Jobb világ kéne (beszélgetés)

Sokkal jobbak:)))

Addigra rá jövünk ,mit és hol rontottunk el.

Tudom, hogy van ilyen is, de nem próbáltad meg, hogy megkérdezd miért is üvölt a gyerekkel?

egyébként odaírtam, hogy egy próbát megér.Hátha egy bezsélgetéssel vagy többel sikert érnél el. Én sem tudok ám biztosat, de ebben az új világban én is így próbálok navigálni, hogy nyelek egy nagyot, mosolygok és 25-ször is megpróbálok a dolgok ellen tenni valamit.

Az emberek falakat építenek egymásközt - hidak helyet...

Belegondoltatok hová vezet ez? Milyen kapcsolatok lesznek mondjuk 50 év múlva?

Én csak szeretnélek benneteket egy kicsit megvígasztalni, a világ nem csak most ilyen, mindíg is ilyen volt, vannak jó és rosszabb emberek. Mi kertes házban lakunk, a fiam barátnője és a szülei a harmadik emeleten van összehasonlítási alapom. Ebben az épületben, mindíg csend van és nagyon nagy tisztaság, bármikor mehetek soha nem látni még csak egy cigicsikket sem. Minden emeleten ki van téve a tábla, hogy ki a hetes és az ő feladata az adott

terület rendbetétele. Elég régi épületek házgyári

lakások még a régi linóleum van fent, de az mindíg ragyog, pedig már kissé megkopott.

Az a véleményem, hogy be is lehet csengetni a rendetlenhez és vicces formában rászólni (szomszéd le vannak árazva a fülhallgatók vegyek eggyet stb.). Hidd el a világ most egy kicsit több bátorságot kíván tőlünk. A táblát is meg lehet próbálni nem nagy ügy.

Most, hogy olvastam a cikkedet, elgondolkodtam, hogy tulajdonképpen kertesház vagy emeletes mindegy, egymás fölött lakunk, vagy egymás melett mindenképpen el kell viselnünk egymást. Hogy jól érezd magad a környezetedben nyugudtan tegyél érte

mi bajod lehet legfeljebb nem változik semmi, de legalább megpróbáltad,vagy sikerélményed lesz.

Az emberek értékrendje sajnos mondhatni "elferdült".

Mindenki elmegy egymás mellett, a rohanó világunkban mit sem törődve a másikkal.

Tegnap betértem egy gyógyszertárba. Apró, kicsi helyiség...egy táblácska jelezte, kérem itt sziveskedjék várakozni. 5 perce várakoztam, elöttem egy hölgy ácsorgott már amikor megérkeztem.

Utánam 2,3 majd 4 ember, mindenki betolakodott, közben a hölgy átállt a másik kassza mögé...miután észlelte, h felesleges betartani a szabályokat. Ekkor én az eredetileg elfoglalt helyére léptem, és oda szóltam, jöjjön, Ön volt itt elöbb...

15 perc alatt szolgálták ki, amikor végre sorra kerültem utána.

Majd a rossz helyen parkoló párom-itt megjegyezném, h szabályosan parkolt, de embertársaink nem fértek el a bazi nagy dzsippel, és úgy gondolták, ez felhatalmazza őket, h leanyázzák a kedvesemet. Aki igencsak felborzolt idegekkel várt, h hol voltam ennyi ideig...amikor ránéztem, és elmeséltem, a hölgy akit előre engedtem-mert már rég ő következett-mielött elment, rám nézett, és azt mondta, köszönöm a kedvességét, ritkaszám...és rám mosolygott. NO, EZ AZ AMIÉRT CSINÁLOM, AMIÉRT AZÉRT SEM GÁZOLOK ÁT SENKIN, MÉGHA ROHANÁSBAN VAGYOK, AKKOR SEM. EGY MOSOLY, és boldog vagyok.:-) MERT ADHATTAM.

Én most kerültem be 10 emeletes lakásba.

Van egy házirend,és benne,hogy mikor szabad zajongani és mikor nem.Szerencsére a lakók nagy része be is tartja,aki meg nem azt általában megkeressük és rászólunk.Volt olyan akire rászóltam,hogy a liftbe ne szálljon be cigivel,és láss csodát nem tette.Még a felső szomszédot kellene megkeresni,hogy ugyanmár ha nem fontos ne bagózzon a fürdőjében,mert a szellőztető rendszer miatt bizony mi is szívjuk,és ez így 30 hetes várandósan nem a legjobb dolog.Igaz ránk sem szóltak ránk,amikor szombaton csempét vertünk,bár a csendórát betartotuk,és akkor abahagyták a fiúk.

