Kedvenc idézetek (beszélgetős fórum)

Ha erre jársz

és sírni látsz,

ne mondj semmit,

hisz nem tudod mi bánt.

Ha földön fekszem

s Te rám találsz,

ne mondj semmit,

nem tudud mi fáj.

Ha szárnyszegetten

melletted zuhanok alá,

ne mondj semmit,

csak menj tovább.

Én vagyok a szelíd őszi eső.

Ne állj zokogva síromnál;

Nem vagyok ott.

Nem alszom.

De ott vagyok az ezer szélben, mi fú.

Én vagyok a gyémánt csillogás a havon.

Én vagyok a napfény az érett gabonán.

Én vagyok a szelíd őszi esőline Amikor felébreszt a reggeli zsivaj,

Ott vagyok minden hangban veled,

A csendesen köröző madár szavában, de én

vagyok a csillag is, mely rád süt az éjszakában.

Ne állj hát zokogva síromnál;

Nem vagyok ott.

Nem haltam meg.

A szomszéd szoba

A halál tulajdonképpen jelentéktelen dolog...

valójában csak átmentem ide a szomszéd szobába.

Én én vagyok, te pedig te. Akármit is jelentettünk

egymásnak egymás életében, ez mit sem változott.

Nevezz csak nyugodtan a megszokott nevemen, beszélj

velem ugyanazon a könnyed hangon, melyen mindig is

beszéltél. Ne változtass a hangszíneden. Nevess

ugyanúgy, ahogy valaha együtt nevettünk a vicceken.

Imádkozz, mosolyogj, gondolj rám - emlegesd fel

A nevem nap mint nap, ahogyan annak előtte is, de ne

árnyékolja be semmi a hangulatot, amikor szóba

kerülök. Az élet nem kapott semmiféle új jelentést.

Minden olyan, mint amilyen volt, nem szakadt meg a

folytonosság. Az, hogy nem látnak, még nem jelenti azt,

hogy nem kell rám gondolni. Várok rád, itt vagyok

a közeledben - egészen közel. Nincs semmi baj.

A legszebb és legédesebb napok nem azok,

melyeken valami nagyszerű vagy csodálatos,vagy izgalmas dolog történik, ha nem azok, amelyek

egyszerű kis örömöket hoznak, amik

úgy követik egymást lágyan, mint ahogy

a gyöngyszemek peregnek le a zsinórról.

Itt a teljes változat:

Nem érdekel, hogy miből élsz.

Azt akarom tudni, hogy mire vágysz,

és hogy mersz-e találkozni szíved vágyakozásával.

Nem érdekel, hogy hány éves vagy.

Azt akarom tudni, hogy megkockáztatod-e,

hogy hülyének néznek a szerelmed miatt,

az álmaidért vagy azért a kalandért, hogy igazán élj.

Nem érdekel, hogy milyen bolygóid állnak együtt a Holddal.

Azt akarom tudni, hogy megérintetted-e szomorúságod középpontját,

hogy sebet ejtett-e már valaha rajtad árulás az életben,

és hogy további fájdalmaktól való félelmedben visszahúzódtál-e már.

Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e lenni a fájdalommal,

az enyémmel vagy a tiéddel,

hogy vadul tudsz-e táncolni és hagyni, hogy az extázis

megtöltsön az ujjad hegyéig anélkül, hogy óvatosságra intenél,

vagy arra, hogy legyünk realisták, vagy emlékezzünk az emberi lét korlátaira.

Nem érdekel, hogy a történet, amit mesélsz igaz-e.

Azt akarom tudni, hogy tudsz-e csalódást okozni valakinek,

hogy igaz legyél önmagadhoz, hogy el tudod-e viselni

az árulás vádját azért, hogy ne áruld el saját lelkedet.

Azt akarom tudni, hogy látod-e a szépet, még akkor is,

ha az nem mindennap szép, és hogy Isten jelenlétéből ered-e az életed.

Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e élni a kudarccal,

az enyémmel vagy a tieddel, és mégis megállni a tó partján

és azt kiáltani az ezüst Holdnak , hogy "Igen!"

Nem érdekel, hogy hol élsz, vagy hogy mennyit keresel.

Azt akarom tudni, hogy fel tudsz-e kelni

egy szomorúsággal és kétségbeeséssel teli éjszaka után,

fáradtan és csontjaidig összetörten és ellátni a gyerekeket?

Nem érdekel, hogy ki vagy, és hogy jutottál ide.

Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz középpontjában

anélkül, hogy visszariadnál.

Nem érdekel, hogy hol, mit és kivel tanultál.

Azt akarom tudni, hogy mi tart meg belülről,

amikor minden egyéb már összeomlott.

Azt akarom tudni, hogy tudsz-e egyedül lenni saját magaddal,

és, hogy igazán szeretsz-e magaddal lenni az üres pillanatokban.

Oriah Hegyi Álmodó öreg indián szavai

Ne haragudjatok, hogy ez ilyen hosszú, de szerintem érdemes elolvasni, mert nagyon okos kis gondolatok! :)

Nem érdekel, miből élsz. Azt akarom tudni, mire vágysz, és, hogy szembe mersz-e nézni vágyaiddal.

Nem érdekel, hány éves vagy. Azt akarom tudni, megkockáztatod-e, hogy őrültnek tűnj szerelmedért, álmaidért, vagy azért a kalandért, hogy igazán élj.

Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e lenni fájdalommal, az enyémmel vagy a tiéddel, anélkül, hogy mindenképpen változtatni akarnál rajt.

Azt akarom tudni, hogy tudsz-e örülni nekem és önmagadnak, hogy tudsz-e vadul táncolni, és hagyni, hogy az eksztázis megtöltsön az ujjad hegyéig anélkül, hogy óvatosságra intenél, vagy arra, hogy legyünk realisták, vagy emlékezzünk az emberi lét korlátaira.

Azt akarom tudni, hogy tudsz-e csalódást okozni valakinek, hogy igaz legyél önmagadhoz, hogy el tudod-e viselni az árulás vádját azért, hogy ne áruld el a saját lelkedet.

Azt akarom tudni, hogy hűséges vagy-e, s ezáltal megbízható.

Azt akarom tudni, fel tudsz-e állni a kétségbeesés és a fájdalom éjszakája után, megviselten, sajgó sebekkel.

Azt akarom tudni, hogy állsz-e velem a tűz közepébe, és nem hátrálsz-e meg mellőlem.

Azt akarom tudni, hogy mi ad neked erőt belülről, amikor kint már minden másnak vége van.

Azt akarom tudni, hogy együtt tudsz-e élni a kudarccal, az enyémmel vagy a tiéddel, és mégis megállni a tó partján és azt kiáltani az ezüst holdnak: „Igen”!

Kár,szép gyűjteményed lehet... Gratula.

Nekem is volt , persze saját kezüleg írtam mindet, de a költözésnél elveszett, nagyon sajnálom :o(

"A magányt nem az teszi rettenetessé,

hogy nincs, akivel megoszthatnám a terheim,

hanem az,

hogy nincs akinek a terhét elvállalhatnám."

/Hammarskjöld/

Ráleltem egy lányra tegnapelőtt,

szeme volt az ég és teste a föld.

Tegnap néztem, ahogy elsiet mellettem,

beszél hozzám és ebédet főz.

De reggel óta megszállottan keresem őt,

mert ma sírt egy kicsit és elköszönt.

/Jim Morrison/

Hogyan mondjam el

Neked?

Hogy megértsd az

életem...

Amikor megszülettem

szép volt a világ..

Kicsi lettem,

álmokat szőttem...

Megtanultam szeretni,

és az emberekben bízni.

Majd felnőtt lettem,

néha boldog,

néha boldogtalan..

Átéltem jót,rosszat,

mindent feldolgoztam.

Most mit látok?

Néha kongó ürességet,

amikor nem tudod

miért van élted.

Mikor hosszú,

kanyargós indáin

lassan kúszik felém

a társas magány.

Amikor a lelkem

szeretetre vár..

Önzetlenre,

de visszaadnám...

"...mennél elvakultabb...a szenvedély, annál időtállóbb. És akkor a legszivósabb, amikor legkevesebb benne az értelem."

Victor Hugo

A kéznek is kell tudni emlékezni. A soha meg nem érintett kezek melegére, a meg nem érintett homlokok, a lázból gyógyulók homlokának meleg hűvösére.

Egyáltalán, az embernek kézzel, lábbal - gyomrával és tüdejével is - emlékeznie kell, mert semmije nincs, csak az, amit ily módon megőriz.

Miért, hogy mégis a felejtéshez van nagyobb tehetségünk?

(Ancsel Éva)

"- Elhatároztam, hogy megőrülök, egy szelet citromhéjnak képzelem magam, aki gintonicban ugrál.

- És hol találtál gintonicot?

- Találtam egy tavat, ami azt képzelte magáról, hogy gintonic, de lehet, hogy csak én képzeltem azt, hogy azt képzeli magáról, hogy gintonic."

"Ellenzem a párbajokat. Ha engem hívna ki valaki, akkor kedvesen és megbocsátóan megfognám a kezét, elvinném egy csendes helyre és megölném.”

Mark Twain

"Beláttam a paraván mögé, láttam a bábosokat, láttam a zsinórokat

és a kereteket, melyekre a zsinórokat rögzítették.

Láttam, hogy a darab minden szereplője csak bábu.

Ma is látom a bábosokat és a zsinórokat és a kereteket, melyekre

a zsinórokat rögzítették de a darabot, amit játszanak, életnek hívják."

/Duncan Shelly/

"Mivel nőből vagyok, nem mondom ki, amit akarok, de fenntartom a jogot arra, hogy hisztizzek, ha nem kapom meg..."

(ismeretlen)

Nekem a debreceni Diktátor együttes egy számának refrénje a kedvencem:

"Egy szót mondok: heavy metal!"

Ja, hogy ez kettő volt? ;-)