Hogyan bizonyítanád be valakinek, hogy nem akarsz semmit a párjától? (beszélgetés)

Igen ,igazad van. Belegondolok és ma megszakítok vele mindent. Telefonszámot cserélek stb...

Legutoljára már ezt mondtam neki s azt mondta, ha ezt akarom tenni akkor jóval előtte készítsem fel arra lelkileg, hogy ez fog történni... mert neki erre lelkileg fel kell készülni.

Én nem készítem fel hanem megszakítom.

De az, hogy így megálltatok, szóval akarattal kell visszatartanotok magatokat egymástól, az azt jelenti, akármikor átfordulhatna másba ez az egész.

Mert mi lenne akkor, ha vagy a te, vagy az ő kapcsolata kerülne mélypontra?... Szerintem akkor a másik felé még inkább jobban nyitna, és az már nem barátság...

Bár, szerintem így sem az.

Én úgy vagyok vele, hogy persze, ahhoz, hogy vkit a barátommá fogadjak, kedvelnem, szeretnem kell. A lelkét is,... mivel ha nem nekem tetsző, nem alakítok ki vele bizalmas baráti viszonyt. Viszont nálad azt érzem a sorokból, hogy ez több, mint egy "szimpla", sima barátság. Pont azért, amit írtam az elején is. A visszatartás miatt.

Ez az érzelmek kordában tartása, de ilyenkor elég egy kis zűr, egy kis bizonytalanság a saját párod(párotok) felé, és máris egymás karjaiban köthetnétek ki.

Az a baj, hogy ezt elmagyarázni a feleségének nem lehet, hogy ti nem akartok semmit egymástól (pláne, ha még hozzátennétek, hogy lehetett volna több is, de nem lett a család miatt :S ), mert fordított esetben te hogyan reagálnál? Szerintem kiakadnál, és félnél attól, hogy egy ilyen ember, akivel ennyire mély érzelmek nyílnak meg a pároddal, elveheti őt tőled....

Nem támadlak, nem vetlek meg, semmi ilyesmi :) Csak ilyenkor mindig a fordított helyzetbe gondolj bele...

Nagyon köszönöm...

Hibáztam tudom..de rosszat nem akartam soha.

Érti valaki most őszintén, hogy soha nem szakítanám el a családjától és magamat sem az enyémtől..én ezt nem gondoltam soha. Ilyen helyzetben még életemben nem voltam. De ez váratlanul az életembe csöppent. Vezető beosztásban dolgozom és ő is. Szakmai tanácsot kértem tőle . Így ismerkedtünk meg közelebbről (vagyis úgy , hogy soha nem találkoztunk kettesben)

Ez nekem forró zuhany... mert én soha de soha nem gondoltam ezt...

Én csak egyet (többet) nem értek.

Mi az, hogy valaki jogot formál arra felnőtt embernél, hogy bárkit bárkitől "eltitltson", bárki bárkivel megszabja, hogy ki kivel barátkozhat..

sosem értettem ezt meg és nem is fogom.

De nekem fura, amit megenged az asszony magának veled szemben...és azt, hogy te ezt hagyod..

Én nem ítéllek el, de...

Tény, hogy kétségek merültek fel a barátod feleségében, és persze Benned is. biztosan jó házasságban éltek? Vagy csak mindketten éltek a párotokkal, de csak egymás mellett?

Az ő házasságuk már nem igazi kapcsolat.

Akkor vagy felejtsd el örökre, vagy találkozz vele. Szerintem ez ilyen egyszerű. De ezt ne csináljátok, mert szerintem rém kellemetlen és most finoman fogalmaztam.

Ha az én párom tenne ilyet, azaz nem én lennék neki a világmindenség, hát biztos én is kiakadnék de nagyon, aztán szakítanék. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy az ember élete nagy részére szóló társat keres, akinek tudja minden gondolatát, és ha egy párkapcsolat nem ilyen, hanem egy baráttal többet megbeszél, mint a nejével, hát megette a fene az egészet!

Nekem is van nagyon jó barátom, de nem léphet a Kedvesem nyomába se, lelkileg megértjük egymást, de sosem lesz olyan közel hozzám, mint a párom. És vica versa. Szerintem ez alap.

Elengeded? :))

Kisse sok romantikus regenyt olvastal, nem?

Értem. S akkor Én most őt elengedem végleg...

Nem tehetek mást.

csak hiszitek, hogy megállítottátok, mert a feleség csak most indult be igazás:(

és jogosan!

veszélyes dolgok ezek