Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Mi van a halál után? fórum

Mi van a halál után? (beszélgetős fórum)


❮❮ ... 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 ... ❯❯
1200. c4a3f853d1 (válaszként erre: 1196. - 35517bf323)
2012. jún. 11. 09:23
hát végül is a testi élvezetet is a lelked éli meg.Vagyis az Éned.
1199. b8ab2b075a (válaszként erre: 1198. - 35517bf323)
2012. jún. 11. 09:18
nos, igen, a tárgyakhoz való ragaszkodás túl nagy az emberi fajban.
1198. 35517bf323 (válaszként erre: 1195. - B8ab2b075a)
2012. jún. 11. 09:17
hát nem is tudom... azért a lekváros kenyér vonzóbb, mint a találkozás néhány fura lénnyel.
1197. b8ab2b075a (válaszként erre: 1196. - 35517bf323)
2012. jún. 11. 09:16
kettő az együtt az igazi, hisz csodás lények az emberek, csak egyesek felfogásával van nagy bibi. :)
1196. 35517bf323 (válaszként erre: 1194. - C4a3f853d1)
2012. jún. 11. 09:15
..a lelkünk nagyobbat tud élvezni mint a testünk, vagy nem tudom igazából
1195. b8ab2b075a (válaszként erre: 1193. - 35517bf323)
2012. jún. 11. 09:10
Találkozhatsz más lényekkel :)
2012. jún. 11. 09:10
De marad a végtelen utazás a síkok között,gondolati társalgás!Jaj lehet hogy ciber szex is van!!!?
1193. 35517bf323 (válaszként erre: 1191. - B8ab2b075a)
2012. jún. 11. 09:10

Például?

Most látom csak micsoda jó neved van:)

2012. jún. 11. 09:09

Földi örömök kilőve:(

Nők is:((((francba!

1191. b8ab2b075a (válaszként erre: 1189. - 35517bf323)
2012. jún. 11. 09:08
Nos, ezt valóban nem tehetjük, de sokminden mást igen :)
1190. b8ab2b075a (válaszként erre: 1189. - 35517bf323)
2012. jún. 11. 09:08
:)
1189. 35517bf323 (válaszként erre: 1187. - B8ab2b075a)
2012. jún. 11. 09:07

Jókat ír a fazon.

Szerintem sokan nem is a haláltól félnek, csak gondolj bele, nagyon sokmindent nem lehet csinálni ha az ember meg van halva...nem ehetünk lekváros kenyeret sem, pedig az olyan jól tud esni.

1188. 35517bf323 (válaszként erre: 1179. - RgerY)
2012. jún. 11. 09:04

Húúazannnyaaaa, ez nagyon durva

*leesett állal meredten néz*

2012. jún. 11. 09:02
Franz Bardon könyvét ajánlom mindenkinek! A haláltól nem kell félni :)
2012. jún. 11. 09:00
Dehogy beteg!Hiszen reikizik meg nadizik!ÖNGYÓGYÍTÁS!:))))
1185. mamma2 (válaszként erre: 1179. - RgerY)
2012. jún. 11. 08:01
Szegényke...Te nagyon beteg vagy!
1184. 099c0bed40 (válaszként erre: 1183. - 252690845f)
2012. jún. 9. 20:07
Én meg pont azt remélem hogy nem élet, hanem semmi.
2012. jún. 5. 23:57
Reméljük, hogy ÉLET...
2012. jún. 5. 23:33
Akkor ez egy igen-igen aktív megvilágosodás lehetett...El tudom képzelni mit élhettél át,de nem vállalnám be!Félelmetes.
1181. Én-Önmagam (válaszként erre: 1179. - RgerY)
2012. jún. 4. 21:19

Kedves RgerY!


Nagyon szépen megköszönöm írásodat... elolvasni is nagy élmény volt... :-)


Számomra az egyik tapasztalat írásoddal kapcsolatban, amely ezzel gyarapította azt az érzést bennem, hogy minden embernek kell egy "élmény" egy "bizonyíték" egy olyan dolog, amely "kézzelfogható" és "megmutatja" neki, hogy ki is eredetileg valójában.


Tudjuk meg és tapasztaljuk meg, hogy minden Egy, és Minden Én-Önmagam Vagyok...

Én Vagyok a Lét, a Létesülés, a Samsára és Én Vagyok a Nirvána és a Felébredés is...


Amint írtad: ..."ami soha nem született, az soha nem fog meghalni"...


Az emberek abban a tudatban élnek, hogy születtek, nevük van, élik "emberi induviduum" életüket és aztán meghalnak... de közben nincsenek vele tisztában, hogy ez csak illúzió... Varázslat, Máyá és Játék, Lillá...


Még egyszer köszönöm írásodat... :-)



Sajnos a mai, modern korban

1180. 408ef5b99a (válaszként erre: 1179. - RgerY)
2012. jún. 4. 18:24
Hűha!
1179. RgerY
2012. jún. 4. 17:18

Örülök, hogy megtaláltam a topicot, biztos sokan el tudtok látni véleményekkel. Elmesélném egyik feljegyzett, megrázós élményemet, melyet halálnak fogtam fel...


Régóta foglalkoztatott a spiritualitás, és az ezotéria. Elvégeztem az agykontrollt, a reikit a legmagasabb fokozatig, aztán a**nádit, chi kung képzéseket, angyal tanfolyamokon vettem részt, jártam tibeti lámákhoz, természetgyógyász, és masszőr is lettem és nagyon sok tanfolyamra. Habzsoltam a könyveket, és a tanításokat is. Néha nagy zűrzavart éltem meg, azután pedig valami mélyebb vonzalmat, és tapasztalásokat, de valahogy nem elégített ki. Rendszeresen gyakoroltam a testelhagyást, de nem sikerült, lehet azért, mert görcsöltem.


Mikor az egésszel felmondtam, akkor történt velem meg egy megrázó élmény. Hazaérkeztem a házamba késő este, már vagy hajnali 1 óra lehetett. Egész nap éhes voltam, de amikor beléptem a házba, valami furcsa érzés fogott el, nem bírtam enni, egy ismeretlen erőt éreztem. Kellemetlen volt először, mert úgy tapasztaltam, hogy túlzottan nyugodt vagyok, nem jellemző rám ez a fajta túl erős nyugalom. Bepánikoltam, hogy vajon mi lehet ez!? Régóta láttam már aurát, kommunikáltam lényekkel, de rájöttem akkor, hogy minden addigi élményem eltörpült ehhez képest. Igazán megingott a lábam alatt a talaj. A szoba hőmérséklete szinte izzott a fórróságtól, a másik pillanatban pedig vacogtam, és csapongott ide-oda a hőmérséklet brutálisan. Heves szívdobogás fogott el, és alig kaptam levegőt. Kezdtem félni attól, hogy meg fogok halni. Kértem Metatron arkangyalt, hogy tisztítsa ki az energiáimat az asztrális kockájával, ez a folyamat el is indult, de annyira rettegtem, hogy kellett még segítség, ezért megidéztem mindegyik fő arkangyalt, és segítőket. A szoba úszott ezekben az energiákban, de valami mélyebb erő kezdte eltüntetni ezt az energiát, és ők is nagyon képlékenyek voltak ehhez az energiához képest. Aztán éreztem, hogy nem tudok felkelni a fotelemből. Égett a gyertyám, de egyszer csak szabályosan éreztem, hogy szándékosan az erő kioltja a lángot róla. Ekkor olyan erősen egy fényvillanást tapasztaltam meg, amitől a testemben szabályosan éreztem az atomjaim futkározását, a mellkasomban valami pedig nagyon vibrált. Láttam azt, hogy a körülöttem örvénylő és áramló angyali erők sorba rendeződnek a látószögemben, és ketté válnak, egy erős fényoszlop pedig középen kisugárzott felém, amiben hatalmas boldogság öntött el. Ezután azt vettem észre, hogy az angyalok két oszlopba rendeződve meghajolnak, és szabadon hagytak a sugár útjának teret, és alázattal felpezsdülve vártak valamire, vagy talán valakire. Megkérdeztem az őrangyalom, hogy mire számíthatok:


-Istennel fogok találkozni?

-Nem, sokkal inkább rólad szólóval!

-Nagyon félek, természetes ez ilyenkor?


