi anyagi helyzetünk. Erre felháborodott, közölte, hogy már miért adná vissza, ezt ő inkább köszönetnek tekinti mivel hajlandó volt lefeküdni velem, így örülhetek, hogy nem dobja ki, hisz rám emlékezteti........ majd rám uszította a barátait, akik engem nem is ismertek, megaláztak a blogomon, feltörték az msn-em, az iwiw-em, egyszerűen mindenem, és a nevemben írogattak az ismerőseimnek. Mindezt azért, mert én azt mondtam, adja vissza azt a rohadt telefont...........

Ez a legrosszabb. Minden szakítással a bizalmunkból fogy el valami fontos rész.

reszvetem:(

volt egy masik is...megidmerkedtunk akkoriban rossz volt nekem (...) nagyon rossz neki is rosz dolgok tortentek az eletebe gondoltam akkor valamit csak ossze hozunk..nem biztam sosem az emberekbe de gondoltam hogy akinek szinten rossz az enm verhet at..megbiztam benne...szombaton elmentunk volt bulizni vasarnap mar tobbe sosem szolt hozzam...soha tobbe...azota sem tudtam emg hogy miert...nagyon fajt...es addigra is volt mar eleg a fejemen o volt a hab a tortan...suuuuuulyos depressziom lett....kihevertem es a kovetkezot mar en kaptam el...(egyel elobb leirtam) na ez az eset duuuuurva volt...most mar senkiben sem bizom...nem tudok..

volt egy pasim....lattam furan viselkedik...gondoltam egyet csinaltam egy uj messenger id...egy mas csaj neven...kikerdeztem elbeszelgetttunk rolam ;)) hogy megunt stb stb es nem tudta hogy velem dumal kozbe velem beszelgetett es kidumalt engem sajat magamnak..amiket vegul is mondott igazsag alapott nem lattam benne...igy aztan fogtam a nagy levelezest es sajat magamtol..neki vissza postaztam..ledobbent..hogy o akart szakitani es en eszre vettem tuljartam az eszen es meg mennyire...azota is gyulo; :) es meg sok mindennel probalt keresztul tenni nekem de az utolso mindig az enyem volt...igy neki sak-mat LOL ...:)) ES IGY NEM IS FAJT NEKEM SEM :)

Az első igazán komoly barátommal hat évig voltunk együtt,egy éve együtt is éltünk amikor uj munkahelyre került és ott összejött egy kolléganőjével.Ugy derült ki hogy egyszer kijött egy hivásrészletező számla a hivásainkról,pedig nem kértük mai napig se tudom miért küldték és azon rengetegszer hivott egy számot ami nem az én számom volt.Azzal magyarázta hogy a kollégája csalja a feleségét és az ő telefonjáról hivja mindig a lányt-Jó gyenge duma.Azután én is azt hittem terhes vagyok mert késett.erre ugy reagált hogy hozzám se szólt amig a tesztet csináltam.A fejemhez vágta hogy hogy tehettem ezt vele,meg se várta mit mutat a teszt engem hibáztatott,persze nem voltam terhes.Addig annyira vágyott gyerekre akkor meg már az eljegyzésről se akart hallani.Meguntam és szakitottam vele.A csaj bevalotta hogy viszonyuk volt de ő a mai napig tagadja.Ez két éve volt.Azóta mindketten házasok vagyunk.Kiderült hogy a férjem játékgépezik,egy hónapja élünk külön emiatt.Nem értem miért nem érdemlek egy normális pasit:-(

tessék mesélni :D

huu volt egy pár...brutális

Szerintem a legtöbb fiatal életében vannak hasonló "kopp"-ok, ezeket sajnos át kell vészelni. :P