Lombik életre-halálra (beszélgetés)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Lombik életre-halálra
Szia Gilda!
Ha csak ennyit is tudtam segíteni,én már annak is örülök. :-)
Fel a fejjel,és csak pozitívan!Nekem is voltak ilyen " meg fog jönni" érzéseim.
Az insemes fórumon van egy mondás közöttünk: A babák a mosolygós mamikat szeretik. :-)
Így tessék pozitívan gondolkodni,és nem feladni,amíg egy halvány remény is van!
Oké??? :-D
Szia Tinell!
Köszönöm a megértést. Hát nálunk is van sógornőmnél természetes úton gyerkőc és ráadásul egyszer azt találta mondani nekem, hogy, biztos megérdemeljük valami miatt, ha nekünk nem jön össze! Hát ez elég kértértelmű volt! Rosszul esett! Tulajdonképpen mindegy is, hogy mit mondott, de a lényeg az, hogy úgy érzem, nem olyan bizalmas a viszony közöttük, hogy szívesen megosztanám vele a szenvedésem, a kűzdelmem.
Veled, Veletek viszont annál inkább! Mert ti mind átéltétek, átélitek ugyanazokat a nehézségeket mint én.
Olyan jó, hogy itt vagytok!
Ma már jobban vagyok lelkileg, de étvágyam még mindíg nincs.
Köszi, hogy drukkolsz, hogy ne jöjjön meg. Néha szurkál és akkor megijedek! Ez az első lombikom és úgy érzem ezek az utolsó napok a legnehezebbek! Még 7 nap az UH-ig...
Szia Erika!
Megnyugtató, hogy Te is így gondolod, hogy jogom van eldönteni, hogy kinek mennyit mondok el a lombikból. Rossz érzés, ha ezt a jogot el akarják vitatni tőlem, tőlünk.
Köszönöm az este írott kedves szavaid, melynek hatására ettem pár falatot. Ma már jobban vagyok! Köszi
Sziasztok!
Mindenkinek köszönöm a kedves megnyugtató szavakat. Sajnos tényleg nem könnyű helyzetünk, mert a nőknek a legcsodálatosabb élmény, ha gyermeket szülhet, de kérdés kockára tennéd az életedet? Mindenesetre a párom mindig kitart az érvelése mellett, hogy ne kockáztatassunk. "lesz egy kisbabám, beteg anyuka és amit eddig felépítettünk, azt le is romboljuk. " Gondolkodtam és igaza van. Mindenesetre kikérem a vélemnyeket az orvosoktól, de most azon a ponton vagyok, hogy igaza van. Egy lényeges és pozitív már van az életemben, még pedig, h van már két gyerekem (igaz a volt férjemtől), de az én saját gyerekeim és rájuk is kell gondolnom, meg a páromra is. Kellek neki, mert szeret és én is őt. Mindenesetre, mivel Ő nevelőszülőknél nőt fel igen erősen elkezdtünk gondolkodni azon, hogy mi is nevelőszülők leszünk és majd egyszer örökbe is fogathatnánk egy babyt. Kvánok mindenkinek sok erőt, egészséget!
Szia Gilda!
Én is voltam hasonló helyzetben, de én azért nem akartam elmondani a sógórnőmnek, mert neki már van 5 gyereke spontán és valamiért nem pont vele akartam megosztani ezt a gondomat! Vajon miért?!
Már eleve utáltam, ha folyamatosan azt kérdezgették, hogy na mikor lesz baba és nem hiányzott, hogy a lombik után meg ha nem sikerül, neki álljanak erről beszélni, hogy vajon miért nem sikerült és mit is kellett volna tennem, ennem, stb!
Nem csoda, ha nem akarsz beszámolni, hisz ez a Te és a párod privát dolga! Ezért senki nem haragudhat meg, ha nem mondjátok el! A ti magánügyetek!!! Mi lenne, ha ő lenne hasonló helyzetben?
Arról nem beszélve, hogy neked most nem hiányzik az idegeskedés és már emiatt is lehetne Rád tekintettel!
Bocs, nekem ez a véleményem! Természetesen a Te döntésed, hogy elmondod vagy nem!
Ne idegeskedj! És nagyon szorítok, hogy ne jöjjön meg!!!!!!!!!
Szia gilda!
Természetesen,Ti döntitek el,kinek,mikor,mit,és mennyit mondotok el.Ha nem akarjátok elmondani,biztos van rá ok.
Mindenesetre enned,akkor is kell.Kicsit nem vagyok képben,de ezek szerint már az eredményre vársz.Akkor pedig főleg enned kell!Hisz most a baba a legfontosabb!
Próbálj megnyugodni,hisz most nem tesz jót az idegeskedés. :-)
megy neked a sok drukk,hogy ne jöjjön meg!
Sziasztok!
Nem tudom mi van velem, de folyton kerülget a sírógörcs! Még 8 nap lenne UH-ig, de nagyon ideges vagyok és félek, hogy megjön.
Úgy gondolom, hogy mindenkinek így nekem is jogom van eldönteni, hogy kivel osztom meg a lombikos vergődésem mindennapjait.
Sógornőmmel mikor beszéltem ma telefonon rákérdezett, hogy voltunk-e lombikon. Erre kitérő választ adtam és mondtam, hogy voltunk a konzultáción a dokinál és megbeszéltük a lehetőségeket, de egyenlőre még nem történt semmi.
