Három éve nem tudok túllépni egy szakításon! Normális ez? (beszélgetős fórum)

nem

kérj segítséget

:):)

Vannak még lányregénybe illő esetek:):)

Whow! :o))

Hát azért az összeköltözést ne kapkodjátok el ..... hova rohantok? :o))

:))

Szerinted ilyenre illik válaszolni?:D

Hűűűűűű, ez nagyon igzi!!!

Akkor megvolt a nagy vad egymásra borulás is?:)))

Megvolt a beszélgetés!!! Még mindig nagyon szeret, bár a bizalma megingott:)))

Szeretné, ha Hozzá költöznénk a Kislányommal:) -na, most ez nekem nagyon vad ötlet így elsőre, bár nem mondom, hogy nem hízelgő:))))

Szerintem nem vagy az ..... kezdeményez egy beszélgetést, aztán majd meglátjátok, hogyan tovább ....

:o))

Na, történt már valami??????

Izgulok, mint valami folytatásos teleregény:D

ennyi idő után..... már nem egyből van!!!!!!!!!!!!

amúgy lehet csak erre vár! (:-)

Lépek én, de azért mégsem ugarhatok egyből rá!!!

:D

ha csak Te vagy a gátja ennek a kapcsolatnak...... 10 év múlva is csak sírdogálni fogsz a gép előtt akkor, ha nem LÉPSZ MOST!!!!!!(:-)

Ne várj sokat, az élet elszalad!

Aztán írd meg mi történt!

:))))))))

Igen, van bennem (is) egy csomó kérdőjel, de ne állítsatok már be, egy beteges p.csának, aki él-hal egy olyan férfiért akivel a bimbózó románcnál nem jutottam tovább.

Annyi az egész, hogy úgy érzem akkor rosszul döntöttem, és van bennem egy olyan, hogy mi lenne, ha....

Hogy miért nem rohan hanyatt-homlok!? ..mert ezt a tervét, már sokszor lefújtam. Továbbá nem tudja, hogy már nem vagyok férjnél, és azt sem tudom, hogy most van-e valakije!!!!

Viszont azt sem akarom, hogy: "Drága! Egyedülálló vagyok ismét, mi lenne, ha....????"

Nem akarom, hogy a ló nincs, szamár is jó dolog jusson erről az eszébe....

Interneten nem szerencsés ismerkedni. Az ember hajlamos, azt a másikat felruházni olyan tulajdonságokkal, melyek beleférnek a saját eszményképünkbe.

Egy kapcsolat szerény véleményem szerint, az első hónapban még csak bimbózik. Ekkor még egyik félnek sem esik nehezére a legszebb, legtökéletesebb énjét mutatni. Főleg internetes kapcsolat esetén, hiszen nincsenek közös barátok, régebbi tapasztalások, mindkét fél azt mesél magáról amit akar, éppen úgy mint a mesében, ahogyan írtad.

Ha valami túl szép, az ember igyekszik megtartani ezt az idillt, nem pedig a már ismert, kevésbé tetszetőset választani, főleg az idő rövidsége miatt, hiszen ez az ismerkedés kezdeti fázisa, a "lebegés" rózsaszín szemüvegben a szivárvány felett.

Arról nem írtál, miként tetted, de az ok nyilvánvalóan több lehetett. Talán rossz előérzet, vagy a tudatalattid súgott már akkor is valamit a fülecskédbe..túl szép, hogy igaz legyen-vagyis, sok volt a mesebeli szereplő vagy cselekmény a történetben.

Az természetes, hogy eszedbe jut ez a fiú, főleg ha mesés napokkal ajándékozott meg. De eszedbe jutna akkor is, ha egy tökéletes kapcsolatban, egy számodra tökéletes férfi mellett élnéd az életedet?

Egyetlen hónap alatt, még ha minden percét annak a hónapnak együtt is töltöttétek, olyan sok kérdés nem lehet benne. (Szerintem)

Sokkal inkább a férfiúi hiúságát bánthatja a hirtelen visszalépésed.

A néhány e-mail, melyet váltottatok, már adhatott volna bőven válaszokat mindkettőtök kérdéseire.

Nem biztos, hogy x éve tévedtél, lehet megéreztél valamit, kár már ezen rágódni..

Valóban "béna" lenne..

Ha Te olyan fontos lennél neki, mint ahogyan most Te fontosnak érzed őt, a sarki fűszeresnél venne egy nagy doboz bonbont, a temetőből lopna neked virágot,(mert az olyan romantikus):D és mint a szélvész futna hozzád..hogy életem, sutba a kérdőjelekkel- nekem csak Te kellesz...

Persze ez csak az én hajnali kis fejtegetésem :)

Azóta gyötör a lelkiismeret, és sokszor eszembe jut. Néha beszélünk, írunk pár mailt, de többnyire annak is csak az lesz a vége, hogy egymást bántjuk. (többnyire én)

Én férjhez mentem, született egy csodálatos Kislányunk. Aztán időközben elváltam.

Szívem szerint elé állnék, és azt mondanám, hogy x éve tévedtem, de ez meg annyira béna lenne. . Meg ez ugyan mit oldana meg????

Igazából nem is tudom, mit reagálna, egyet tudok: Egyszer azt mondta, hogy nincs benne lezárva egy csomó minden, van egy csomó kérdőjel. Ha ezekre választ kapna könnyebb, lenne neki… De vajon nekem is?