Leszbikusságom története (beszélgetős fórum)

Én nem erről írtam. Nem ítélem el, ha valaki nem akar gyermeket, és nem mondom azt, hogy ez az élet rendje. Csak, hogy homoszexuálisok inkább mondjanak le a gyermekről.

Gyermekpszichológusnak készültem, aztán máshogyan alakult és környezetmérnök lettem, de elégé jártas vagyok a pszichológiában és a gyermeki lélek fejlődésében; és egy gyermeknek sem kívánom, hogy annyi támadásnak legyen kitéve, ami egy homoszexuális pár gyermekére vár.

Többen írták, hogy nagyon fiatal és tapasztalatlan vagy. Szerintem ez nem igaz. Én úgy látom, hogy 23 évesen elég érett és intelligens vagy. És nagyon szerelmes...

Talán ez az oka annak, hogy nem foglalkozol különösebben a jövővel, hisz most boldog vagy, és más nem számít.

Nem lennék a helyedben. Én 20-22 éves voltam, mikor elkezdtem gyermekre vágyni. 27 évesen teljesült a vágyam, és mikor először kezemben tarthatam a kislányomat... leírhatatlan. Azóta átéltem ezt még egyszer, három hónapja a kisfiam születésekor. Az anyaság a legcsodálatosabb dolog a világon. Többet ér mindennél, a szerelemnél is. Legalábbis számomra.

Ezért kicsit sajnállak, és nem is tudom, mit kívánjak neked? Hogy maradjatok ugyanilyen boldogok életetek végéig? De gyermek nélkül... Vagy hogy érjen véget ez a kapcsolat és találj egy megfelelő férfit, aki anyává tehet?

Te melyiket szeretnéd inkább?

Igen, ez így van. A kötelezettséged ugyan az. Sőt, ha bevezetik a gyermektelenségi adót, akkor azt is fizetnünk kell majd, függetlenül attól, hogy nem vállalhatunk gyereket.

A házasság kérdés pedig nem nagyon izgat, mert az csak egy papír, amitől nem lesz jobb, vagy rosszabb a kapcsolatunk. Viszont elég szomorú, hogy ha együtt leélünk mondjuk 40 évet, akkor egymás után nem örökölhetünk, mert a 40 évünket az állam nem ismeri el. Lehet külön végrendelkezni, de azt meg az támadja meg, akinek jól esik... Szerintem ez pl. szomorú.

"a Bibliában is világosan le van írva, hogy egy férfi és egy nő alkot párt, ők tudnak utódot nemzeni..."

Vagy nem tudnak... vagy nem akarnak...ők sem normalisak? Én elhiszem, hogy szerinted az az élet rendje, hogy a nő férjhez megy, és "aztán jöhetnek a gyerekek". De mi van, aki másként szeretné élni az életét? Az nem normális?

Teves ! sokal job nevelök mind a heterok - holandiaban USA van ra sok pelda es nem utoljar majoritas mind diplomas es muvelt....

En az en unokamon latom - fiam homosexualis es ferjevel nevelnek egy gyönyöru harmonikus gyereket .Egy lesbikus par - partnerja szulte cserebe ö volt a szperma donor igy mind ket egynemu hazassagban van gyerek .

Köszönöm. :) Persze, számítottam rá, és tényleg sokkal több a pozitív hozzászólás! Én éppenséggel azon döbbentem meg, hogy ennyien pozitívak voltak, mert csak vagdalkozásra számítottam. Tisztában voltam vele.

Én is minden jót kívánok neked! :)

Egyet értek veled. Én sem vagyok polgárpukkasztó. A környezetemben természetesen mindenki tudja, de pl. a munkahelyemen nem. Mert ugyan úgy viselkedek mint bárki más. Meg sem mondani rólam. És persze nem mászkálok egy "lánnyal élek" feliratú sapkával a fejemen. :)

Ugyan úgy élek, mint bármelyik más normális ember.

