Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Cikkek » Babák & Mamák témák » Iskolaérettség cikk

Iskolaérettség


Az óvodáskor után következő életszakaszt iskoláskornak nevezzük. A név arra utal, hogy elkezdődik a rendszeres iskolai nevelés, oktatás. A gyermek azonban csak akkor lehet iskolaérett, ha testileg és szellemileg, tehát biológiai és pszichológiai szempontból is életkorának megfelelően fejlett. Hiszen ahhoz, hogy a tanulás eredményes legyen, az egész személyiségnek iskolaérettnek kell lennie.

Biológiai feltételek közül az egyik legfontosabb a testi fejlettség. Hat éves korára egy átlagos gyermek kb. 120-130 cm magas, és 20-22 kg súlyú. Alakváltozás figyelhető meg. Eltűnik a kisgyermekre jellemző pocak, teste megnyúlik, karcsúbb lesz. Emellett fontos a jó egészségi állapot, jó fizikai erőnlét, ami az iskolatáska cipelése miatt. Megkezdődik a fogváltás, az első tejfogak kihullanak, megjelennek a maradandó fogak. A kéztő és az ujjpercek csontosodása erősen megindul. A jobb illetve balkezesség egyértelműen felismerhető (kézdominancia), mert a nem megfelelő kézzel történő írástanulás nehezíti az írás, olvasás elsajátítását, súlyosabb estben beszédzavarhoz, személyiségzavarhoz vezet.


A pszichológiai feltételek közül fontos a kiegyensúlyozott magatartás önmaga fékezésére és irányítására. Az óvodában kialakított feladat- és szabálytudat pedig nélkülözhetetlen számára, mert el kell fogadni a tanító utasításait, be kell tartani az iskolai élet szabályait. Az iskolaérett gyermekre jellemző még a monotóniatűrés. Ez az unalmas, egyhangú feladatok elvégzéséhez szükséges. A kiegyensúlyozott érzelmi élettel rendelkező gyermek képes az önuralomra, az iskolához és az osztálytársakhoz, valamint a pedagógushoz való alkalmazkodásra. Az iskola továbbá elvárja azt is, hogy a gyermek a közösségben oktatható és nevelhető legyen, hiszen a tanító nem egyenként, hanem egy egész osztályt tanít. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a gyermek jól be tud illeszkedni az osztályba, elfogadja a pedagógust, a közösséget, vagyis szociálisan érett. Ez megnyilvánulhat a gyermek önállóságában is. Bizonyos feladatokat már önállóan is meg kell tudni oldania, el kell végeznie.


Az iskolaérettség egyik legfontosabb feltétele az értelmi képességek megfelelő fejlettsége. Az ép értelmű gyermek képes eljutni a konkrét szemléletes tapasztalatoktól , az elvont fogalmakon át a műveletek elvégzésének szintjéig. Még képszerűen gondolkodik, de az elvont gondolkodás alapjainak lerakására is képes. Megteszi az első lépéseket az analízis és a szintézis műveleteinek a terén, vagyis rájön, hogy részekből egészeket alkothat, az egész pedig részekre bontható. Különösen fontos ez az olvasás, írás, számolás tanításában. Ennek birtokában hoz majd létre a betűkből szavakat és azokból mondatokat.

A beszéd már óvodás korban is a legfontosabb kifejezőeszköze a gyermeknek. A beszéd révén tud kapcsolatokat létrehozni, így szerzi meg ismereteit, ennek segítségével tudja kifejezni gondolatait és érzelmeit. Ez még fontosabbá válik iskoláskorban. Ezért szükséges a jól fejlett beszédkészség már az iskolába lépés előtt. A tanulásnak ez az egyik alapfeltétele. Nélküle nem fogja megérteni környezetét, nem lesznek kapcsolatai, kirekesztett és magányos lesz, értelmi képességei is korlátozottak lesznek. Az óvodáskorban tudatosan fejlesztett beszédkészség tehát nagyon fontos. Ettől függ majd az írásnak és az írásbeli kifejezőkészségnek a milyensége is. Megfelelően kialakított beszéden a helyes hangképzést és az életkornak megfelelő formális és tartalmi fejlettséget értjük. A hangok tisztasága és hibátlan kiejtése jelenti a formai fejlettséget. A tartalmi fejlettség pedig a gondolatok, az élmények, az önmagával vagy mással megtörtént események értelmes kifejezésére utal. A helyes hangképzés gyakorlása elengedhetetlen feladata anyanyelvünk tanításának. Ugyanis ha egy gyermek nem tisztán és helyesen képzi a hangokat, érthetetlen lesz a beszéde. De nemcsak a beszédben, az írás-olvasás tanulásában is problémái lesznek.


Amennyiben bármilyen okból késik a fejlődés, a szülőnek nem szabad gyermekét beiskolázni, hiszen az éretlen gyermekeknek szükségük van egy évre, mely elegendő ahhoz, hogy hátrányukat csökkentsék. Ez alatt az egy év alatt, amíg az óvodába „visszamaradnak”, nagyobb lesz az önfegyelmük, munkatempójuk is gyorsulhat, kitartóbb lesz a figyelmük, szókincsük és beszédük gazdagabbá válhat. Fő tevékenységük a játék, sokkal érettebb, tisztább lesz.


„A jó kezdet fél siker” - mondja a régi közmondás. Ezt kellene megszívlelni minden pedagógusnak és szülőnek egyaránt!




Írta: zágota, 2007. június 12. 12:15
Fórumozz a témáról: Iskolaérettség fórum (eddig 37 hozzászólás)

Ha ez a cikk tetszett, az alábbiakat is ajánljuk figyelmedbe:


Minden jog fenntartva © 2005-2019, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook