Hónap végi spórolás: nagyanyáink és saját ötleteink: (beszélgetős fórum)

Na így kell spórolni! :)))

És az ember lelkének is milyen jól esik ugye!!!

Holnap tarhonyás húst szeretnék készíteni.

Még sohasem készítettem a családnak. Remélem ízlik nekik, mert én nagyon szeretem a tarhonyát! :)))

Igen, így van! Mert teljesen más volt, amikor a szüleink elkaptak kora reggel egy kapirgálós tyúkot, megkopasztották, és abból főtt az aznapi leves. Az tényleg nem látott tápot!

A belevaló zöldséget is a szüleim maguk termelték.

Azt az ízt boltban vett baromfival,áruházban vásárolt zöldséggel lehetetlen utánozni.

A szomszédomban volt még az előző kérómban birs körte. Persze átlógtak az ágai, és rohadtul nagy darabok azok a birs körték. Lepottyant egy-egy, olyan volt mint a földrengés.

És arról a nyamvadt fáról sosem jött le a levél, az ott állt még decemberben is majdnemhogy zölden, akkor kezdte hullatni, és tavaszig folyamatosan. Hogy mindig legyen nekem a fűben valami randaság.

A másik neve savanyított raguleves.

Hívhatod citromos ragunak is... na???

Mert nagyon finom!

Becsinált levest nem szoktam főzni.

A neve miatt, na..:):)

Nem tehetek róla, de a neve eltántorít!!:):):)

Ez egy jó családmodell. :D

Nálunk nem így alakult.

Ez így van, ha belegebedünk se lesz olyan...

Nekem is az Anyukám húslevese volt a világon a legjobb.

Nyilván az érzelmek miatt is, mert vasárnap nála is minden vasárnap az volt az asztalon, és olyankor együtt volt a család, mindig együtt ebédeltünk. Ez szent dolog volt, és ehhez én is ragaszkodtam, amikor a gyerekek még itthon laktak. Együtt enni-együtt lenni jó.

Ha a felnőtt gyerekeim hazajönnek egy vasárnapi ebédre, akkor most már Ők mondják nekem, hogy az én húslevesemtől nincs jobb a világon.

Mert nyilván Ők is érzelmeket fűznek hozzá, nosztalgiáznak, hiszen Ők is úgy nőttek fel, hogy a vasárnapi ebéd az szent, hogy nincs vasárnap húsleves nélkül, és azok olyan ráérős, együttlévős ebédek.

De a mai napig is tartom ezt a szokást, Férjem nagy örömére:):) Imádja a húslevest.