Kedvenc idézetek (beszélgetős fórum)
És te,ahelyett,hogy másokat "leszólsz",és ennyire nem érdekel,akkor egyáltalán minek olvasod?Ha te olyan okos vagy,mint amilyennek képzeled magad,akkor az idődet ettől sokkal értelmesebb dolgokra "pazarold".Nem kötelező olvasni!!!!
Én veled hasonló korú vagyok,nagyon sok mindenenen keresztül mentem már.Szeretetről,odaadásról,hűségről,kitartásról nem hallottál még?(18 éves házasok voltunk ősszel a férjemmel és nem hinném,hogy állatként viselkedtünk volna egymással.Kapcsolatunkat a kölcsönös megbecsülés jellemzi.)
Talán sokat csalódtál az életben,és másoktól irigyled a boldogságot,hogy ilyeneket írkálsz?!
Én nem szeretnélek kritizálni,bírálni,(de ehhez neked sincs jogod)hogy bárkivel is így viselkedj.Ismeretlenül,"arc nélkül" bárkinek lehet nagy szája.
„Azért van síró, hogy vigasztald,
Éhező, hogy teríts asztalt.
Azért van seb, hogy bekösse kezed,
Vak, elhagyott azért van, hogy szeresd!
Azért van annyi árva, üldözött,
Hogy oltalmat nyerjen karod között.
Az irgalmat kínok fakasztják,
Mélység felett van csak magasság.
Ha más gyötrődik, vérzik, szenved,
Azért van, hogy megmutassad,
Mennyi SZERETET van Benned!”
Az emberek azért magányosak,
mert falakat építenek hídak helyett.
Nyelvében él a nemzet, de a nyelvével még senki sem nemzett!
:)
Szeretnék veled eső áztatta utcán táncolni
S szeretnék veled egy ágyban álmodni
Szeretném megmutatni mit egy könnycsepp, mely az öröm által tisztatja arcodat, s elmossa az összes bánatodat
Szeretném, ha szemem tükrében fedeznéd fel a világot, s észrevennéd az igazán fontos dolgokat
Szeretném, ha tudnád, hogy a sivatagban is nyílik virág, s hogy a hóesésben is van melegség, mert így él a világ
Szeretném, ha velem együtt kiáltanád, hogy suttogva is értem a szavad, mert így nincs az a szív, mely megszakad
Szeretném, ha látnád, hogy a vak ember is láthat csodás dolgokat, s kinek néma az élet, az is várja a hangokat
Szeretném, ha együtt éreznénk azokat a dolgokat, melyeket sok ember a jelentéktelen dolgok miatt egyre csak halogat
És végül szeretném, ha már ráncok borítják arcunkat, azt lássam, hogy életünk nem is lehetett volna boldogabb...
Visz a vonat, megyek utánad,
talán ma még meg is talállak,
talán kihűl e lángoló arc,
talán csendesen meg is szólalsz:
Csobog a langyos víz, fürödj meg!
Ime a kendő, törülközz meg!
Sül a hús, enyhítse étvágyad!
Ahol én fekszem, az az ágyad.
(József Attila)
Már nem születik mese abból, ha látlak, csak néma nevetés, hogy miért volt nekem sok, ami vagy, most meg kevés...
(Szécsi Magda)
Kedvenc nincs! De ezek igazán szépek és igazak!
Szerintem pont azért zseniálisak Coelho művei, mert írójuk a minden embert mélyen mozgató - sokszor alantasnak és üldözendőnek tartott - szexuális energiákat leheletfinom művészetté tudja szublimálni.
„Amikor pedig ezek az emberek találkoznak és tekintetük egymásra talál, minden múlt és jövő teljesen elveszíti a jelentőségét, s csak az a pillanat és a hihetetlen bizonyosság létezik, hogy ugyanaz a Kéz írt meg mindent a nap alatt. A Kéz, amely fölébreszti a Szerelmet, s amely mindenki számára, aki ebben a világban dolgozik, pihen és kincsét keresi, alkotott egy vele rokon lelket is. Másképpen az emberi nem álmainak semmi értelmük sem lenne.”(Paolo Coelho:Az alkimista)
"Az emberi lény ugyanis el tud viselni egy hét szomjazást, két hét éhezést, és akár évekig elviseli, ha nincs fedél a feje fölött, de a magányt nem viseli el. Minden kín és szenvedés közül a magány a legrosszabb.” (Paulo Coelho)
„Hogy nem számít, mennyire jó valaki, mindenképpen fájdalmat okoz neked olykor. És ezért meg kell bocsátanod neki.
