Iskolai agresszió (beszélgetős fórum)
Dehogy vagyok higgadt,egyszerűen muszáj úgy gondolkodnom és aszerint cselekednem hogy a fiamnak oda kell suliba járnia.
Tavaly jöttünk ebbe a suliba,előtte egyháziba jártunk egy másik városba buszozott reggel -délután.Abban a régi suliban ezek a dolgok már 4.osztályban elkezdődtek de ott nem a fiamat verték,a szülők hiába kértek segítséget ofő,és igazgatótól nem kaptak semmit pedig a bántalmazott gyerek anyukája ott volt tanár.Ezt végig nézvén döntöttünk úgy a férjemmel hogy ez nem az az iskola amit mi szeretnénk ,mert valljuk -be egyházi iskolától többet vártunk volna.így kerültünk a mi városunk iskolájába ,és sajnos itt a fiam az áldozat.
Igen szívem szerint én is ezt tettem volna de ha végig olvasod a történteket volt alkalmam anyukájával beszélni aki pár perc után ott is hagyott.Ofő beszélt a gyerekkel de nem kutatta át így a kés "csak" feltételezhetően volt nála,na ezzel hiába megyek a rendőrségre.
A fiam a héten nem megy suliba,tudom ez rossz döntés és nem vezet a megoldáshoz de mivel amúgy is fájt a torka így itthon maradt,doki látta.A héten meg kell lennie a megoldásnak.
Dehogy bántom,én is szeretem.férfi az ofő így asszonyostól jött hozzánk csak a felesége máshol tanít.
Megfogadtam ,mondtam is és erre kértek időt max holnapig.Én mondtam hogy azután tovább lépek.
Egert ne bántsd! :) A legjobb, legszebb hely a világon! :) Biztos férjhez ment, bepasizott, akármi...
Amit javasoltam priviben, azt fogadd meg! Hidd el, arra ugranak!
Sajnos itt nincs pszichológus mert eddig nem volt jelentkező de talán januártól lesz.
Megtudtam a fiam osztálytársaitól hogy a ofőt "Nácinak" hívják a háta mögött kérdeztem hogy miért azért mert ha verekedünk a folyosón mosolyog és elfordul.
más:
ofő-órán közölte az osztállyal hogy két helyre vették volna fel az egyik a mi sulink a másik még "szarabb"(ezt ő mondta így)az egy óvoda lett volna.
Nekem szöget ütött a fejembe hogy Egerből miért pont ide vetődik egy tanár?!
Sajnos egyáltalán nem vagyok nyugodt nem tudom mi lesz a vége ,de félek!És persze közben úgy teszek hogy a fiam ne vegye észre és rengeteget beszélgetünk.
Eraanya nagyon jól csinálsz mindent.
Ahogy már írtam, már önmagában az is nagyon jó, hogy a gyerek azonnal segítséget kért tőled, hogy elmondta a gondját, ami jelzi, hogy kettőtök között fennáll a bizalom. És nyilván látja, hogy komolyan veszed a problémát, először a másik gyerek szülőjével, aztán az osztályfőnökkel beszélsz, és utána az igazgatóval már nem első indulatból, hanem megfontoltan minden követ megmozgatsz. Ez nagyon fontos, mert ha Te is csak bagatelizálnád a problémát, akkor legközelebb talán már nem fordulna hozzád, hiszen úgyse segítesz. Csak így tovább, igenis kell foglalkozni az iskolai agresszióval és kell rá találni hatékony megoldást! Nagyon jó ötlet a Családsegítő pszichológusa is, de én úgy tudom, hogy szeptember óta minden iskolának kötelező alkalmaznia iskola pszichológust, aki pont az ilyen problémákhoz kell, hogy támogatást nyújtson mind a gyerekeknek, mind az iskolai pedagógusoknak.
Era!
Ha nem sikerül dűlőre jutnod az igazgatóval, mond meg Neki, hogy a tankerület igazgatóhoz fordulsz! Onnan pedig egyenesen a rendőrségre ballagsz! Hadd érezze az ügy súlyát! Ne csak a Te Gyermeked!
Ha megírod priviben, hol laksz, szívesen megírom ki ott a tankerületvezető és mi a telefonszáma.
Benned is "mély nyomot"hagytak a gyerekkori emlékek,és én is féltem ettől a fiamat.
Azt vettem a fejembe hogy addig megyek amíg nem sikerül vagy a körzeti megbízottat,vagy a Családsegítő pszichológusát elvinnem az iskolába hogy beszélgessenek az agresszióról ,mert ez nagyon is aktuális és sajnos nem csak a mi iskolánkban.
Lehet hogy erre is gondolnom kellene most hogy mihez kezd majd akkor,de ő most 11-éves és az én dolgom hogy megvédjem mindenáron.
Nem tudom hogyan kell "kicsit"agresszívabb gyereket nevelni.Szeretném ha megvédené magát ,már azt is mondtam én hülye hogy üssön vissza és én örömmel írom alá akár az igazgatói intőt is.De biztos hogy ez a megoldás?!
Sajnos volt részem benne. Nagyon vékony kislány voltam, a lakótelep sarkán várt rám a banda, nem volt bátyám, senki sem volt, aki megvédett volna. Semmi más nem volt csak a futás, futás..., de volt, hogy utolértek - és így ahogy eraanya írja az emberi közöny határtalan - és akkor sem segített senki.