Kedves Market!

Számíthattál arra,hogy megoszlanak a vélemények...ezen ne lepödj meg...vannak akik bántóan fognak támadni..de visszaolvasva inkább azok vannak többségben akik minden jót kívánnak nektek az életetekhez...ezt kívánom én is!

És még milyen jogokat ne akarjanak? És miért ne akarjanak? Én úgy tudom, egy társadalom minden tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel bír. Én soha nem hallottam, hogy a homoszexuálisoknak kevesebb lenne a kötelezettégük, miért volna kevesebb joguk bármihez, mint másnak?

Miért keltene bárkiben rossz érzést egy számára vadidegen ember életvitele? Azért ne vállalja fel, hogy ő az, aki, magyarán, hazudjon, hogy te ne érezd rosszul magad tőle?

Nem kellene általánosítanod, hogy "a heterok számára ez gusztustalan,visszataszító". Van, akinek az, van akinek, nem, van, aki nem törődik vele. Ha elolvasod csak ezt a topikot, láthatod, hogy ugyancsak sokan elfogadják, és nem tartják sem gusztustalannak, sem visszataszítónak.

Ami meg a gyerekeket illeti, én úgy látom, elég sok hetero párnak sem születik gyereke. Akkor az ők kapcsolatuk sem normális?

Bennem soha nem voltak csatározások. Soha nem fordult meg hasonló a fejemben.

Egyébként igazad van, tényleg tisztázatlan ügybe másztam bele, hiszen nem is tisztázhattam addig, amíg nem vágok bele. Ha elutasítom magamtól a dolgot, akkor a mai napig tisztázatlan lenne a dolog, és nem tudnám hová tenni az életemben. Így már tisztán látok. Persze valószínűleg 10-20 év múlva még tisztábban fogom látni a mostani helyzetemet. :)

A leszbikusság nem normális dolog! Én nem ítélem el őket amíg nem reklámozzák magukat, azt gusztustalannak tartom. Gyereket semmikép nem adnék nekik, sőt nem is engedném, hogy gyereket neveljenek, ne is házasodjanak. Otthon kettesbe azt csinálnak amit akarnak.

market: remélem később se bánod meg ezt a döntésedet gyerek nem való egy ilyen kapcsolatba.

Köszönöm szépen. :)

Ezt korábban már leírtam. Előbb utóbb biztosan előtörnek az anyai ösztönök. Ha akkor még együtt leszünk, és szeretjük egymást, akkor így vagy úgy, de megfogjuk oldani. Ez valóban egy akadály, de ha ezt is átugorjuk, akkor nincsen semmi probléma. :) Nem hiszem, hogy elhagynám a páromat, aki a társam, és a szerelmem, csak azért, hogy keressek magamnak egy biológiai férfit, aki az apja lehet.

Sem magamat, sem egy férfit nem vernék át ezzel. Mit szólna a gyerekem apja, ha rájönne, hogy valójában még mindig arra a nőre vágyom? Nem hiszem, hogy boldog lenne ő, vagy én. Vagy akár a gyerek. Mert a gyerek megérzi, ha boldogtalanok.

Sziasztok!!

Annyi sok mindent megéltem már,hogy azt kell irjam ha két ember boldog és szeretik egymást..és az legyen férfi-nő...nő-nő..férfi-férfi..akkor kinek mi köze van hozzá...természetesen véleménye lehet róla bárkinek de azt csak akkor mondja el ha kérdezik..különben tartsa meg magának.

Tudom,hogy az a megszokott és az élet rendje,hogy nő-férfi..és gyermek..vagyis család..de!...az emberi lény kiváncsi..nem kicsit..és ott vannak az érzelmek..mindenki máshogy érez és ezt úgy fejezi ki ahogy neki tetszik hiszen azok a saját érzései...és a testével is azt csinál ami neki jó.

Nem ítélem el a leszbikusokat és a melegeket sem..DE!! ne vonuljanak az utcákon..ne hivják fel magukra a figyelmet..viselkedjenek az ember társai között úgy ahogy illik...legyenek boldogok a 4 fal között és éljék az életüket ahogy ők szeretnék!

Elgondolkodtatott ez a cikk, nem is kicsit.

És nem is tudom, elítélem-e a ma oly divatos másságot, vagy sem...

Részben nem, hisz joga van mindenkinek a boldogsághoz, és őszintén kívánom neked market, hogy legyél nagyon boldog!

Jó tíz évvel ezelőtt engem is foglalkoztatott a gondolat, hogy kipróbálom a szexet lánnyal. Párkapcsolatra nem gondoltam, csak szexre. Aztán mivel semmit nem tettem érte, meg sem történt.

Én egy 31 éves kétgyermekes családanya vagyok. Nekem a gyermekeim a legfontosabbak (azt hiszem, ez természetes), és el sem tudnám képzelni nélkülük az életem. 23 éves vagy. Előbb-utóbb belőled is előtörnek az anyai ösztönök. Akkor mi lesz?

Nem azért kell egy nő mellé férfi, hogy megszerelje a mosógépet, ha elromlik, mint ahogy ezt korábban valaki írta. Nekem biztosan nem szerelné meg a férjem, szerelőt hívnánk...

Egy családhoz egy férfi és egy nő kell. Aztán jöhetnek a gyerekek. Homoszexuálisoknak én nem adnék gyereket. Aki homoszexuálisan valamilyen módon gyermeket nevel, az önző.

Többen írták már, hogy mennyivel rosszabb egy gyermeknek homoszexuális "családban" felnőni, mint olyanban, ahol alkoholizálnak a szülők és verik, molesztálják stb, a gyerekeket? Egyik sem jó. Egy gyermeknek az a legjobb, ha szerető családban élhet és nőhet fel, és ha abban a családban van egy apuka és egy anyuka. Különben rengeteg negatív élmény, támadás érné, amiért neki két apukája vagy anyukája van, és ilyen életet senki sem kívánhat a gyermekének.

Nem ez a "normális"... Hiszek Istenben és a Bibliában is világosan le van írva, hogy egy férfi és egy nő alkot párt, ők tudnak utódot nemzeni...

Élettapasztalattal én sem dobálóznék (mondjuk ezért is fura lenne, mert kb. egyidősek vagyunk:)

Viszont korábban is írtam, hogy nekem fura ez a késői "ébredés". Vhol 14-17 körül a divathomokosokon kívül azért is vannak tévelygései az embereknek (a kiváncsiságon kívül), mert a nemiség akkor még alakulgat. Akkor még csatározhat az emberben az, ami benne van, az ösztönös vonzódás és a társalami normák. Vagy fiatal voltál/vagy EZEN A TÉREN, vagy (szerintem ez a valószínűbb) egy magad számára tisztázatlan ügybe belemásztál. Ettől függetlenül tartom magam ahhoz, hogy ezen nem kell agyalnod. Idővel kitisztul a fejedben, ami jó, azt pedig élvezd!

Szerintem nincs ebben semmi felháborító.. :) akinek nem tetszik, hogy fogjátok egymás kezét az ne nézzen.. ennyi..:)

Egy idegen ember nem láthat bele a másik életébe és érzéseibe.. Én azt hittem, hogy ez már egy elfogadott dolog, nem csattanok fel, ha látok 2srácot-2 csajt kézenfogva sétálni.. mivan abban? Szerintem mindenki el tudja dönteni mi a jó/ jobb neki.. És tiszteletben kéne tartani..

Ha valaki többre tartja a saját meg nem értését a gyereke boldogságánál, nem is lehet sajnálni érte.

Ő baja.

Inkab egy praid paradot mind valami mas barmokat nezni egy tribunon ...

agymosottak vilagat , nem köszi nem !