Megcsaltak és nem tudom kiheverni... (beszélgetős fórum)

Vagy megszokja vagy megszökik...nincs más választása.

Az idő viszont segít,ez biztos-tapasztlat. De akkor se fogja elfeljteni.

Azt viszont akkor sem értem,hogy miért kell a gyerekek előtt mondania állandóan.

Ha egy 'rossz' embernek tart,akkor hagyjon el,csináljon valamit,mert a nyavajgása nem ér semmit.

Én sem tudtam a volt barátomnak elfeledni a dolgokat,igaz,kb.fél év múlva elég jól kezeltem a dolgot,de 2 évre rá szakítottunk-más problémák is voltak,de szinte mind az én bizalmatlanságomból eredtek.Nekem így jobb lett. Igaz,nektek vannak gyerekeitek,és így már másképp kell kezelni a helyzetet,viszont ha már a gyerekek előtt szapul téged,akkor nem azt mutatja.

Sziasztok!

Zsuzsa vagyok.

Mint Robi írta, ma egy nagyon rossz napunk volt. A sokadik rossz nap már 8 hete, mióta minden kiderült. Köszönöm, hogy tanácsot próbáltok adni. Szeretem Robit, de egyszerűen nem képes túl lenni a dolgon. Nem nem tud, nem akar és ez nagy különbség. Azt biztosan állítom, ha ez velem történt volna meg már túl lennék rajta, mert úgy akarnám. Lehet, hogy most nem bízik meg bennem és nem hisz nekem, a sok hazugságom miatt, de az sem jobb, hogy folyton felemlegeti ami történt. Főleg nem akkor, hogy megbeszéljük, nem beszélünk róla. Mert így sem lehet élni. Állandóan azt mondja, hogy elmegy, 5 perc múlva meg már megbánja. Abba bele sem gondol, hogy a gyerekek ezt mind végighallgatják és persze nekem is fáj. Nem akarom hogy elmenjen, de ez sem jó így. Sem a gyerekeknek, sem Neki.

Lehet, hogy ez így kicsit érthetetlen, de remélem nem annyira. Köszönöm, hogy meghallgattok, Zsuzsa

Szia Robi!

A dolgok megtörténtek, nem tudod kitörölni az életetekből, nem is lenne jó. Ezért az nem fog összejönni, hogy úgy éljetek, mint azelőtt. DE! Új alapokra helyezhetitek a kapcsolatotokat, és építhettek belőle egy stabilabb, erősebb szövetséget, HA, szeretitek egymást. Ehhez az kell, hogy beszéljétek át a múltat, kinél mi vezetett a mostani helyzethez, ki mit tett "rosszul", ki mit csinálna máshogy .... Aztán meg kell bocsájtanotok egymásnak, és önmagatoknak, és lezárni a múltat. Ha szeretitek egymást és mindketten rendbe akarjátok hozni a házasságotokat, akkor a múlt "hibáiból" tanulva már csak előre szabad néznetek. Nem felhánytorgatni, hogy mi törttént, ki mit követett el, hanem arra koncentrálni, hogy most és a jövőben hogyan lehet jobb. Beszélgessetek sokat, őszintén, hódítsátok meg egymást újra ....

Nagyon nehéz, olykor az embert legyűrik a hullámok, de tegyétek félre a sérelmeket és mutassátok ki egymásfelé azt, amit valójában éreztek a másik iránt ...

Én mindenesetre drukkolok, hogy vagy így, vagy úgy, de boldogok legyetek! :o)

Természetesen nem!:))

Kezdem azt hinni ,hogy rajtad kívül más nem érti!:))))

Akkor mégegyszer!:))))

Ha egy férj megcsalja a feleségét, de mondjuk nem annyira, hogy el is akarja hagyni, ott maradna mellette, de az asszonynak fáj, nagyon fáj, mert megsérül a női önérzete. (. . . ) Ha ilyenkor "csak" a nő sérül meg benne, helyre lehet hozni, ha nehezen is. Mert bár első indulatában elítél a megsebzett nő, mégis fölmenthet a benne élő bölcs Ember, aki tudja, hogy a nemi vágyakon túl létezik egy mélyebb szövetség közöttetek, amely nem sérült meg. Ha azonban az Ember sérül meg, akkor nincs tovább. Akkor nincs miről beszélni, mert ez a biztos jele annak, hogy hiányzik a férfi-nő vonzalomnál mélyebb, valódi szeretet.

