Karácsonyi, télapós és szilveszteri sms-ek, versek, üdvözletek, idézetek (beszélgetős fórum)

A legkedvesebb ajándékok nincsenek a fa alatt

Senki nem láthatja őket, nincsen rajtuk díszszalag.

De a fényben, csomagok közt, mindenkinek ott van már

A legkedvesebb ajándék, amit a karácsonytól vár.

Az emberek szívében égő béke és szeretet:

A jóakarat és az ünnep jelentik a legtöbbet.

/Virginia Katherine Oliver/

KARÁCSONYI FOHÁSZ

Gyarló emberek vagyunk Menyei Atyánk,

Megbocsátó szíveddel tekints most Miránk!

Ellened vétünk, mikor észre sem veszünk,

Azt hisszük, hogy csupán a dolgunkat tesszük.

Karácsony ünnepére készülvén kérünk,

Bocsásd meg minékünk elkövetett vétkünk.

Krisztust váró idők, adventi nappalok,

Nyugodt lesz szívem, ha feloldozást kapok.

Betlehem fényei mutassanak utat,

Díszítsék újra fel kicsi jászolodat.

Szent fiad érkezik, ünnepi nagy csoda,

Vezérli bölcseket ragyogó csillaga.

Szeretet ünnepén, lássuk meg Krisztusunk,

Áld meg a gyermeked, Felséges Nagy urunk!

Karácsony ünnepén, béküljön meg szívünk,

Ezen a nagy napon tegyük össze kezünk.

Mondjunk el egy imát, halkuljon el szavunk,

Hisz újra születik szeretett Krisztusunk.

www.zsozirisz.hu

:-)

Tudom, már nagyon sokat lehet találni, de én az egyedieket, a nagyon szépeket keresem.

Köszönöm!

KARÁCSONYI SZOBASAROK

De furcsa lett a nagy szoba!

Üres sarka tele lett,

karácsonyfa került oda,

meg adventi szeretet.

Szikrát vet a csillagszóró,

táncot jár sok gyertyafény,

csengettyűhang azt hirdeti,

a jóságra van remény.

Csillogó díszek kacérkodnak,

a fát átfonják a szalagok,

arany, ezüst ajándékkal,

üzennek a csillagok.

Üzennek, hogy szerezzetek

örömet a családnak,

izgalmat a gyerekeknek,

nyugalmat a világnak!

Nem sok kéne az örömhöz,

ha mindenki jót tenne,

fenyő, gyertya, dísz nélkül is,

szép karácsony lehetne.

Andók Veronika

Téli csend

Esteledik csendesen,

Fény suhan a réteken.

Magányosan, hó alatt

Álmos magvak alszanak.

Hószínűek most a fák,

Csendes hószín jégvilág.

Rózsaszínen nyugvó nap,

Szelíd alkonysugarak.

Csupa csend, éjek éje;

Holdsugár apró fénye,

Kicsi udvar, csöppnyi ház,

Mindmegannyi boldogság.

Alszik minden csendesen

Hűs-magányos éjjelen.

Egy búsongó hófelhő

Pihe-puha álmot sző.

Száz csillogó hómadár

Kerengve jár, szállva száll,

Leszáll egy-egy s megpihen

Álmodozó réteken.

Ezüstszínű holdvilág,

Tündérzene, zúzmarák,

Foszladozó fellegek,

Fénylő álomtengerek.

Csendes téli estelen

Rejtve rejtő rejteken

Lágyan zúgó fák alatt

Meglestem a titkodat.

Titkok titka: Álmodás,

Édesen bús látomás.

Száncsengő és szeretet

Melengették lelkedet.

Lágyan zúgó fák alatt

Titkok titka rámragadt.

A csendes éj zokogott:

Szeretetről álmodott.

Téli erdőn, réten

fehér csend honol.

Didergős december,

vajon mit hozol?

Mélységes tarisznyád

miket rejteget?

Hoztál-e örömhírt,

szép üzenetet?

December az úton

szánkóval szalad,

karácsonyi kedvvel,

kincset osztogat,

piros ünnepet hoz,

fenyők illatát -

hóember a kertben

kicsípi magát!

Piciny szobácskában

Pislogó mécses ég,

Szegények így tartják meg

Karácsony ünnepét.

Nincs karácsonyfájuk,

Nem csillog, nem ragyog,

Csak megfeledkeztek

Róluk az angyalok?

Korhadt szalmazsákján

Beteg gyermek piheg,

Az anya szeméből

Könnyek árja pereg.

S megszólal a gyermek:

Miért sírsz, jó anyám?

Hiszen , ha meghalok

Megváltás lesz reám.

Nekünk itt e földön

Csak gond és nyomor terem,

Mondd, anyám! Nem jobb-e

Meghalni énnekem?

Ne sirass, anyácskám!

Hisz testem, lelkem beteg,

Oh, mily nagy ideje

Immár, hogy szenvedek.

Imádkozzunk, anyám. . .

Én oly fáradt vagyok,

Érzem értem jönnek

Még ma az angyalok.

Fázom!. . .

Terítsd jobban a takarót reám,

S térj te is pihenni

. . . Jó éjszakát, anyám!

Elalszik a gyermek,

S anya fájón zokog,

És szíve fájdalmában

Buzgó imába fog:

Óh, Jézus! Kinek létét

Érzem, vallom, hiszem,

Irgalmazz, kegyelmezz,

Ne vedd el gyermekem!. . .

Anyai szívemnek

Egyetlen kincse ő!

Jézus! Légy irgalmas.

Oh, légy csodatevő!

Kél tündéri fény. . .

És szól egy égi hang:

Szállj le hozzá remény,

Vigasztald meg szívét,

Mely úgy fáj, úgy sajog,

Bátorítsd. . ne féljen,

Mert én vele vagyok.

S megretten az anya. . .

Mi ez?. . . Az Úr szava?

Mi ez a fényesség?

A remény csillaga?

Reggel lesz, a gyermek

Felébred, mosolyog:

Anyácskám, úgy érzem

Én már jobban vagyok.

Álmomban egy angyal

Jelent meg énnekem,

S biztatott ne féljek,

Mert az Úr van velem.

Oly szépen mosolygott

Az angyal reám,

Térdelj ide mellém. . .

S imádkozzunk, anyám.

S letérdel, leborul,

És zokog csendesen:

Mi atyánk. . . Istenünk!. . .

Ki vagy a mennyekben. . .

Fogy a fény, jön az est

lélekringatóan.

Kicsi szánt, kicsi lány

Huzigál a hóban.

Hamvadó ég alatt

Én is mendegélek.

Fellobog szívemben

Karácsonyi ének. . . "

Díszítjük a karácsonyfát

Serényen.

Hull a hó künt mosolyogva

Fehéren.

Zöld gallyak közt átnevetünk

Egymásra.

- Nem leszünk mi ezzel készen

Meglássa!

Ide is jön még egy fényes

Cifraság.

Túloldalon jaj, de nagyon

Húz az ág.

Amíg vígan szorgalmaskadunk

Nevetünk. . .

Egyszerre csak síróba megy

A kedvünk.

Ugyan miért is sietünk mi

Így vele, -

Úgy sincs aki a fácskának

Örülne,

Kicsi karok nem repesnek

Utána.

Nincsen aki körülöttünk

Ugrálna.

S míg szemünkből a könny lassan

Szivárog,

Kezünket összetesszük

Imához.

Jövőre már teljesüljön

A vágyunk, -

Legyen kinek karácsonyfát

Csinálnunk!

Gazdag Erzsébet:

Az elvarázsolt tündér

Es akkor a szobánkba termett

egy szép tündérlány.

Tündér volt, elvarázsolt.

Csillag volt a homlokán.

Fenyőfává bűvölte

az erdők szelleme.

Így, elbűvölten hozzánk

Karácsony küldte be.

Tündér volt, mondom, nem fa.

A fának nincs szíve.

Ennek csupa ajándék,

játék volt ölibe.

Ezüst haja a földig

leomló vízesés.

Alig látszott a fából

egy kevéske zöldellés.

Aranyhalacskák, cukrok,

ezüstös csillogók

villogtak ki hajából.

Tündérlányhoz valók.

És mindezt nekem hozta

a fává varázsolt leány.

Tündér volt, elvarázsolt,

Karácsony délután.

T. Nagy Ilona: Angyalokra várva

Valamikor régen

ünnep éjszakáján

kis fenyőgally mellett

angyalokra vártam.

Kis fenyőgally mellett

vén tanyasi házban

ültem anyám mellett

angyalváró lázban. . .

Óh! Az Angyal nem jött

nem érhetett rája,

ajándékot hordtak

fényes fenyőfákra!

Mennyezetes fákra

szép díszeket rakva,

csilingelő szánkón

égi dalt dúdolva. . .

Nem tudtak eljönni

szegényes házunkba,

kényes úri porták

várták őket sorra. . .