Erre ő felháborodva és vádaskodóan számonkérte, hogy miért nem vagyok vele őszinte. Mert szerinte biztos a múlt hétvégén is azért nem értünk rá a hétvégén, mert lombikon voltunk és azzal vádol, hogy nem vagyok vele őszinte. :-(
Hát ez a számonkérő, elmarasztaló vélemény annyira rosszul esett. Miért kéri rajtam számon, hogy nem mondom el? Köteles vagyok én mindenkinek elmondani, aki megkérdezi? Akkor is, ha úgy érzem, hogy ez csakis rám és a férjemre tartozik? Miért baj ha nem akarom neki elmondani, vagy ha egyszerűen csak nincs kedvem beszélni róla?
Azt is mondta, hogy a fiú testvérével (a férjemmel) azelőtt mindent megbeszéltek és most neki ezt nem mondja el a párom (miattam) és ez neki most milyen rosszul esik.
Tényleg őszintétlen lennék, ha nem mondom el? Ez miért rossz dolog? A szüleimnek sem mondtam meg, csakis az egyetlen és legközelebbi barátnőmnek,
Úgy bánt a dolog, hogy haragszik ezért. :-(
Tényleg ez őszintétlenség? Én nem így érzem.
Nem is volt kedvem ma enni még. :-(
Sziasztok!
Szép napot mindenkinek (7ágra süt)!
Nincs sok időm itt lenni,ez jó is és rossz is egyben,de köszönöm a jeleket és olvaslak benneteket. Mindenkinek sok sikert a babaprojectben! Pussz!
Elmegyek egy kicsit sétálni, és a kolléganőimnek elmondom a jó hírt:-))))
További szép napot mindenkinek!
Hát éppenséggel eléggé éreztem a csípős érzést amikor betolták és ment fel a cucc...
Ez mennyi időt jelent? Heteket?
Jaj már! Miért mondod? Nem azért vagyunk itt, hogy próbáljuk támogatni a másikat, ha éppen arra van szüksége, s örüljünk együtt azzal, akinek sikerült? Én ezért vagyok itt! S hidd el, nekem is nagyon-nagyon sok erőt adtok Ti, akik itt vagytok! Nélkületek azt hiszem én sem itt tartanék!
S hidd el, lesz még olyan, hogy majd belém kell lelket önteni!
:-)
Köszönöm!
Szia!
Nekem ilyen nem volt, s nem is hallottam senkitől, hogy ilyen problémája lett volna! Remélem most már elmúlik!
Köszönöm mindenkinek aki szorít!
Kérdésem van: altatás után 1-2 nappal elkezdett fájni a jobb kezem (kézfejbe teszik a kanült) egészen könyékig. Először azt hittem amikor leemeltek az ágyról beütöttem. Transzferre visszamenvén szóltam hogy gáz van, be van dagadva, hiszen az előzőnél nem volt ilyen tapasztalatom. Aszonta a nővér hogy ez normális, kenegessem feketenadélyőkrémmel. Kérdeztem a többi lányt, aszonták nekik is volt ilyen, majd el fog múlni, a Flector a legjobb rá.
Most már 6 nap telt el azóta, a akarom kapott már minden féle krémet, borogatást, csak fáj még mindig. Olyan mintha ráütöttek volna egy vascsővel. Nektek mi a tapasztalatotok?
Eddig attól paráztam, hogy nem sikerül a lombik, most attól parázok, hogy nem lesz senki a UH képen:-(
Szegény férjem......
Nem vagyok normális...az ember azért fél, bizonytalan és nem meri elhinni, hogy megtörténhet
Igyekszem az lenni, bár nekem sem megy mindig! S én úgy gondolom, hogy aki ezt akár egyszer is végigcsinálja, az mind, mind erős! Köztük Te is! Most magad alatt vagy, s ez érthető, de pár nap, vagy pár hét után már nem így fogsz gondolkodni, hanem azon jár majd az agyacskád, hogy hogyan old meg a problémákat, hogyan küzd le az akadályokat, hogy ismét bele tudjál vágni! Én biztos vagyok benne, hgoy így lesz!
Nem főztem nagy dolgot, mert tegnapról maradt lasagne, az a páromnak elég, magamnak meg főztem ki egy kis túrós derelyét, mert azt ő úgy sem szereti! Úgyhogy nem vittem túlzásba!
Te is kösd le magad, mert ha magadba roskadsz, annál nehezebb lesz talpra állni! Kívánom, hogy sikerüljön újra erőre kapnod!
Köszönöm!
Biztos, nagyon ragadós! :-))))))))))))))))))99
Már nem sokára hétfő!!!!!!!!!
Kitartást!!!!!!!!!!!!
Ott a pocaklakó:-))))))))))))))
Íme egy kis babaragacs! +++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++++ Sok sikert! Nagyon-nagyon szorítok!
Kismamik sokasodjatok! :DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD
Baba van a dologban! Bízz benne!!!
Nagyon drukkolok, s kitartás már mindjárt hétfő! :)))))))
Persze Pólika!Nem akarok senkit lebeszélni a BMC-ről! Az unokatesómnak is két babája van onnan, mind a kettő elsőre sikerült! Azért is mentem oda én is, mert nagyon dicsérte őket! De én tényleg nagyot csalódtam bennük! Valamiért nem voltam a doki szíve-csücske, s úgy is bánt velem!
Nagyon szorítok Neked, s kívánom, hogy maradjanak Veled a kis pocaklakók!:DDDDD Megy a drukk!
S ezután is itt leszek, s biztatlak, nyüstöllek, ameddig csak kell! Nem szabadulsz tőlem ilyen könnyen! :)))))
Fel a fejjel kislány! Pihenj egy nagyot, szedjétek össze magatokat, s hajrá újból! Meglesz az eredménye! Én tudom és hiszek benne!