Hallottátok?A családtámogatási törvényt is érintő T/1813. sz. törvényjavaslat értelmében a jövő évtől ismét 3 évessé válik a GYES (beszélgetés)

A soha ne legyél biztos részt ismerősi körben szerzett tapasztalatok miatt írtam! Nem személyeskedésnek szántam. Volt pl. egy középvezető, akit terhesség előtt egy évvel csábítottak át, mindent megadtak neki, várják vissza cégesautó, telefon, net minden maradhatott nála, csak azt nem mondták előre, hogy egy év után teljes munkaidőben vissza kéne menni dolgozni, különben...

Szóval sajnos sok ilyen van manapság...

Már bocs, de ha Te veszed magadnak a bátorságot és azt sugallod, hogy jobban szereted a gyereked nálam, mert otthon ülsz vele, akkor azt gondolom jogom van nekem is ilyen szinten belemélyedni a munkahely kérdésedbe!

Én sem igazán pihenek, mikor itthon vagyok, mivel nálunk is van háztartás, sőt bármily meglepő a fiammal ugyanúgy foglalkozom amikor ébren van, de engem ez nem elégít ki mentálisan. Ennyi.

Egy dolog, hogy muszáj visszamenni és egy dolog, hogy valaki úgy érzi, hogy "otthon ül" vele. Mosok, főzök, takarítok és első sorban a gyerekemmel vagyok. Egy perc szabadidőm nem lenne, ha az ő alvás idejét nem magamra áldoznám részben. Szerencsére elég jó alvókája van. Nem érzem elvesztegetett időnek az életemből, egyetlen percét sem, az eddig itthon töltött időnek!

Nem hiszem, hogy neked kéne eldöntened, hogy engem miért is várnak vissza a munkahelyemre. Biztos vagyok benne és kész!

Egyrészt ebben soha ne legyél biztos, hogy bármikor visszavesznek a munkahelyedre, akárhol, akármilyen beosztásban is dolgozol, ha csak nem a tiéd a cég vagy nem vagy nagyon csókos.

Másrészt viszont azt hiszem nem vagy-vagy alapon szereti az ember a munkáját és a gyerekét!

Nem értem mitől szeretnéd jobban a gyerekedet attól, hogy otthon ülsz vele! Mellesleg aki kénytelen pár hónap után visszamenni, mert mondjuk nincs más választása, az ne is szüljön, mert eleve sz@r szülő lesz? Legalábbis szerinted?!

Elég érdekes hozzáállásod van!

Mivel a főnököm kb 100 méterre lakik tőlem, folyton kérdi, hogy megyek e már vissza dolgozni, hiányzik a munkám.

"Sajnos" tudnám, hova tenni a gyerekemet, akár már holnap is. Ezt nem szívesen részletezném..itt.

és biztosan kellenél a munkahelyeden?

és mindjárt tudnád a gyereket hova tenni?

Attól, hogy jelenleg gyeden vagyok, ha bármi történne, bármikor visszavennének a melóhelyemre. Az ott keresett pénzből pedig vígan el tudnám tartani a magamat és a kisfiamat.

Értem én, hogy valaki szereti a munkáját, én meg a gyerekemet szeretem! A vele töltött időt, nem válthatja ki semmi más. De persze van, aki nem így gondolja, az meg menjen vissza dolgozni!

én ezt is megértem

aki szereti a munkáját és rugalmasan be tudja osztani az idejét és látja, hogy a gyereke nem szenvedi hátrányát az dolgozzon csak. Én is tenném ha olyan munkám lenne. De jelenleg az a felállás, hogy még 3 éves korukban sem tudom ugyanazt vállalni mint előtte.

Nah, kezdek megnyugodni. Eddig nekem az jött le, hogy egy pár anyukának akármi van is esze ágában sincs a babájával otthon lenni 3 évet.

Én ezerrel keresek valami kereset kiegészítést, remélem hamarosan ráakadok. Ha nem, még akkor is van egy csöppnyi esélyem 4 órás, nem itthon végezhető melóra. Valami majdcsak összejön!

Vannak akik szeretik a munkájukat, és hiányzik nekik, hogy máshol is legyenek, mint otthon (játszótéren, parkban stb.), mást is csináljanak a gyerekezésen és a háztartáson kívűl. Én szerencsére meg tudom oldani, hogy ne hétfőtől péntekig, reggeltől estig kelljen dolgoznom, ha nem így lenne, én sem dolgoznék még, de valószínű, akkor rövidesen bekattannék!

Én meg azt nem értem miért kell ezen kiakadni? Szerencsére nem vagyunk egyformák, mindenkinek más a jó! Én szeretem azt tudni, hogy ha bármi történik pl.: a férjem bekattan és elköltözik, lebetegszik stb. akkor is megállok a lábamon és nem halunk éhen. Attól még, hogy valaki anya lesz nem törlődik az egész addigi élete! Szerintem.

elhiheted, emészt is lelkifurdi pláne, hogy a nagyobbnak nem kellett bölcsibe menni. A gyedem jelenleg a hitelt takarja be. A férjem keresetéből élünk. Ha vele történik valami akkor nagy gázban vagyunk (egyéni vállalkozó, munkáltató nem fizet táppénzt) Valahogy talán kigazdálkodnánk a 3. évet (lehet, hogy muszáj is lesz mert nem lesz munkám), de a tudat, hogy még többet kell neki egyedül kitermelni (és így is csak aludni látjuk) az nem engedi, hogy nyugodtan üljek itthon a fenekemen.

Ezzel gondolom sokan vannak így. Nagyon szerencsések akik nyugodt szívvel, az anyagiakat meg nem érezve otthon tudnak lenni velük.

maximálisan igazad van!!!!!!!!!!!!!!!!!

de miből éljünk probléma az folyton ott van

minden álmomom látni a gyerekeimet felnőni és öürülni az élet apró csodáinak,ennek elmulasztását senki sem fizeti meg:(

Ezt nem értem!

Senki nem szeretne a gyerekével 3 évet tölteni??? Hát én igen is nagyon. Dolgozhatok még eleget, de a gyerekemmel sajnos soha többé nem lehetek annyit mint amennyit szeretnék...