Hallottátok, hogy el akarják venni a családi pótlékot a magas keresetűektől? (beszélgetős fórum)

Most tényleg azt várják itt egyesek, hogy azt a nézetet kellene mindenkinek vallani, hogy a mai nettó minimálbér, azaz 56.000 ft az a tényleges létminimum? Hogy abból kényelmesen trükközés nélkül meg lehet élni? Azért mert itt sokan ennyiből élnek, attól ez még nem társadalmi elvárás és nem elfogadott, hiszen mindenki kevesli... nemde? Mi a baj azzal a nézetemmel, hogy osztásokszorzások és 15 év családi kassza kezelés után (volt hogy havi 50ezer ft volt benne 2 főre!!!) én arra a véleményre jutottam, hogy 100.000 ft kellene hogy legyen szerintem a létminimum? És ennek hangot is adok. Ez miért irritáló?

Valóban sok 83ezer ft például szemben a meglévő 66-tal, viszont a 66 se elég sokszor hónap végére, vagy minden számlát kifizetni, akkor hadd mondjam már hogy kevés a pénz...

Bizonyára!

De szerintem rá is játszanak néha egy kicsit. Meg nem hagyni, hogy az egész ország gondolkozása ilyen gyerekellenes legyen, és hogy ennyire le legyenek butítva az emberek... mert akkor 20 év múlva tényleg vége, és nem államcsőd miatt...

Lehet hogy téged irritál, nálunk ennyi se jut, mégis keveslem. Mint írtam, sztem ma a létminimum minimum 100ezer ft kellene hogy legyen, hogy ne kelljen hónap végén trükközni. Nekünk a hitelek mellett, ahhoz hogy egészséges ételeket tudjak főzni, kb ennyi kellene fejenként hogy kényelmesen ki tudjunk jönni...

Amúgy meg az egész fórumban bruttó millióról beszéltünk, ezért nincs ott a nettó...

nem emlékszem nettóra, abból, amit írtál. Kifejezetten irritáló mondatod volt. Ezt akkor is tartom, ha 83000Ft/fő szerinted "kevés" pénz!

Sokan összetennék a két kicsi kezüket, ha 83000 Ft-ot keresnének.

Ez az oviban is így lesz, úgyhogy megoldást kell találnotok rá addig. Esteleg apa, vagy nagyszülő elmegy érte?

Mondjuk én pont 5-re fogok beesni, csak nemtudom mi lesz ha beteges lesz a gyerkőc.

Mi anno 3 generációsan éltünk együtt egy darabig, hogy kijöjjünk anyagilag (miután anyu meghalt). Hát senkinek nem kívánom azokat a különbségeket, amik ilyen közelségben kijönnek a generációk között :( Persze szereti az ember a családját, de ilyenkor olyan szinten beleszól mindenki mindenbe egy idő után, h szerintem az már valahol nem egészséges.

De fel a fejjel :) Egyszer minden helyzet megoldódik, és fordul a kocka :)

Hát nem marad belőle elhiheted...

Az anyám "csak" segít, de itt nem úgy működik, hogy megkapjuk a fizetésünket, és az a családi kassza, abból gazdálkodunk. Mindenkinek megvan a saját kasszája.

A rezsin tudok spórolni egyedül, mert az egy kevéssel lett több, hogy mi itt vagyunk. De szívesebben élnék külön, mert a generációk együttélése sztem nem egészséges. De az nem menne anyagilag.

"Te nettó 82-ből, csp-ból kijönnél egy gyerekkel egyedül? Képzeld, nekem ennyiből kell. Nemtudom de valahogy mégis sikerül."

Akkor most egyedül ennyiből jössz ki amit írtál, vagy segítitek egymást, és eloszlanak a felmerülő állandó költségek? Csak mert reálérték szempontjából nem mindegy...

No ez az!!!

De nagyon!

Hát az építészet sem az!

Valahogy mégis kell olyan helyet találnunk, ahol tudunk eleinte rész-fogaskerék lenni...

