Létezik olyan pasi, aki nem csalja meg a barátnőjét/élettársát/feleségét? (beszélgetős fórum)
Szerintem ha van is ilyen pasi azt nemszabad elengedni és meg kell becsülni, persze ha a többi is működik csak akkor.
... nah... ja... általában (igazam van) ... én vagyok a felnőtt a családban... vagy valami ollllllllllyasmi! :o))))
hm, tényleg. Ebben igazad van:)
... meg ha gáz a volt párom, az valamennyire (huhhh, de nagyon) engem is minősít! :o))))
". . . és utólag nem szidjuk a volt párjainkat. . . alap!!!!! . . ."<- na igen, akkor belekakilsz abba a pár szép évbe is, ami miatt anno összejöttetek.
... és utólag nem szidjuk a volt párjainkat... alap!!!!! ... valószínű részedről se volt egy érett választás, tehát.... az ember ilyenkor csendben néz... a másikra és magába... sír ... vagy nem sír... és tovább lép.
A jó az csak az elején volt.Ha az ember párja arra sem képes,hogy megfözen egy teát akkor ezzel elmondtam mindent.Neki csak az a jó amit ö csinál ö mond.
.. hja, én is ezt mondanám a legszebb mosolyommal...menjél Drága... éljél... és ha pasi lennék, keresnék helyette gyorsan egy fiatalabbat, szebbet, jobbat, kedvesebbet.... :o))
Amúgy, ha nekem ezt mondaná a párom 45 éves fejjel, akkor tőlem le is út, fel is út lenne a válasz.
Annál, aki hisz benne és szeret. Ja, és persze felnőtt egy felelősségteljes kapcsolathoz, tudván, hogy nem csak jó dolgok fognak történni.
:)))
Ha az ember szereti a másikat, tenni fog a hiány ellen. Ha nem... egyébként épp a napokban olvastam, hogy azok a hapsik, akik nem tudnak ellenállni a kísértésnek, butábbak, mint azok, akik nem lépnek félre .)
... neeeeem... csak ezzel szokta magyarázni mindkét oldal. :o))
... és valóban így van... önmagadhoz légy hű... :o)Az, hogy Neked mi fér bele egy kapcsolatba, az soha nem a másiktól függ, hanem a saját értékrendedtől.... és aszerint is fáj, ami fáj.
Elsősorban önmagadhoz légy hű!
Akkor most nekem vissza kéne csalnom mert nem kapok meg tölle valamit??Akkor hol a hüség?
Egyértelmű, ha a férfi a megcsaló fél, azt mondja: mert máshol megkaptam, amit tőled nem.
Ha a nő a megcsaló, akkor azért, mert: máshol megkaptam, amit tőled nem.
Nem értem, mi a fura? ;)
Bármi előfordulhat, ez tény.
Azért írtam közben, hogy nem rád írtam, hanem általánosságban.
Mi van akkor ha 8 év házaság után monda a párod,hogy ő még nem élte ki magát 45 éves fejjel?Ha nem a pasi lép fére hanem a nő?
... nem a hosszútávú párkapcsolatra gondoltam... volt nekem 7 éves kapcsolatom is, amiből 3 hónapot együtt éltünk, az nem ment, utána még 7 évig együtt voltunk... szóval az hogy valaki nem házasodik, nem él együtt senkivel... az nem azt jelenti, hogy hetente váltogatja a partnereit. :o))
Ezt nagyrészt én is így gondolom. Aki tudja magáról, hogy nem menne neki a hosszútávú párkapcsolat (ebben most a házasság is benne van), az ne tegye tönkre a másik embert azzal, hogy hitegeti (ezt most nem rád értettem). Élje ki magát és ha benőtt a feje lágya:) akkor folytassa párban.
... és ez így szép, hinni is kell benn. :o) Az, hogy én nem hiszem, ez nekem nem rossz érzés... nincs benn semmi szomorú... egyszerűen így alakult... lehet, hogy bennem van a bibi. Nem vagyok alkalmas a társas életre, mármint az együttélésre. Túl önálló vagyok, szeretem mindig azt csinálni amihez kedvem van... ugyan nagyon hajlamos vagyok arra, hogy alárendeljem magam a páromnak, viszont ez egy idő után lázadást szít bennem... szóval hosszú távon nem tesz boldoggá. :o) Egyedül viszont boldog vagyok... hosszútávon... ami nem azt jelenti, hogy nem tudok szeretni, csak annyit, hogy nem tudok együtt élni... és ugye a normális/hagyományos párkapcsolatok, holtomiglan-holtodiglan, azok együttélősek. :o))
Igaz, tényleg nem szabad már olyan mellett maradni, akit nem szeretünk és az is igaz lehet, hogy semmi sem örök. Viszont meg is fordíthatjuk, mert soha nem tudhatjuk és akkor mégiscsak örök lesz, telve szeretettel, hűséggel, megbecsüléssel, egy tartalmas élettel. Lehet, hogy többen is vagyunk így, csak elvesződünk a "divatos" ellenpéldákban.
Én hiszek az utolsó óránkig tartó kölcsönös szerelemben/szeretetben, ami nem azt jelenti, hogy minden csak happy és rózsaszín szemüveg, mert az élet nem ilyen mesés, de egy megfelelő társsal (sokan sokáig keresik) minden lehetséges :)
... azért érzelmi ügyekben elég gáz lenne, ha rutinból menne... neeeeeeeeeeeeem? :o)))) Amúgy persze valószínű tapasztalat... az ember egyszer csak rájön, hogy nem hal bele, ha vége van valaminek... sőt, az lehetőséget ad valami újra... :o)
Nekem az a megdöbbentő, amikor egy-egy szakítás... (mondjuk most nem pont én... bárki), és az ember túljut rajt... van aki 1-2-3 hét alatt... van, aki 1-2-3 hónap alatt... és jól belegondolva, magunkhoz láncolnánk egy embert egy életre, akit két hónap alatt felejteni tudunk.. huh... ez rémes...
Rutin..tapasztalat..élethelyzetek...na igen:)
De, volt több olyan férfi is, akinek én voltam a minden... akkor.. :o))... és talán lesz is. ;) De nem hiszek abban, hogy az örökké tud tartani, ahhoz pedig már nagylány vagyok, hogy úgy láncoljak magamhoz valakit, hogy esetlegesen már nincsenek azok az érzések, vagy más kell neki.... és viszont, nem hagyom, hogy bárki magához láncoljon, akit esetleg már én nem akarok. :o)
Magyarán ezt is meg lehet szokni?
Nem hiszel benne, hogy valahol vár rád egy olyan férfi, akinek te vagy a minden? De tényleg!
Hjaaaa... ezek az érzések még fiatalon vannak... amikor elhagy, megcsal... vagy bármi. Igen, akkor vége a világnak... mintha egy sötét alagútban járnál... és csak mész és mész, de nem tudod hova, nem tudod minek... olyan céltalanná, értelmetlenné válik minden. Én már nem így élem meg dolgokat... egy ideje. ;)
További ajánlott fórumok: