Kényszer vagy kapcsolat? (beszélgetős fórum)

Hát még most is érzem ennek a 4 évnek a hatását. Sokszor ha látom az emlékeket elsírom magamat. Szeretem a páromat minden rendben van, csak az évek alatt annyit szenvedtem hogy mostmár nagyon könnyen elsírom magamat és ez nagyon zavar. Nemtudom hogy mittegyek ez ellen keményebb szeretnék lenni. Néha ha rámkiáltanak is hajlamos vagyok elsírni magamat. Szóval nemrég hoztuk el a cuccokat végleg. Volt barátom Ricsi már nem akart velem találkozni, én mondtam hogy nemharagszom rá szívesen látom. Hiszen szeretem. A szerelem múlandó, a szeretet örök...ketten rontottuk el, nemcsak ő volt a hibás én belátom. Sok rosszat tett de én is hibás voltam és gyerekek voltunk. Szóval elmentem a cuccaimért, a volt anyóskám meg már telefonba megsiratott, tudni illik nagyon szerettük egymást. Meg is egyeztünk hogy mi tartjuk a kapcsolatot. Nehéz volt itthon kipakolni...nagyon nehéz...egész nap sírtam az emlékek láttán. És még most is néha elsírom magamat. De megnyugodtam. Ő is boldog van már párja, énis boldog vagyok.

Na igen.. Én pl. 20 ! évig húztam egy rettentő rossz kapcsolatban, ahol a férjem a tulajdonának tekintett, uralkodott rajtam, nem engedett dolgozni, lelki terrorban tartott, és ki voltam neki szolgáltatva anyagilag és lelkileg egyaránt. A második gyerek jövetele után döntöttem, hogy véget vetek ennek, de csak 10 évre rá sikerült nagy nehezen megszabadulnom a férjemtől. Nagyon nagy bátorság kellett hozzá, amit fogalmam sincs, honnan vettem, de ma már szabad vagyok. 4 éve. Viszont azóta sem találtam meg a páromat, azt az embert, akire vágyok. Volt több rövidebb kapcsolatom, de egyik sem volt az igazi. (kiderült, hogy hazudott, kiderült, hogy nős, stb.) Azóta megerősödtem, önállóvá váltam, és nagyon nehezen tudom eltartani a két lányomat és magamat, valamint fentartani a lakást. Iszonyatosan nehéz, és nagyon nagy szükségem lenne egy igazi társra, aki mindenben mellettem áll, és szeret, de eddig nem sikerült megtalálnom őt. Kíváncsi vagyok, én mikor kapom meg a jutalmamat, amit úgy érzek, már rég megérdemeltem volna..

:-) sok boldogságot!

Köszönöm szépen nektek:) Igazából, nem is tudom a barátaim is nagy szerepet játszottak az életemben, tisztán emlékszem az összes barátom unszolt évekig harcoltak velem együtt. Hogy higyjem már el hogy boldog is leszek. De nem így, nem ilyen ember mellett. Egy másik cikkem magyarázatot ad arra, miért is gondoltam úgy, hogy nekem már úgyis mindegy, és szenvedtem évekig. A döntésem pedig még ezek ellenére sem teljesen a saját érdekemben tettem. Én nemharagszom a volt páromra, ő is fiatal mint én, és ahogy hallom, már van barátnője, szívből örülök neki. De a lelkem mélyén tudtam, hogy ez nemmehet sokáig. Gyereket akart, én pedig nem. Tőle nem. Csak ezt így nem akartam neki megmondani. Boldog vagyok, és lehet szegény, de nem lelkiszegény. Sokkal többre tartom azokat az embereket, akiknek szívük van nem csak eszük.

Büszke lehetsz magadra...sok ,nálad jóval idősebb /talán érettebb/ nő évtizedekig húzza és még akkor sem mer lépni...döntöttél és meg lett a jutalma:-)))....Sok boldogságot!

Legyetek nagyon boldogok de az igaz boldogság majd akkor teljesedik be ha már hárman lesztek ehhez kívánok minden jót,és hosszú boldog életet!

Legyetek nagyon boldogok!Gratulálok a bátorságodhoz,hamarabb kellett volna kidobni.

szia!Olvastalak már,és ezért is örülök nagyon a boldogságodnak:)Gratulálok:)

Arianne113! Gratulálok, hogy végre révbe értél! :D Megérdemled a boldogságot, azok után, amiken keresztül mentél!!! Sok boldogságot Nektek!! Vigyázzatok egymásra!

Vegtelenül sajnallak, amiert ilyen fiatalon belekeveredtel egy kenyszer-kapcsolatba. 15evesen kapcsolatnak lehet egyeltalan nevezni? A szüleid felelössege is nagyon nagy ebben az ügyben. Szörnyü lehetett neked! Emlekszem, en 15evesen meg vigan vihogtam a baratnöimmel a fiukon. Remelem kihevered ezt a sok rosszat es megtalalod azt az embert, akivel boldog leszel.

Sosem gondoltam volna, hogy egyszer majd kényszerből leszek valakivel, és szinte tönkretesszük a másik életét. Ebben a cikkben sok fájdalom íródik ki belőlem, de még több boldogság, ahogy itt ülök, és látom életem értelmét alukálni mellettem. Sok fájdalom után már nem gondoltam volna, hogy lesz boldogságom is valaha, mégis lett, és mindenkinek ilyen örömöt kívánok az életébe!

Ugrás a teljes írásra: Kényszer vagy kapcsolat?