Nekem nagyon nagy szerencsém volt állás szempontjából, mert bekerültem egy céghez mint ellenőr, jól végeztem a munkám, látták hogy szorgalmas vagyok, ötletelek, pörgök a problémák megoldásán, és megkérdek, hogy legyek a gazdasági vezető asszisztense. Imádtam csinálni amit csináltam, a főnököm is hihetetlen empatikus volt, bár nagyon szigorú. Rengeteget kellett dolgozni, de magamnak bizonyítottam, hogy meg tudom csinálni amit meg kell, észre tudom venni a számokból ha nem oké valami, úgyhogy zokszó nélkül örömmel jártam be dolgozni.

Most visszavárnak, de lehet hogy hiába, mert gyerek mellett nem lehet annyit dolgozni, mint amennyit anno dolgoztam, a tökéletesre törekvésnél kevesebbel meg tudom hogy nem érném be :( Nagyon át kell ezt majd még gondolni, ha aktuális lesz. Sajna segítség nincs, aki elhozná a gyereket a bölcsiből, az én munkám pedig nem 8-4-ig munka volt :(

Úgy, hogy anyunál lakunk, s így valamelyest könyebb, mert jobban eloszlanak a költségek, nincs hitelem, kocsim viszont van.

Amúgy mondjak valamit? Nálunk a nagyi keres a legjobban a 90 ezres nyugdíjával, pedig ő is fizikai munkás volt, csak ő még jókor ment nyugdíjba, 90-ben. Ő is segít. Meg azért van a gyerekemnek egy apja is :)

Teljesen egyedül nagyon meg lennék lőve

Szerintem teljesen egyetértünk...

Én meg ezért tisztellek.

Egyébként nekünk is sokmindenről le kellett a tanulás miatt mondani, de nekem szerencsére kolesz nem kellett. Annak idején viszont apám kitűnő tanulóként pont így nem tudott tovább tanulni... A mai napig nem heverte ki. Kiváló szakmunkás lett, én a mérnöki diplomámmal a negyedét nem értem annak, amit ő csinál.. és mégis szégyenletes fizetéssel megy el nyugdíjba... ez itt a gáz.

Egyébként én meg most be vagyok fékezve szakmailag a gyerekek miatt, de azért igyekszem képben maradni, és később talán tényleg munkát adni sokaknak... Remélem, így lesz.

Akkor viszont Te tudod a legjobban, hogy mennyit tanultál azért, hogy el tudd végezni a munkádat. Mérnökként gondolom akkor olyan dolgokat csinálsz, ami másoknak ad munkát. Emiatt én pl. felnézek rád... Nekem mondjuk nincs diplomám, mert nem volt lehetőségem tanulni (nem volt rá pénz, hogy koleszba menjek, és fizessem az utiktg-et, ill. el kellett menni dolgozni, hogy meg tudjunk élni apuval), de azért minden lehetőséget megragadtam hogy tanuljak (3 felsőfokú OKJ-s képesítést szereztem, ennyire futotta, mert közelben volt a suli, nem kellett koleszt fizetni, és pont az utolsó év végéig járt a családi és az árvaellátás is).

Viszont én nem sajnálom a hozzáértő és szorgalmas emberektől (így fogalmazok, mert szakember és hozzáértő bármilyen végzettséggel lehet az ember) a fizetésüket bármennyi legyen is.

Csak azt akartam mondani, hogy valakinek önmagában a végzettségéért nem jár sokszoros fizetés, mint a másiknak, bár természetes külömbségeknek nyilván kell lenni.... de talán nem annyiszorosnak, mint ami néha van.

Egyébként meg nagyon tisztelem az orvosokat, és felháborít, ahogy manapság sokszor beszélnek róluk... meg az is, amennyi fizetést kapnak. Nem vitatkozom én itt senkivel ezen.

Ezt honnan veszed?

Okleveles mérnök vagyok.

Egyébként talán pont ezt a mondatot írtam le a 157.-es (ha jól emlékszem) hsz.-emben.