Hogy évek kellenek a bizalom kiépítéséhez, de elég néhány másodperc a lerombolásához.
"A legfontosabb találkozásokat a lelkek előre megbeszélik egymással, amikor a testek még nem is látták egymást."
(Paolo Coelho)
"Merni kell és hinni,hinni!
Nincs a sorsnak záloga,
Csodaországba bevinni
Más se tudhat, csak csoda." /Schiller/
Az ember gyakran elhiszi, hogy maga irányítja magát, holott pedig irányítják; s miközben elméjével az egyik cél felé halad, szíve észrevétlenül a másik felé vonja.
(La Rochefoucauld)
"Minden egyes nap ajándék! Csomagolj ki és ünnepelj!"
Linda MacFarlane
„Kigyúlt az első csillag, kigyúltak a vágyak,
Csillagfényes éjszakában, én csak téged várlak.
Tudom jól, hogy nem jössz, de oly jó várni,
Hazudok a szívemnek, hogy ne tudjon fájni.”
Még meddig?
Még meddig kell
tétován számolni a múló perceket,
és remélni, hogy az eljövendő nap
már nélküled is boldog lehet.
Még meddig kell
gondolatban eltévedni hozzád,
és céltalan úton keresni,
hol találok rád.
Még meddig kell
némán tűrni a kiáltó fájdalmat,
és rejteni, hogy
vérző szív van a mosolyom alatt.
Még meddig kell
a holdfény árnyékába sírni a nevedet,
és minden elhaló rezdülésben
kutatni a lépteidet.
Még meddig kell
büszkén állni a tekinteted,
és küzdeni nehogy meglásd,
a szívem még dobog érted.
Keresd az életebn mindíg a szépet!
Ragadd meg azt is, amit más észre sem vesz!
S ha cudar is sokszor az élet, mindíg találni benne kedveset, szépet!
Ha majd éjszaka két angyal a párnádra száll,
mindkettő jót akar, mégis mást ajánl.
Az egyik azt súgja jó legyél,
a másik rád kacsint tedd amit szeretnél.
Szobádban a sötétség leple átölel,
s körbe fon téged.
Ha egyedül vagy félsz,
s ekkor a gonosz simogató kezét érzed.
Lépj az ablakodhoz s nézd a hold fényét,
hívj, s vigyázom szíved bár nem kéred.
Tudom, sok a gonosz az éjben,
s nem ismersz, de meghalnék érted.
Ne hagyj el Valakit akibe szerelmes vagy,
egy olyan miatt aki tettszik,
mert aki tettszik,majd elhagy egy olyanért
akibe szerelmes.
„Minden szerelmes egy-egy patikus:
Recepteket gyűjt, mert az praktikus.
Egy rész közöny, két rész odaadás,
Naponta többször: biztos a hatás;
Csak ha a receptért fizetni kéne
(Fizetni házassággal notabéne),
Lesz a dolog szörnyen kedélytelen
S a szenvedélyes szenvedélytelen.
(Ismeretlen spanyol szerző)
"Az ember legtöbbször nem azokat a kísértéseket bánja meg, amelyeknek engedett, hanem azokat, amelyeknek ellenállt."
/Sommerset Maugham/
Ha az egész órát úgy betöltöd,
hogy benne érték,
hatvan percnyi van,
minden kincsével
bírod ezt a földet,
s ami még több,
ember vagy fiam.
/ Kipling /
Minden elérhető bőldogság
sohasem az ember mögött,
hanem mindig előtte áll.
/ Beethowen /
Légy őszinte és csak a becsületre adj,
ne mondj ki szót,mely nem a szívedből fakad
/ Moliére /
Látom,hiába kértelek,én viszont köldök egyet:
Nem jó,ha valaki már annyira okos,hogy többé
bölccsé nem válhat./Jung/