Erre már nem jött válasz. Elkezdett minden ragyogni a szobában. A fénysugár közében, mely körül az angyalok hajoltak kétoldalt, elkezdett még erősebben sugározni, szó szerint már vagy ütött engem. Láttam, hogy egy fénylő alakzat lebeg ki a sugárból, egész lénye aranyozottan egyfajta masszaszerűen fénylik, nem vettem ki belőle az alakot. Aztán ráeszméltem arra, hogy kirajzolódott előttem, egy fiatal huszonéves férfit láttam magam előtt, aki egyre közeledett, és felfogtam, ahogy az angyalok sem bírták elviselni a rezgését. Körülötte természetfeletti muzsikát éltem meg az aurájából. Féltem az erős boldogság érzettől. Pillanatnyi idő alatt ott termett velem szemtől szembe, tekintetével belém nézett, úgy éreztem, hogy a lézer nincs ilyen erős. Megszólalt az alak, és az alábbiakat mondta:

-A mag készen áll a növekedésre, minden mással foglalkozás időpocsékolás!


Megfordult az alakzat, az angyalokra nézett, majd rám, és ezt mondta:


-Ostoba vagy, nagyon szeretlek, ezért most velem jössz!!!


Kicsavarodtam a testemből, a kezeim, lábaim lebénultan hevertek, majd az egész testem egy mozdulatlan kőnek érződött, én pedig erős, és vibráló kalapáló, és suhogó hangot éltem át. Reszkettem! Hatalmas ismeretlen érzés húzott mindenfelé, semmi irányításom nem volt a dolgok felett, majd láttam magam kívülről, de nem tudtam testen kívül rendelkezni a feltehetően asztrális testem mozgatásával. Még erősebben láttam az alakzatot, ami néha eltűnt, és csak tiszta fény volt, máskor pedig ragyogó aranyban úszó fizikai test.


Megszólalt ismét:

-Olyan régóta kutatsz, ezért sírsz mindig éjjelente, még álmodban is, ezt akarod állandóan, most csak tanú vagy, éber tanú, nem te irányítod a történésedet! Szívleld hát meg amit közlök veled most nagyon! Amit itt átélsz, az nem a cselekedeteid eredménye, nem kiérdemelted, nem a tanfolyamaidon végezted el, és nem az angyalok adják neked oda, még csak nem is én, hanem ez veled született jogod, hogy tapasztald az igazi mivoltod!


-Az igazi mivoltom?

-Téged, önmagad!!!

-Álmodom?

-Mindig, állandóan álmodsz, álmaid illúziói hánykolódtatnak a szenvedéseid közt, mint védtelen falevelet az éjszaka sötétjében a viharos tenger hullámai. Szeretném, ha ebből felébrednél! Azt szeretném, hogy saját jogon légy a birodalmad királya, és nem angyalokra, vagy tanfolyamokra van szükséged, hanem az egyéniséged csúcsát kiélvezned!

-Ki vagy te? (Egyre inkább kezdtem megszokni az új állapotom)

-Én? Én? ÉN !?!?!?! Olyan humoros vagy, hát miért nem magadat kérdezed!? Ezért vagyok itt!

-Meg fogok halni? (Hirtelen megijedtem)

-Ami soha nem született, soha nem fog meghalni! Ami valódi az soha sem hal meg, ami hamis, soha nem is létezett!!!


E szavak hallatán, mint egy sebesen befelé guruló labda elkezdtem automatikusan figyelmemnél fogva süvíteni, és hatalmas fényjelenséget éltem át, megszűnt szó szerint tér, és idő, emlékezni kezdtem minden életemre, mindennek tudatába kerültem, láttam, ahogy az életbe belépnek a létezők, és ahogy elhagyják, láttam, hogy mindez én magam vagyok.


Megszólalt ismét ez a rejtélyes erő:

-Igyekszik mindenki ezt elfelejteni, és úgy rohan ez elől, ahogy csak tud, a spirituális ember a legmohóbban rohan, vágyja, hogy Jézussá, Buddhává, Krishnává, Angyali lénnyé váljon, és eközben a saját, tulajdon értékeit tiporja el! Te önmagadért nyilvánultál meg a fizikai szinten, mert szép vagy! Sőt, csodálatos, mindenki egyedi, és utánozhatatlan, nem kell mássá válnod, légy összhangban az egyetemes létezéseddel, mert, ha önmagaddal összhangban vagy, akkor velem vagy összhangban!


-Miért teszed mindezt velem?

-Ki teszi fel a kérdést benned? Veled? Én, meg Te? Hagyjuk ezt, elég volt, az imént élted át, hogy ugyan az vagyok, mint Te!

-Így igaz, de miért Te jöttél el hozzám?

-Te mentél el saját magadhoz, noha Te állandóan mozdulatlanul a középpont vagy, de ne haragudj, most végzek veled!


Erre átölelt, megszűntem gyökerestől, mint létező, határtalan térnek éreztem magam, életem legintenzívebb boldogságát élhettem meg!!!


Az élmény intenzív volt, szerintem 3-4 órás lehetett, amikor a testben eszméltem magam, hirtelen rám tört egy elmondhatatlan zokogás, patakokban zúdult a könnyem, és hálás voltam. Éreztem, hogy halhatatlan vagyok, megtapasztaltam az örökkévalót! Micsoda szerencse, micsoda kegyelem!


Nagyon érdekelt, hogy kinek a testét láttam, hisz olyan misztikus volt, de egyben mégis mintha a saját legbelsőbb mivoltomból jött volna elő. Feltettem teljesen spontán ezt a kérdést, hogy honnan ismerhetem ezt a lényt. Ennyit hallottam csak, hogy a Nap Süt a Sugarán Keresztül! Nap és a sugara nem két különböző dolog!


Azonnal tollat ragadtam, és a szándék erősebb volt minden másnál, hogy papírra vessem, egyszer csak a feljegyzéseim, és párbeszédeim automatikusan rajtam keresztül leíródtak, én csak szemléltem az egészet, és akár mint egy filmet látva bármikor fel tudom idézni, vagy akár bármilyen emléket az életemből, amire sokáig azt hittem, mert úgy tapasztaltam, hogy nem emlékezhetek.


Másnap reggel felébredtem, nagyon mély nyomot hagyott bennem az éjszakai kinyílás, ezt éreztem, hogy teljesen mindegy, hogy megőrültem-e, az élmény semmihez nem fogható, és ezzel nem ártottam senkinek.


Kimentem az utcára, és rögtön szemen vágott egy plakát, melyen egy megrajzolt animált meditáló ember volt, nagy betűkkel ezzel a felirattal, hogy "Készülj fel életed egyik legintenzívebb kalandjára!!!"


Elmentem a rendezvényre, ahogy megkérdeztem a mellettem ülőtől, hogy ki tartja, csak ennyit mondott, Arun Nectar, erre bejött ugyan az az ember akin keresztül történt az éjjelen ez a megrázó élmény, csak fizikailag, a döbbentségtől köpni-nyelni nem tudtam. Belenézett a szemembe, megveregette a vállamat, és a képembe röhögve ezt mondta: már találkoztunk!!! Mindig együtt vagyunk, Menj haza!


Ugyan az az érzet töltött el, csak a testemben maradtam, tudtam, hogy rátaláltam az életem mesterére, saját magamra!


Meghatódottan összekulcsolt kézzel meghajoltam Arun előtt, ő pedig mosolyogva, és könnyes remegő szemekkel kacsintott rám, és ezt mondta elcsuklott örömteli hangon: menj a világba, minden örömöd oszt meg az emberekkel, nem tudhatod meddig rendelkezel ezzel a testtel, és a világban meddig tudsz tevékenykedni, hát használd ki bölcsen, teljességgel minden pillanatod, mintha az az utolsó lenne, hisz azzal, hogy megszülettél megtetted az első lépésed a halálod felé, legyen az életet tánc, ne pedig zaj!


Remélem a történetem sokaknak szolgál valamire, ha más nem egy rövid kikapcsolódásra! Köszönöm, hogy megoszthattam, felelősséget vállalok mindenért, ami velem történt, de csakis saját magam számára!



** A védjegy jogtulajdonosa nem járult hozzá a szó használatához.
1178. c4a3f853d1 (válaszként erre: 1177. - Kékpille)
2012. jún. 1. 17:22

Kedves és szórakoztató....jár érte egy szivecske:D

De ez egy HALÁLOS fórum!!!:))))

1177. kékpille
2012. jún. 1. 07:11

Ez is csak egy 5 évesnek való mese, de aranyos és elgondolkodtató.


"2 kis magzat beszélget egy anya szíve alatt:


- Te hiszel a születés utáni életben?

- Természetesen. A születés után valaminek következnie kell. Talán

itt is azért vagyunk, hogy felkészüljünk arra, ami ezután

következik.

- Butaság, semmiféle élet nem létezik a születés után. Egyébként is,

hogyan nézne ki?

- Azt pontosan nem tudom, de biztosan több fény lesz ott, mint itt.

Talán a saját lábunkon fogunk járni, és majd a szájunkkal eszünk.