Amúgy csak a bp-i és egyéb nagyobb városi paneltelepek értéke megy le.Itt Dunakeszin nagyon jó árben vannak.Csendes környék,nem fosztogatnak bűnöző hordák,ugyanakkor 20-30 perc alatt bent van a busz Bp-n.A lakók tényleg elhidegültek egymástól,bár a szomszédainkkal remek viszonyt ápolunk.A szomszéd bácsi már felajánlotta,hogy néha szívesen vigyáz majd a kis békára,ha el kell mennünk valahova.A másik szomszédommal is megállunk néha az utcán is beszélgetni.Meg az alattunk lakókkal is.Tényleg nincsenek együtt nagy bulizások,mert az emberek inkább behúzódva TVznek mintsem szociális életet éljenek.Sajnos ezt hozza ránk a 21. század.

Én kertesházban nőttem fel, és mindig szerettem volna emeletesben lakni. Aztán amikor sikerült albérletbe menni egy tömbházba, nagyon jó volt. Nem panel volt, hanem tégla, nem igazán hallatszott át semmi a szomszédtól. De később úgy hozta a sors, hogy panelben kötöttünk ki. Hát, soha többet!

Fölöttünk egy kétgyerekes anya lakott, aki baszott a gyerekeire, piált, és pasizott. A gyerekek a szekrény tetejéről ugráltak le, mi meg azt hittük, ránk szakad a plafon. Volt, hogy éjszaka meg arra ébredtem, hogy buliból hazajövet, valami fickót hozott magával, akivel valamin összevesztek. Volt az ajtóccsapkodástól kezdve, a k..anyázásig minden.... A gyerekei persze felébredtek, és vagzy az ágyon ugráltak, vagy nem tudom mit csináltak, de akkor azt mondtam, innen megyünk. Betelt a pohár! A kislányom akkor volt 6 hónapos!!!!!

Én gyerekkoromban panelban nőttem fel. Nagyon jó volt a lakóközösség. Közös teleptakarítások, közös nagy szalonnasütések stb. voltak. Télen még koripályát is csináltak nekünk a lakók közösen. Szóval szuper kis lakóközösség volt.

Aztán ahogy telt az idő, kicserélődtek a lakók és tényleg az általad írt közönyös, nemtörődöm emberek jöttek. Végén már (ezt anyu mesélte, mert én időközben elköltöztem) a soros lépcsőháztakarítást sem tette meg az új szomszéd. Kosz lett, zaj, üvöltözés. Nem ritka az olyan cselekedet, ami rendőri intézkedést igényelt.

Azóta anyuék is elköltöztek egy négy lakásos társasházba, kis kerttel és főleg nyugival.

Szeritem az a baj, hogy egyre inkább az elszegényedő réteg megy panelba (a mi városunkban legalábbis ez a tendencia). Ők küzdenek a megélhetésért és nem az érdekli őket, hogy egy ennyire zárt közösségben illene a másikra is tekintettel lenni.

Lehet, hogy nincs igazam, de én ezt látom.

Nálunk is ez van,és bevallom néha hiányzik a város,minden zajával,hisz abba nőttem fel:)

Meg az is hogy bárhová el tudtam jutni a két lábammal.

Nos igen,én is ezek miatt választottam a kertesházat(no meg csak erre volt lehetőségünk):))

Nehéz az együttélés olyan emberekkel akiket nem mi választottunk magunk mellé,de én nem szóltam soha semmiért,talán azért mert nálunk nem történtek durva dolgok,meg amúgy is zajos volt a város.

De azért a kertesház és a falu sem mindig csendes,lassan jön a fűnyíró szezon ,szombat vasárnap már 5-6 órától szinte folyamatosan üzemelnek,no meg az építkezések zaja is zavaró néha:)

Sajna, nem dobálják az ember után. És egy panel árából nem nagyon lehet kertesházat venni. sajnos ott is vannak bunkók! Csirkeól a kerítésnél, 3-4 kutya, vagy csak dáridós magnó üvöltető.

én, ha nyernék a lottón egy vidéki kúriát vennék, szomszéd min 1 km távolságban!!

Gratulálok nektek.

Élvezzétek a kertesház örömét!