Hisztis a gyerekem (beszélgetős fórum)

Szuperdada?

Jó műsor :)

Bünti/nyugisarkot próbálta valaki??

Nálunk sefített. kKiválasztassz egy sarkot, vagy bármilyen félre eső helyet a lakásban. Teszel oda egy nagy párnát, kisszéket, bármit. Amikor hisztizni kezd, vagy "csak" nem fogad szót, figyelmezteted, hogy büntibe fog kerülni, ha nem hagyja abba. Eleinte persze ez nem jelent neki semmit, ezért fontos, hogy ilyenkor tényleg elvidd oda, és ott kell maradnia. ("Nagykönyv" szerint annyi percet, amennyi idős, - az én fiam esetében ez kettő és fél perc.) Figyelni kell rá, hogy tényleg ott is maradjon. Ha eljön, szó nélkül visszaviszed, és az óra újra indul. Mindaddig, amíg tényleg ott nem tölti azt az időt.

Ez egyben büntetés is, de a félreeső hely azért is jó, mert ott meg tud kicsit nyugodni.

Persze nem azonnal: az első (jó)pár alkalommal jobban fog üvölteni, mint előtte. De ha következetes maradsz, és tudja, hogy ténylegesen van büntetés, ha nem megfelelően viselkedik, akkor később elég lehet megemlíteni.

Nálunk bevállt, de nem mondom, hogy egyszerűen indult.

Amikor vége a büntinek, akkor le kell hozzá hajolni, elmondani újra, miért került oda (mert amikor pl. üvölt, ahogy odaviszed, nyilván nem is figyel). Megöleled, elmondod neki, hogy szereted, és szeretnéd, ha ez nem fordulna elő mégegyszer.

Csak azért mert "kicsi", még nem hülye, és ha partnerként bánsz vele, sokkal inkább szót fogad!!

Mondom én, hogy vannak értelmes tanácsok is :D

Teljesen egyet értek.

A végével meg pláne...persze lehet uralkodni a gyereken. És nem is fogja többet látni ha felnő.

Nekem édesanyám a példaképem, mindenféle szempontból és sajnálom azt, aki nem így gondol az édesanyjára.

Kedves Fórumindító!

Remélem, hamar túljuttok ezen a nehéz időszakon, de azért ne legyenek illúzióid. Ha megnézed, hasonló cipőben járunk - pár nappal ezelőtt indítottam én is hasonló fórumot, mert az én 2 éd fél éves fiam is elérkezett a "várva várt" hiszti/dac-korszakba.

Már én is teljesen kétségbe voltam esve, mert csak engem tüntetett ki ezzel a viselkedéssel.

Próbáld megtalálni az okokat, ami kiváltja. Azt írod, azóta lett ilyen, hogy nem jár bölcsibe, és otthon van. Talán tényleg segíteni fog az ovi.

Az is biztos, hogy érzi, tudja, hamarosan itt a kistesó, és minden meg fog változni. Szerintem még most, amikor "egyben vagy" próbálj meg vele olyan közös programokat csinálni, ami csak kettőtökről szól, hogy érezze, szereted. (Erre törekedni kell majd, ha meglesz a kistesó, de ugye az már egy bonyolultabb helyzet - minden szempontból...)

Kösd le az energiáit, és maradj következetes. Nálunk is vannak harcok a kertből való bejövetelből, de mint minden egyéb, következményekkel jár a kintmaradás: pl. nem nézheti meg a kedvenc meséjét, elteszem a kinti játékait (főleg lábbal hajtós motor) és legközelebb nem játszhat vele. Ezek hatnak, csak meg kell találnod, a Te gyerkőcödre mivel lehet ilyen szempontból hatni.

Vásárlásnál már az elején beszéljétek meg, mit kaphat (joghurt, csoki, kifli...), és ha a feje tetejére áll, akkor se engedj neki. 1-2 próbálkozás után fel fogja adni. De fontos, hogy a párod se engedjen neki!!

A beülős helikopterek stb. a kijáratnál nekem a rémálmom, de általában le lehet róla beszélni: koszos, nem működik, vagy belemászhat, de nem dobok bele pénzt. Én személy szerint nem szeretem ezeket, úgyhogy mi a kezdetektől próbáltunk úgy elmenni mellette, hogy ne akarjon belemászni. De ha a Tiéd szereti, ez is lehet opció: ha rendesen viselkedik a vásárlásnál, kifelé beleülhet.

Egy ekkora gyerek már sokkal értelmesebb, mint sok szülő feltételezi. És személyes tapasztalatból mondom, igen csak van akarata. De mindig Te leszel a szülő!!

Szerintem jól csinálod, és túl fogtok lendülni Ti is ezen. Sok kérdés fejben dől el: igyekezz úgy hozzáállni, hogy ne csak a várható hisztit lásd, hanem próbáld meg úgy lekezelni a helyzetet, hogy TÉNYLEG nyugodt maradsz! Az nem feltétlenül igaz, hogy ha látja, hogy nem izgat, majd abbahagyja, mert pl. az én gyerekemet ez nem zavarta semennyire, de az ellenkezője se.

Nem hiszem, hogy a verés, a seggreütés, stb. hosszú távon célavezeztő lenne. Nem is értem, hogy egy "anya" hogy bíztathat egy másikat arra, hogy megüsse a sajátját. Engem mélységesen felháborít. De az azért megnyugtat, hogy nem csak én tartom ezt a nevelés kudarcának.

Abba belegondolt valaki, hogy majd 50-60 év múlva (remélhetőleg nem előbb) talán ugyanennek a gyereknek a segítségére lesz utalva? Mit fog szólni az a szülő, ha a gyereke is előveszi a fakanalat, mert az anyja nem akarja majd bevenni a gyógyszerét???

Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen "jól irányzott, nevelő célzatú" verés milyen lelki sebeket ejthet...

A párom anyja is fakanál-párti volt. Ovis korából is vannak ilyen emlékei, még ha más nagyon nem is maradt meg abból az időszakból (pedig nem napi szinten verte). És anyósom most csodálkozik, miért van egyedül karácsonykor... Talán mert ilyen szülővel a saját gyereke se akar/tud olyan mély lelki köteléket kialakítani...

Nem tudok, nem is akarok ezekre a "szülőkre" gyámügyest küldeni. De azt kívánom nekik, hogy a saját gyerekük mihamarabb "egy súlycsoportba" kerüljön velük, és visszaüssön, csak egyszer, nevelő célzattal!!

Jézusom...aki itt Édesanya1978 néven fut.....

És Rosszcsontka91 is gondolkodjon már egy kicsit...egy két és fél évest ütni...

Tetszik, nem tetszik nem a gyerekkel van gond.

Azért látom vannak jó tanácsok is.

Ebben a korban van a "vagyok és akarok" korszak, azaz a dackorszak. Viszont a gátló idegek még nem igazán működnek, ezért tisztán biológiai okai is vannak annak, hogy a gyerek nem tud parancsolni magának.

memimemi tanácsai szuperek, a csere nagyon jó tárgyaló pozíció. Mindig jobbat kell ajánlani mint amiért hisztizik. És ezt a problémát valóban nem a boltban kell megoldani, otthon kell felépíteni a dolgokat, a bolti hisztiig nem szabad eljutni, az már bizony vesztett pozició.

Megalázni pedig SOHA nem szabad a gyereket...az mindig visszüt, lehet majd a kamaszkorban. Ha vmire arra emlékezni fog....

Szia!! Ezt a kérdést akár én is feltehettem volna..

Nagyjából kezet is foghatunk, igaz az én lányom még csak két és fél éves és "csak" 12 hetes kismama vagyok ,de ugyanebben a cipőben járok..

Én is sokmindent kipróbáltam, de mostanában bármint kérek egyből jön a válasz: NEM!!!

Először szó szerint megijedtem mikor a lányom két órán keresztül üveghangon visított és a földhöz vágta magát. Rá sem ismertem...

A férjem teljesen elkényezteti, ahogy Petra füttyent, már ugrik is.. Ő sem engedi, hogy akár a fenekére ráüssek, de azért hadd döntsem már el én! Ha nem válik be a módszer, hiába kérem szépen, hogy ne húzkodja a hosszabbítót 80-szor és 81-szerre is azt csinálja akkor valamit tennem kell... Én sem kékre-zöldre verem a gyerekem, de semmi más nem használ. Szóval én is szívesen részt vennék némi eszmecserében ezügyben.))

Belevau-vau nélkül ezek jutnak eszembe:).

Valószínű, hogy a dackorszak meg a kistesó érkezése együtt váltja ki belőle ezeket a durva hisztirohamokat. Pluszban még egy újabb változás, hogy most kezdi az ovit.

Vásárlásnál talán tervezzetek előre. Beszéld meg Vele, hogy mit kell venni, és adj Neki FONTOS feladatot, pl. nagyon fontos, hogy vegyünk tejet, el ne feledd kicsikém, jó? Így már ő is úgy érzi, hogy valami nagy feladata van és ez talán elvonja a figyelmét azokról a kütyükről, ami miatt hisztizni szokott. Vagy legyen lehetősége választani magának valamit, de a kereteket Te szabd meg, pl. vehetsz egy turórudit, kiflit, banánt, melyiket választod?

A beülős pénzbedolálos akármikre is hozzatok szabályt, ha ügyesen viselkedik a vásárlás alkalmával, akkor egy körre beülhet egyikbe és nincs több.

Próbáld megbeszélni vele a dolgokat és megtervezni együtt a közös programot, ha az udvaron vagytok, akkor is előre elmondani, hogy X ideig maradunk, utána megyünk be, és az idő lejárta előtt elkezdett mondani, h. nemsokára bemegyünk, még fuss egy kört, fejezd be a homokvárat (vagy mittom én mi van az udvaron elfoglaltság), aztán megyünk. De tudja azt is, hogy ha hisztizik, vagy megígérte, hogy sírás nélkül bejön, amikor szólsz és mégsem, annak következménye van, pl. bemegy a szobájába egyedül 5 percre.

Lassan, fokozatosan haladva. Kitartás:).

Persze. Mert a pofon nyomom a kölkem mindenre megoldás, mi? Hát bocs, de aki ezt gondolja.... :(

Meg milyen duma már, h te vagy az ÚR? Az anyja vagyok a gyerekeimnek, nem az atyaúristen. :(

Nem vagyok teljesen ellene egy jókor célzott seggre csapásnak, de nem ilyen mottóval.

Gyanítom, érzi, hogy minden meg fog változni hamarosan, félti a 'pozícióját'

Soksoksok beszélgetés, meg próbáld otthon hagyni, ahogy már más is ajánlotta. Hátha bejön, ha elmagyarázod neki, hogy miért teszed ezt.... különben meg kitartást és sok türelmet.

Szerintem próbáld meg egy darabig kicsit kerülni azokat a szitukat, ahol a leggyakoribb a hiszti. Például próbálj akkor elmenni vásárolni, mikor nélküle tudsz, például, amikor a férjed otthon tud maradni vele.

Légy vele nagyon türelmes és a verés szerintem nagyon-nagyon rossz ötlet. A lehető legrosszabb, amit tehetsz! Készülj fel, ha a kistesó megérkezik, valószínű még jobban elszabadulhat majd a pokol. De ez csak átmeneti lesz, ha elég türelmes tudsz maradni. Emellett ha van a környéketeken jó homeopátiás orvos, a homeopátia is nagyon sokat segíthet.