Később az összes futóversenyt megnyertem, amin csak elindítottak, néha még elő szoktam venni az érmeimet, kupákat, de nem csak a győzelem miatti jó érzések jutnak eszembe.
Aztán megtanultam hogyan kell védekezni az agresszív emberekkel szemben.
Sajnálom, ha az előző válaszommal megbántottalak, igen azt hiszem valamennyien nagyon érzékenyek vagyunk,ha a gyerekeinket bántalmazzák és a legjobbat akarjuk nekik.
Nálunk a nagyobbik lányom nem mert már iskolába járni, mert egy fejjel nagyobb fiúgyerek minden reggel megverte, meg beborította a vasút oldalába. Miután megtudtam, utána mentem a következő reggel, és közbeavatkoztam. Megálltam a gyerek előtt, megfogtam a grabancát és csak annyit mondtam nagyon csendesen, hogy ha még egyszer hozzá mer nyúlni a lányomhoz, velem gyűlik meg a baja. Nem bántottam, csak megfogtam a ruháját. Mikor elengedtem, kiszaladt a lába alóla, annyira remegett. Viszont soha többet nem bántotta a lányomat.
Van olyan helyzet, amikor közbe kell avatkozni. A szülők itt sem jöhettek volna számításba, úgy nőtt otthon a gyerekük, mint a gyom, pusztába kiáltott szó lett volna minden panasz rá.
Egyszer majd próbáld ki és akkor fogod tudni a választ.
Engem is megvédett a bátyám mindig, sőt a barátnőimet is és még most is ha arról van szó.
Ha valaki nem verekedős, nem tud kiállni magáért, akkor igen is szükség van ilyenre.
Pedig van amikor kell egy kis erőszak...
A fiamat sokszor bántották és amikor megvédte az unokatesója leszálltak róla.
Merek lépni de szerettem volna betartani az utat:előbb a tanár azután az igazgató.
Holnap reggel férjestől megyek a suliba.
Abban igazatok van hogy azonnal az igazgatóhoz kellett volna mennem ,ajtóstól berontani az irodájába.
Itt pl. magyar gyerekről van szó...De egyből cigányozni kell....
Magyar közt is akad bőven aljas,nem kell egyből képzelődni!
Én azt gondolom, hogy már önmagában az a tény, hogy a gyerek elmondta neked és segítséget kért az iskolai agresszió vagy inkább bántalmazás ellen, jó jel arra vonatkozóan, hogy kettőtök között jó bizalmi viszony áll fenn. Mindenképpen segítened kell neki, a legrosszabb dolog ami történhet a probléma elbagatelizálása, ahogyan azt az osztályfőnök teszi. A gyereknek azt kell éreznie, hogy komolyan veszed a problémáját és segítesz neki. Az osztályfőnök sem eszköztelen, rengeteg szakirodalom áll rendelkezésre hogyan kell az iskolai agressziót kezelni. Kell, hogy legyen az iskolában iskolapszichológus, aki be tud menni akár az osztályfőnöki órára, ahol ahelyett, hogy értelmetlen irogatásnak teszi ki a gyerekeket, át lehet beszélni, hogy mi történik ilyenkor, vajon a közösség tagjai hogyan élik át az agressziót, mit érezhet az agyerek, akit csúfolnak, bántalmaznak, de a szemtanú gyerekek és magára a bántalmazó gyerekek személyiség fejlődésére is rendkívül romboló hatással van az agresszió. Ilyen esetekben osztályszinten a közösség megerősítését célzó játékokat szoktak kitalálni (un. csaoatépítő tréning), pl. csak úgy tudnak valamilyen feladatot elvégezni, ha a csapat valamennyi tagja aktívan részt vesz a játékban.
Amit viszont nem javasolnék, az az ismerős gyerek megkérése a megvédésre, egyrészt agresszióra nem jó válasz az agresszió, másrészt hosszú távon a te gyerekednek kell elsajátítani a saját maga megvédésének technikáit, a saját önértékelésének megerősítését, a hatékony konfliktus kezelést. Az én személyes tapasztalatom szerint (7 éves a kisfiam) ebben legjobban a pszichodráma tud segíteni, egy jó drámapedagógus szinte csodákat tud tenni. Szóval ne keseredj el, van kiút és igenis igazad van, ha tovább lépsz.
A közöny
Ez jellemzi igazán a mai világot.Sokszor élünk úgy emberek mellett hogy látjuk hogy bántja valami de mégsem kérdezünk rá,mert szaladunk a saját dolgaink után.Sajnos ezt látja a családban a gyerek is,és azok a gyerekek még rosszabb helyzetben vannak ahol a családban a veszekedés talán még a verekedés is mindennapos.
Nem olyan régen történt biztosan ti is hallottátok hogy egy 12-éves fiú bicajozott ,és pár kora beli srác lerántotta a bicajról és össze-vissza verték -rugdosták.Az anyuka nyilatkozott a Heim Pál kórház előtt a fia állapotáról és a fülemben cseng amit mondott
Nem csak a fizikai fájdalom a szörnyű amit a fiának el kell viselnie hanem az is hogy állandóan azt kérdezi tőle miért pont őt bántották és miért,?
hát ugyanezt kérdezte tőlem az én fiam is pár nappal ezelőtt.