Középiskolai felvételi (beszélgetés)

Szóbeli témához.

Lányom volt a Lászlóban médiás szóbelin. Ott ezen a tagozaton kötetlen beszélgetés van, talán mert média a tanárok tényleg kíváncsiak hogy kivel tudnának együtt "dolgozni". Lányomnak mondták, hogy picit sok négyese van, pedig értelmes. Jól egymásra hangolódott a felvételiztetőkkel és hogy ezért vagy sem, a szóbelijével huszon helyet ugrott előre a listán és be is jutott volna. Ő addigra viszont az olasz kéttant tette első helyre, ahol nem volt szóbeli, nem tudta kik a tanárok. Szerencsére jól sült el.

Szerintem a csak szaktárgyi felvételinek a specmat, biokém és nyelvtagozatokon van jelentősége.

Matek, magyar külön terem-ben, 5-6 állomás különböző feladatokkal, ebből 1 tanárnál, 3-5 pontos feladatok, amiből 1 pont szimpátia pont.

A diákok előtte fel vannak világosítva, hogy mi mentén kell pontozniuk, de szerintem még így is durva.

Máshol a szóbeli 1 terem, 1-3 tanárral.

Nem minden sulira igaz, hogy kis mértékű a szubjektivitás pont.

István:

10-12 állomás van a szóbelin, megmondták, hogy minden állomáson van 1 szimpátia pont. Az állomásokon csak 2 helyen van tanár, 8-10 állomáson diáktól függ, hogy ad szimpátia pontot vagy sem. Ez nagyon gáz!

Azaz egy szuper jó tanuló gyerek, jó írásbelivel, kis zárkózottsággal simán veszíthet 10-12 pontot a szóbelin.

Az nagyon durva!

De, ha valaki csak 5-6 pontot veszít ebből, az is döntő befolyású lehet.

De. Persze van ilyen. AZ E5-ben is volt, pedig arra a gimire nagy általánosságban azt mondják, hogy hűha.

De 9. után kínszenvedés úgy sulit váltani a felső közép kategóriában főleg, ha nem akarod a gyerekedet fizetős iskolába vinni (ami szintén nem mindig garancia a sikerre) és tartani akarod az iskolai oktatási színvonalat.

Végül is tök mindegy, hogy ki tartja jónak vagy rossznak a szóbeli felvételit, mert úgyis a sulik döntik el, hogy alkalmazzák-e és hogyan. Csak bennem felvet egy csomó kérdést, legalább annyit ellene, mint mellette.

Ezért nem találom egyáltalán furcsának, ha egy iskola úgy dönt, hogy ő nem foglalkozik a szóbeli felvételivel. Nem azért, mert nem érdekli a gyerek, hanem azért, mert legalább annyi "kárt" tehet vele mindkét fél számára, mint amennyire hasznát vennék.

Azért nem mindegy, hogy arányaiban mekkora hangsúlyt kap a szimpátia a felvételi pontokban.

Amikor a szóbeli létjogosultsága mellett érveltek, az ellenérvekre nem gondoltok?

Az érvekkel szemben, szerintem ugyanolyan súlyú ellenérvek állnak:

a.) Mi van, ha rossz napja volt az írásbelin a gyereknek, hadd legyen második esélye? - Na, de mi van, ha a szóbelin van rossz napja vagy nem szimpatikus? Akkor semmissé teszi a jó tanulmányi eredményét és a szuper írásbelijét.

b.) Esélyt kell kapnia, annak is, aki nem jó írásban. - Aki nem elég jó az adott iskolának írásban, azokat be se hívják szóbelire, úgyhogy ők nem fognak esélyt kapni. Csak az javíthatnak az írásbeli eredményükön, akik egyébként is elég jók voltak, a szóbeli lehetőségével max. a legjobbak ronthatnak.

c.) A tanárok el tudják dönteni, hogy jól érezné-e magát a gyerek a suliban. - Ezt senki nem tudja előre eldönteni a leendő osztálytársak, tanárok ismerete nélkül (de még úgyse biztos, ha ez mind ismert).

d.) Hadd válogassák ki a tanárok azokat a gyerekeket, akikkel el tudják képzelni, hogy jól dolgoznak majd együtt. - A tanárok töredéke van jelen egy szóbelin, mi a helyzet, ha pont a többiekkel szuper jól tudna dolgozni a gyerek, csak nem ők szóbeliztetik?

Igen így van, én gyerekem is duplázott.

Nagyobb stressz volt a nyolcadikos felvételi a véglegesség tétje miatt.

De csak viszonylag, mert más lehet a tanmenet és plusz időt kell fordítani a központira készülésre.

Azon kívül kudarcos élmény a gyerek számára hogy egyszer már végigcsinálta a felvételit, sok esetben szóbelikkel, jól sikerült és aztán kezdheti előlről az egészet. Úgy, hogy semmi garancia nincs rá hogy megint minden szerencsésen alakul, jól sikerülnek a vizsgák és jó lesz az új hely.

"Csakis tantárgyi pontozásnak szabadna lenni, aztán, ha a gyerek még sem érzi ott jól magát, elmegy."

Ez nem túl empatikus hozzáállás. Nem egyszerű dolog egy iskolaváltás, jobb ezt megelőzni, akár szimpátia pontozással is.

Éppen ez az, hogy lehet, hogy nem érezné jól magát, ugyanakkor az ellenkezője is megeshet, mert az is lehet, hogy tökéletesen beilleszkedne az osztályba. Ráadásul az osztályt nem csak azok fogják tanítani, akik felvételiztetnek! Arról nem is beszélve, hogy túl sok extrovertált embert összezárni sem biztos, hogy egészséges. Attól még, hogy extrovertált valaki, nem jelenti azt, hogy bárhol jó neki.

A középiskola nem egyetem, ahová teljesen eltérő oktatásból érkeznek a jelentkezők. A középiskolai képzést a teljesen uniformizált általános iskolai képzésre épül és mindegyik minden tantárgyat nulláról indít a matematika és magyar kivételével (azokat viszont méri a központi felvételi).

Ezért szubjektív. Olyanért is adnak pontot, vagy pontoznak le valakit, amihez semmi közük. Milyen alapon dönti el egy iskola, hogy náluk, hogy érezné magát a gyerek a jövőben. Vagy esetleg azt, hogy más suliban jobban érzezné magát.

Csakis tantárgyi pontozásnak szabadna lenni, aztán, ha a gyerek még sem érzi ott jól magát, elmegy.