Müller Péter

Igen, én. :o))))))))))))))

És tök igaza van!!!!

Ha egy férj megcsalja a feleségét, de mondjuk nem annyira, hogy el is akarja hagyni, ott maradna mellette, de az asszonynak fáj, nagyon fáj, mert megsérül a női önérzete. (. . . ) Ha ilyenkor "csak" a nő sérül meg benne, helyre lehet hozni, ha nehezen is. Mert bár első indulatában elítél a megsebzett nő, mégis fölmenthet a benne élő bölcs Ember, aki tudja, hogy a nemi vágyakon túl létezik egy mélyebb szövetség közöttetek, amely nem sérült meg. Ha azonban az Ember sérül meg, akkor nincs tovább. Akkor nincs miről beszélni, mert ez a biztos jele annak, hogy hiányzik a férfi-nő vonzalomnál mélyebb, valódi szeretet.

Müller Péter

Engem is becsapott a férjem, hazudozott évekig. Én is nap mint nap a fejéhez vágom. Neki is szörnyű.

Sajnos elfelejteni nem lehet bármennyire szeretnénk is. Ő is azt mondja, hogy már sértő amit csinálok.

De azt soha nem mondja meg, hogy hogyan felejtsek? És ezek után honnan tudom, hogy mikor mond igazat? Én azt gondolom, hogy aki képes hosszú időn át becsapni valakit, annak az életben nem szabad hinni.

Kedves Zsuzsa.

Az itt a nagy kérdés,hogy ha annyira szereted őt, akkor miért csaltad meg? Nem lehet,hogy azért vágysz vissza hozzá, mert Te magad is úgymond meg lettél szívatva? Én sem hinnék neked.

Van is miért szégyenkezned, és ne is csodálkozz,hogy mindennap hallod. Képzeld el,ha ez fordítva esett volna meg... Te tudnál bizalmat kölcsönözni a párodnak? Szerintem NEM. Csak az a baj,hogy amíg ez veled nem történik meg el sem tudod képzelni, nemhogy átélni az ő érzéseit és fájdalmát.

Remélem türelmesek lesztek egymáshoz, sikerül helyre hozni a házasságotok, bízom benne,hogy visszanyered a férjed bizalmát,de addig még nagyon sokszor fogsz hallani a harmadikról. De légy türelmes és bizakodó. Sok sikert nektek.

Kedves platty!

Ha ez veled történne, akkor is így beszélnél,hogy ez csak egy kaland volt, és ennyi. Hát én nem tudom így felfogni ezeket a dolgokat. Azért kötötték össze az életüket,hogy egymással éljék meg és nem azért,hogy félre járjanak, akkor miért házasodtak össze? Nem értek veled egyet.

Velem is megtörtént ez a szörnyű dolog és nagyon nehéz újra kezdeni, ő is és én is csak elvagyunk a világban és keressük a helyünket,de nem találjuk... Nem mindíg megoldás a külön út,de ha nem tudsz ezen túllépni, örök téma lesz, és ha akarod, ha nem újra és újra a szemére veted,hogy megcsalt, mérgedben, hirtelen haragodban.

Ha úgy érzed,hogy megbánta és ő is szeret, akkor próbáljátok meg tiszta lappal indítani, én nem lennék rá mégegyszer képes, pedig nem találom a boldogságom azóta sem.

Most irtam a ,,fórumunkra mert este nem leszek..majd olvasd el ha gondolod...

Az irásaim eléggé szivszóritóak voltak..legalábbis én ezt érzem elég sokszor...de valahogy kikell birni...vannak nekem is szar napjaim nem is egy...de megy az élet tovább.