Házassági gondok, lelki terror? Váljak vagy ne. (beszélgetős fórum)

Tükör előtt gyakorold, és ki fogod tudni mondani!

Mikor mérges vagy, könnyebb ilyet a fejéhez vágni.

Érdemes az igazat tudatni vele. :(

Igazán megjegyezhetted volna, fölösleges kivenni a kukából!

Én is örülnék. Ilyenkor mindig határozott vagyok, de mikor előttem van... mindig elbizonytalanít. Mindenre van válasza, mindent meg tud (akar) magyarázni.

Elhatározom, hogy a szemébe mondom, hogy nem akarok vele élni, de nem tudom a szemébe mondani.

Olyan húzásai vannak, tegnap kidobta az óvszereket a kukába, mert hogy már úgysem kell, ma visszavette őket. Meg ilyenek.

Drukkolok neked!

Jó, hogy anyukád is melletted áll, és segít.

(Örülnék, ha nem lenne igazam!!!)

Mert határozatlan vagy, és bedőlsz neki. Pedig tudod, hogy megint zsarol. Magatehetetlennek mond - mi lesz veled, ha ő nem segít? Ne kérd a segítségét, amit csak lehet oldd meg nélküle. Apukád segítségét is kérheted, ha valami férfimunka kell. Tégy úgy, mintha ő már nem is lenne ott.

Szerintem te nem fogsz elválni. Tovább tűröd a galádságait.

Egyszerűen nem képes elfogadni, hogy részemről vége. Hogy én nem bízok benne, pedig ő nem csinált semmit, nem csalt meg. Tehát én lépjek túl rajta, nyeljem le a békát.

Gondoljak bele, hogy ez. Dal egy hirtelen felindulás, de ezzel tönkreteszem a lányunkat, az egész családunkat, meg őt. Meg egyedül mi lesz velem, ha valamit meg kell csinálni, ki fog segíteni. Tehát ő most vár. Megint csak vagyunk. Beszélünk, mert nem tudok vele nem beszélni. Csinálom a dolgomat neki is, mert annyira hülye vagyok, hogy nem tudom nem berakni az ő ruháit is a gépbe, vagy az ő poharát is elmosni stb. De közben nem akarom, hogy hozzám érjen, idegesít ahogy néz, meg amit csinál. És tudom, hogy el fogok válni, de nem bírom a szemébe mondani, hogy nem akarok veled élni, nem szeretlek. Mondjátok meg, miért?

Itt első körben mindenki veszít.. ne győztes legyél hanem csupán erős, és következetes . Nem legyőzni kell a másikat.. ez nem verseny. Erkölcsi győzelem sem számít .. te csak önmagadat gyozd le.. lépj túl saját magadon. Az hogy te mit érzel az rólad szól, hogy ő hogyan reagál minderre az pedig róla. Amit az ember nem saját akaratából tesz az lényegtelen. Ha van olyan kompromisszum ami mindenkinek megfelel akkor jó ha nincs akkor érdemes külön folytatni

Az érzelmi zsarolásnak ártalmasabb dolog nem létezik

Anyám azt mondta apámnak hogy öngyilkos lesz ha elhagyja .. apám soha nem us merte volna megtenni holott boldog egyik sem volt.. már egyikük sem el és ennek van jó sok köze hozzá

[link]

Érdemes elolvasni

Mi is pár terápiában szembesültünk vele..

Én végsőkig megoldás parti vagyok de komoly változás és megértés nélkül nem megy.. és itt a férjnek nagyon kellett volna tennie érte ...

Akkor is ha a játszmák hoz két ember kell . De az egyensúly felborult.. ha a feleség nem megy bele a férj nem tud mit kezdeni a helyzettel.. érdemes lenne elolvastatni vele..

Akkor is ha vége.. sajnalom hogy így alakult

Meg segítsen a tudat, hogy ha békülsz, kezdődik minden elölről!

Igen, a kép segít! :((

Ne menj bele játszmákba!

Sok erőt kívánok!

Erős leszek, és most én leszek a győztes.

Már egyáltalán nem szeretek vele lenni, mert tudom, hogy jönnek a játszmák. Összezavarás, érzelmi zsarolás, támadás. De eddig még egyszer sem éreztem ilyen erősnek az elhatározásomat. Mindig a szemem előtt van az a kép róluk, és ez segít. (Legalábbis remélem)

Azért tud, és szeret is átverni...

Tudja mindig, hogy ő a győztes. :((

Nem tudom, bejött utánam a fürdőbe, pakoltam be a mosógépet, azt holittem kezet mosni jön, vagy ilyesmi, aztán megölelt.

Meg sír, utána meg úgy néz rám, mint egy gyilkosra.

Nagyon rossz. Görcsben van a gyomrom.

Nem lesz senkije, akit terrorizálhat! Ez legyen az ő baj!

Fél, hogy nem talál másik balekot. :((

Ha meggondolnád magad, kezdi elölről...

Ne sajnáld meg! Miért ölelget???

Most tudatosul benne, hogy komolyan gondolod. Kétégbeesetten bevet mindent.

Lassan majd elfogadja, de addig számíthatsz rá, hogy ez lesz.

Ezért lett volna jó, ha el tudsz menni addig valahova. :(

Ezt elviselni nagyon nehéz lehet, pláne ha még nem vagy teljesen közönbös. Fáj mindenképpen.

Na ez a nap is egy katasztrófa. Egyik pillanatban ok, váljunk el, megérti, de ő nem csinált semmit, de ha énmár nem szeretem, váljunk. Következőben ölelget, aztán meg fenyeget, ha elválunk, és el kell költöznie, akkor neki vége, mert nem lesz senkije, stb.

Utána meg beszól, hogy látom a telefonnyomkodás az megy. Elegem van!!!!!!

El, de attól félek nem fogja. :(

De majd kiderül. Jövő héten megyek ügyvédhez anyuval. Ott mindent megkérdezünk.

Sok szerencsét, és a legjobbakat kívánom!

A férjed maga is elismerhetné, hogy azt az apukád a te részedre adta...