Míg aludtam éjjel,

az Angyal megjelent,

meséskönyvet hozott,

benne üzenetet:

Első oldalára

aranyozott írás,

"Szeretettel Édesanyád"

s kis verses folytatás. . .

"Néked adnék mindent,

de nekem semmim sincs,

ezért Karácsonyra

e könyv legyen kincs. "

Akkor nem értettem,

Angyal sugallhatta,

tiszta üzenetét

az Úr meghallgatta. . .

Örök szeretetét

adta a sorokban.

Karácsony éjjelén

előveszem újra.

Könnyes szemmel látom

azt a boldog évet,

a mesés gyermekkort,

gyönyörű meséket.

Csodás ünnep a karácsony,

A földre eget varázsol.

Fenyőágon gyertya lángja,

Csillagot visz kis szobánkba.

Főként nektek azt kívánom:

Boldog Karácsonyt!

Csillognak az ünnepi fények, lelassul a rohanó élet.

Készül a sok finom étek, melegszik a családi fészek.

Kívánok nektek, Szép Karácsonyt, s Boldog Új Évet!

Itt a Karácsony, jég lepi a tájat,

Szeretettel, boldogsággal tölti meg a házat.

Áldott Karácsonyi Ünnepeket Kívánok!

Karácsony este dallam száll,

Szívedbe hatol, s benne hál.

Angyalok énekét hozza a szél:

szép Karácsonyt, boldogságot ígér!

Békességet, boldogságot, csengőszót

és gyertyalángot, ajándékot szeretetet!

Mindent ami fontos Nektek!

Így kívánunk szép és

Boldog Ünnepeket!

Hull a hópehely,a szeretet ma minden szívben otthonra lel.

A Te szívedben is találjon otthonra,és ne felejtsd elazt se,ki e pár sort írta!

Olyan lassan közeleg a Karácsony mint a nemzetközivonat, ha az nem késne annyit

gyorsabban itt lenne a karácsony is.

Karácsony már magunk mögött,kezdődik az Új év,nemsokára kiújul május 1 és Húsvét!

Felütötte a fejét most a világ válság,de nem fogja ezt megérezni sem Bácska sem Bánság!

Nincs már nálunk gazdaság ami fenyegethet,ha valami nem létezik az tönkre nem mehet!

Továbbra is megtermeljük amit eszünk iszunk,ha rendesen nem megy,akkor majd sutyizunk!

Nem izgat már minket,hogy pénzünk egy szál sem,nem egyszer volt már igy,

Na és?I tako dalje!

Ha más nem lesz,az almából kiesszük a férget,

Igy kivánok nektek BOLDOG ÚJ ÉVET!

Nagy László: -

ADJON AZ ISTEN

Adjon az Isten

szerencsét,

szerelmet, forró

kemencét,

üres vékámba

gabonát,

árva kezembe

parolát,

lámpámba lángot,

ne kelljen

korán az ágyra

hevernem,

kérdésre választ

ő küldjön,

hogy hitem széjjel

ne düljön,

adjon az Isten

fényeket,

temetők helyett

életet --

nekem a kérés

nagy szégyen,

adjon ugyis, ha

nem kérem.

Álmodtál egy boldog évről

Reménykedtél, igaz szívből.

A remény mára tovaszállt,

Az álmod is már messze jár,

de vár az Újév ismét téged,

Reményt hoz és büszkeséget.

Vágyat ébreszt, s újra éltet,

Boldogabbá tehet téged.

Életed, még meseszép lehet

Boldog Új Évet kívánok neked !

Közeleg az éjfél, ismét eltelt egy év, szívünkben feléled egy-egy régi emlék.

Felidézzük az elmúlt szép pillanatokat, a tovaszállt, meg nem élt,tűnő álmokat.

Titokban reméljük, boldog évek várnak, nem lesz benne többé szomorúság, bánat.

Köszöntsük hát együtt a következő évet, Kívánjuk hogy álmunk, sose érjen véget,

Ehhez kívánok nektek nagyon, Boldog Új Évet!

Tarka disznó farka

Belelóg a szarba

Ha ránézek okádok

Boldog Új Évet Kívánok

Szőrös hörcsög szörpöt szörcsög,rátörtek a vesegörcsök.

Hogy ne jár úgy mint a hörcsög,hörpölj pezsgőt,szörcsölj fröccsöt,attól nem kapsz vesegörcsöt.

B.U.É.K

Ez lenni kici kinai köcöntö.

Lenni ócó nem draga,mégisz

mutatni hogy van gondosz rátok.

Kivánni nektek bodog Üjév,

meg kiccaladotok récire öröm,boldogcág! .

::!BUÉK!::..