Kis karácsony, nagy karácsony! Találjuk meg a szépséget mindenben

Ez az év sok embernek nem hozta azt, amire mindig is vágyott. Nyakunkba zúdítottak egy válságot, emberek százai váltak munkanélkülivé. Ez megviseli az ember lányát/fiát lelkileg.

Egy kicsit - legalább amíg elolvasod ezt a cikket -, tekints el ettől a sok rossztól, negatívumtól. Reménykedjünk, hogy a 2010 már sokkal jobbat hoz, de addig is örüljünk annak, ami most van. Most lehet azt mondod: – jajj ne már, nekem semmi okom arra, hogy örüljek. De igenis van!

A minap párommal a belváros felé sétálgattunk. Az ünnepi világítás, a díszek, a nagy karácsonyfa a tér közepén felállítva. Egymás mellett a fabódék, egyikből kürtöskalács illat (mellesleg Erdélyből származik a kalács), másikból kolbász és forralt bor illat kering. Karácsonyi bögrék, filc angyalkák, apró angyalszárnyak, különböző gyertyák tömkelege. A Betlehem piciben, égők, fenyő vagy fahéjas füstölő illat.

Az utcai világítás egy semmihez nem hasonlítható érzéssel tölt el és úgy érzed egy más dimenzióba csöppentél. Amint megpillantod a hatalmas karácsonyfát, előtör belőled a GYEREK és eszedbe jutnak a régen írt ajándék listák. Mindig reménykedtünk, azt kapjuk, amit megírtunk. Aztán itt van a lepény és kolbász illat. Egyszerűen mennyei! Kicsit kezd csípős lenni a hideg, kicsit kezd az arcunk deresedni és olyan orrunk lesz mint Rudolfnak. A hangulat, az Ave Maria, a Last Christmas egy különleges érzéssel töltenek el. Megmagyarázni nem tudom, de ha meghallom a karácsonyi dallamokat, egyből jobb kedvre derülök. Már besötétedett, de az utcai világítás mindent megvilágít. Megcsillannak a karácsonyfa gömbök.

Meleg sapkába és sálba burkolózva meg se kottyan a hideg. Sült gesztenye illat! Irány enni egy adag gesztenyét. Imádom a frissen sültet. Mellé egy pohár meleg forralt bor, ami még a kezünket is melengeti.

Már meggyújtottuk az első adventi gyertyát, lassan majd a másodikat, és így tovább a negyedikig. Angyalkák sorakoznak, hogy lessék minden kívánságunkat és megpróbálják teljesíteni azt. Ha csak egy kicsit is, de higgyünk az angyalokban hiszen észre sem vesszük és a minden napjainkban jelen vannak. Volt már úgy, hogy egyik napról a másikra kivirágzott a növényed, vagy kizöldült egy korhadó virág? Ez mind nem véletlen! Az Angyalok ott vannak velünk és segítenek, ha megkérjük őket. Most, hogy Karácsony van, higgyünk a jóban, a szépben, a szeretetben. Érnek minket a szürke mindennapokban sérelmek, de a Karácsony – egy igazi szeretet ünnep!

Mi az ok arra, hogy örüljünk? Itt vagyunk, élünk, levegő áramlik a tüdőnkben, egy-két poén mosolyt csal az arcunkra, de ami a legfontosabb: Megdobban a szívünk! Dobbanjon hát együtt, adjunk a mellettünk élőnek egy kis szeretetet, szerelmet, hiszen mindenki megérdemli! Kezdeményezzünk MI, simítsuk meg a szomszéd kisgyerek arcát, segítsünk egy idős embernek átkelni az úton. A lényeg, hogy ne érezzünk, ne éreztessünk szomorúságot. Amennyit adunk, annyit kapunk.

Fogjuk meg párunk, szerettünk kezét, sétáljunk ki a városba és csodáljuk meg a díszítést, a kivilágítást. Szippantsunk bele a levegőbe, nézelődjünk a fa bódéknál, hidd el örülni fogsz, hogy mindezt látod, átélheted. Ha átszellemülsz, adj Hálát érte. Ez az év legkülönlegesebb ünnepe. Én nem tudok mást mondani: Egyszerűen csodálatos! Örülni jó, örülni kell még a legkisebb apróságnak is.