- Hát ez ostobaság! Járni nem lehet. És szájjal enni - ez meg

végképp nevetséges! Hiszen mi a köldökzsinóron keresztül

táplálkozunk. De mondok én neked valamit: a születés utáni életet

kizárhatjuk, mert a köldökzsinór már most túlságosan rövid.

- De, de, valami biztosan lesz. Csak valószínűleg minden egy kicsit

másképpen, mint amihez itt hozzászoktunk.

- De hát onnan még soha senki nem tért vissza. A születéssel az élet

egyszerűen véget ér. Különben is, az élet nem más, mint örökös

zsúfoltság a sötétben.

- Én nem tudom pontosan, milyen lesz, ha megszületünk, de

mindenesetre meglátjuk a mamát, és ő majd gondoskodik rólunk.

- A mamát? Te hiszel a mamában? És szerinted ő mégis hol van?

- Hát mindenütt körülöttünk! Benne és neki köszönhetően élünk.

Nélküle egyáltalán nem lennénk.

- Ezt nem hiszem! Én soha, semmiféle mamát nem láttam, tehát

nyilvánvaló, hogy nincs is.

- No, de néha, amikor csendben vagyunk, halljuk, ahogy énekel, és

azt is érezzük, ahogy simogatja körülöttünk a világot. Tudod, én

tényleg azt hiszem, hogy az igazi élet még csak ezután vár ránk!"

1176. c4a3f853d1 (válaszként erre: 1175. - 35517bf323)
2012. máj. 31. 22:20
Pontosan erre gondoltam en is.
2012. máj. 31. 19:05
A létezés egy másik formája.
1174. 408ef5b99a (válaszként erre: 1168. - Mamma2)
2012. máj. 31. 18:58

Hát onnan hogy egy elmebeteg vagyok aki tudja hogy mi az ábra. :)))))

És te vajon honnan tudod hogy a lelkünk nem létezik tovább? Milyen bizonyítékod van rá?

1173. Én-Önmagam (válaszként erre: 1171. - Zikzik)
2012. máj. 31. 16:28

Szia zikzik!


Ha megtennéd ezt kifejtenéd egy kicsit bővebben, mert ezt a részt nem tudtam értelmezni...


..."Az, hogy az élet (és most tisztázzuk, hogy az evilági, földi életre gondolunk) a fizikai és a matafizikai részek harmóniáján alapul"...


Köszi...

1172. c4a3f853d1 (válaszként erre: 1171. - Zikzik)
2012. máj. 31. 13:16

Ez amit leírtál teljesen rendben van.Bár én nem mondanám ismeretmorzsáknak a hipnózisban előjövő információkat.Kicsit azért többek annál.

Viszont te sem jelentetted itt ki hogy az ember lelke(vagy hívhatjuk másnak is)nem létezhet a halál után valamilyen más(nem fizikai,anyagi)síkon,dimenzióban tovább!!

Nézd meg a Déri interjút az öreg faszival.Kíváncsi vagyok mi a véleményed.

1171. zikzik (válaszként erre: 1165. - C4a3f853d1)
2012. máj. 31. 09:49

Az, hogy az élet (és most tisztázzuk, hogy az evilági, földi életre gondolunk) a fizikai és a matafizikai részek harmóniáján alapul. Élete, fizikai és szellemi tapasztalatai, sorsa a fizikailag létező embernek (ha úgy tetszik a testtel és lélekkel rendelkező egyednek) van. Nem véletlen a tabula rasa elve, hogy mindent meg kell tanulni: mozgás, beszéd, ismeretek és nem hozod magadból az előző létformáid (már ha vannak ilyenek) ismeretanyagát. (Persze lehet hivatkozni a hipnózisban tett utazásokra, ahol ilyesféle ismeretmorzsák felfedezhetőek, de azokat én szvsz szemfényvesztésnek tartom...)


Tehát az élet a születéssel kezdődik és a halállal ér véget. Az, hogy a halál után mi van, a földi életünk szempontjából lényegtelen. A halhatatlan lélek létét és természetét szerintem nem vagyun képesek objektív módon megismerni (pláne bizonyítani), ismereteink a hit/nem hit kérdéskörébe tartoznak.


(És tudom, vannak példák a kiásott holtakra, akik "visszajöttek" és szörnyű kínok között haltak meg újra a föld alatt...)

❮❮ ... 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 ... ❯❯

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook