Házasságban élek, de mást szeretek... Adjatok tanácsot légyszi! (beszélgetés)

Természetesen nem azt vártam, hogy más oldja meg a helyzetet.

Dönteni is döntöttem már, hogy mindenképp elköltözöm.

Csak tanácsot, véleményeket vártam, hogy más hogyan látja? Hogy hogyan tudhatnám meg, hogy mit gondol, anélkül, hogy ne érezze azt, lerohanom, döntésre kényszerítem.

Tisztában vagyok vele, hogy sokan elítélnek, de sajnos ez a helyzet, ebben a cipőben járok.

Köszönöm a véleményed, nem bántottál.

Természetesen szerettem valamikor, de az sajnos már elmúlt.

Mint lentebb írtam is, felkészültem rá, hogy mindent elmondok neki őszintén. Bárhogy is alakult az életünk, ezt megérdemli.

Eldöntöttem, lezárom ezt, elköltözöm attól függetlenül, hogy a szeretőm hogyan dönt.

Egyszerűen csak azzal szeretnék tisztában lenni, hogy ő hogyan látja most a dolgokat.

Nem akarom nekiszegezni a kérdést, nem akarom, hogy úgy érezze sürgetem, netán döntésre kényszerítem.

úgy látom egy véleményen vagyunk minden!!

nem tudom mondjuk mégis mit vártál??

vagy segítettünk ezzel dönteni???

Na igen, 30 vagyok :)

Nem is az egyedülléttől félek.

Szeretem őt, és szeretnék vele lenni.

Persze tudom, hogy ne kényszeríthetem, hogy válasszon, hogy most döntsön. Nem kérhetem, hogy hagyja el értem a családját.

Viszont nyilván van bennem ez irányú remény, hisz azt mondja, szeret.

Kösz,Szívesen ki is írnám magamból,mert nincs senki akinek erről beszélhetnék,azért is írok most ilyen sokat.De sajna mennem kell főzni,mert a gyerekek előbb utóbb hazajönnek a suliból...

Ritkán járok itt,de látom van napló....Lehet,ott "kiírom magamból"..

Köszi

Sziasztok.

katkának és minden hasonló sorsú csajszinak sok sikert kívánok!!

gondoltam amúgy,,,

képzeld nekem még a 17 éves húgom is itt van!!dittke14

utólag énis bánom hogy nem maradtam titkos,, de késő,,,

dehogy nyugodtan írd meg mindenki beszélje ki magából lehet jót tesz,,,

igen a gyerekek sokat látnak hallanak előttük nincs titok,,

nálam is így van ..

a férjem sokat iszik és olyankor én veszekszem vele,,,de én sajnos imádom ,,,mert amúgy dolgos jó ember,,

Persze. Tudom, hogy szeretőnek lenni az egy más dolog. A férjemtől mindenképp menni akarok, nem feltétel, hogy az újjal összeköltözzünk. Megyek egyedül is, azaz a gyerekkel.

Csak tudni szeretném, ő hogyan gondolja.

Nem szeretnék az idők végezetéig csak szerető lenni.

Miért kellene fénykép? Milyen következtetést vonnál le belőle? Nekem néhány hónapja volt fényképem, naplóm, bemutatkozásom, stb. Aztán egy "kedves" fórumozó privát üzikben piszkált mindenféle hülyeségekkel, amikkel bántani akart. Akkor töröltem mindent. Persze, jelenthettem volna őt... De az az érzésen, amit nekem okozott, nem változtatott volna már.

Egyébként lehet, hogy azért nem vállalják magukat, mert valóban nem akarják, hogy az ismerőseik előtt kiderüljön, hogyan élnek, mit éreznek, gondolnak. Ez szerinted nagy "bűn"?

Miért kellene tőle megkérdezned bármit is?

Döntöttél ,úgy érzed menthetetlen a házasságod,elköltözöl.

Hát tedd meg,keress lakást,válj el stb.

en se kapkodnam el az osszekoltozest, en meg most se koltoztem ossze vele, 8 ev alatt...

de jo, ez az en esetem...

de igaza van sorcikanak, mas a szereto status..es az egyutt elos ...

lakva ismeri meg az ember a masikat..

A férjemet már rég nem szeretem.Sőt!!!

Már jó ideje nem oké a házasságunk és már nem is lesz.A gyerekek még legalább 10 évig számítanak ránk.9-11 évesek,ugye még ők kicsik.Már ők is látják,hogy valami nem stimmel.Érzik a feszültséget.Egy ideje nem tudjuk eltitkolni,hogy vitatkozunk.Sok évik nem vették észre vagyis azt hittük.Próbáltuk úgy feltüntetni,hogy semmi baj.De ahhoz már elég nagyok,hogy ők is lássák.

De bocs,ha sok vagyok...Jön belőlem..

en ket kisgyerekkel maradtam egyedul, munka nelkul...

igaz en kuldtem el a ferjemet, mert mar brutalisan eltunk..

vert, folytogatott, feltekenysegeben, vagy tehetetlensegeben..ki tudja...

masfel evig harcoltam magammal, hoyg mi lenne a jo dontes.

nincs jo dontes, mert nagyon nehez idoszak volt, de ugygondoltam,meg fiatal vagyok, hogy igy eljem le az eletemet.

1 evig nem is volt ferfi a kozelemben, nem is kivanta 1 porcikam se...

le kellett nyugodnom.

most 8.eve van egy ferfi az eletemben, eleg jol kijovunk, neha igy neha ugy,de a fuggetlensegem megtartottam olyan ertelmben, hog yen is sajat hazamban lakom,es o is.

igaz csak 4-5 haz van kozottunk, de megis megvan a privat szferam,es a gyerekeknek is.

kevesebb a vita, mert nem elunk egyutt.

szoval bonyolult, de a sajat erdekedet is nezned kell, mert nem elheted le a fiatal eveidet ugy,hogy boldogtalan legyel.

a dontes mindig nehez, de barhogy is dontesz, a dontes a tied.

mi nem adhatunk tanacsot.

szerintem

sok sikert,es kitartast..

remélem előbb utóbb megtalálod a kiutat,,

vagy szereted??

Ezzel én is így vagyok sajnos. :( Utálom, ha itthon van, egyszerűen kiborít.

A költözést pedig az újtól függetlenül döntöttem el.

Lehet, hogy rosszul fogalmaztam az elején.

Természetesen szeretnék vele élni, de nem az a feltétele a költözésemnek, hogy ő is tegye meg.

Egyszerűen csak tudni szeretném, ha úgy alakul, számíthatok-e arra, hogy ő is megteszi?

Nem egyszerű döntés, én is sokáig vívódtam.

én a helyedbe keresnék más lehetőséget!!

nem megy??

jó így élni???

biztos van valami jobb!!