Főoldal » Fórumok » Szépség & Egészség fórumok » Ha hasi műtét (nem laparoszkópia) során távolítják el a méhet, meddig nem szabad felkelni? fórum

Ha hasi műtét (nem laparoszkópia) során távolítják el a méhet, meddig nem szabad felkelni? (tudásbázis kérdés)


1 2 3 4 5 6 7
65. 4ab67f870d (válaszként erre: 63. - 9933e6cc1b)
2009. jún. 4. 08:15
Esküszöm, hogy így volt. A dolog durvábbik része, hogy ugye a nevét nem tudtam a doktornőnek (az anesztesnek), és amikor egy idő múlva visszamentem a kórházba, csak ambulanciára, próbálkoztam, hogy hogy hívják azt az alacsony, fekete hajú altatóorvost. Mindenki egyöntetűen állította, hogy soha nem dolgozott a kórházban alacsony, fekete hajú nő aneszteziológus. Mondjuk, belefér, hogy helyettesített, vagy csak beugrott az aneszt intézetből valaki helyére, de a lényeg, hogy soha többé nem láttam - pedig ez akkoriban volt, mikor még eü-s voltam, műtétes osztályon, plusz volt más műtétem is altatásban. De mesélhetnék még rejtélyekről - el nem ismert újraélesztésről, amit az operáló orvos máig tagad, ezt a sebészet anesztese mondta másnap anyunak, egy rejtélyes kép, amint felülök a műtőasztalon, és belenézek a vakbélműtéthez felnyitott hasüregembe, aztán visszanyomnak az asztalra, meg effélék... Éles kép, amire rögtön másnap rákérdeztem, de senki "nem emlékezett" ilyenre - naná, ez olyan műhiba lehetne, ha igaz volt, mint ide hat hét. Tudom, hogy fantazmagóriáknak tűnnek, de nem az volt egyik sem. A nőgyógyászatos esetnél pl. előtte látogatóim voltak, kikísértem őket, beszélgettünk, szóval még azt sem lehet mondani, hogy hallucináltam volna...
64. a793d7a5fc (válaszként erre: 63. - 9933e6cc1b)
2009. jún. 4. 07:40
Ezt hogy érted?
63. 9933e6cc1b (válaszként erre: 55. - 4ab67f870d)
2009. jún. 4. 07:18
Azért ez így elég "Urban Legends" ízű történet....
62. a793d7a5fc (válaszként erre: 57. - 4ab67f870d)
2009. jún. 3. 17:02

Akkor te is megjártad azt a bizonyos utat..

Körömollóval???Ez durva:S

61. 4ab67f870d (válaszként erre: 59. - Princes47)
2009. jún. 3. 16:35
És köszönöm a bátorítást! :-)
60. 4ab67f870d (válaszként erre: 59. - Princes47)
2009. jún. 3. 16:34
Ha beviszem a laptopot, lehet, írok egy blogot. Már úgyis belejöttem, a zsírlszívásról is kért a sebészem :-) Azt mindenki tudja majd "hasznosítani".
2009. jún. 3. 14:00

Még egy jó tanács ! az ágy, ne legyen süppedős, mert arról nagyon nehezen fogsz tudni felkelni.

Az ismerősömnek deszka lapokat raktak a matrac alá hogy ne legyen hullámos. Ha lehet válogass az ágyak között. Ott legalábbis lehetett. Végig vele voltam bent még az intenziven is. Nagyon sokat jelentett neki. Azt tudom még ajánlani ha tudsz akkor sokat aludj, ez fél gyógyulás. Szerintem csak az Ő általuk adott fájdalom csillapitot használd, nehogy tul adagold magad és ha valami probléma adódna nem veszed észre. A másik megoldás, hogy megmondod, hogy neked milyen gyógyszered van. Hidd el mindenki kibirja. Kb 1 hónap eltelte után fogsz tudni féloldalra fordulni. Inni pedig nagyon fontos hogy igyál a belek miatt. 15 percenként jártunk a WC-re.

Fel a fejjel, és majd ha megmütöttek várunk vissza, hogy hogy élted túl. Sok hasonló problémával küszködőnek adsz majd bátorítást.

Pusszantalak, és vagyon vigyázz magadra.

2009. jún. 3. 13:35
Most kiderült, hogy a fél város a szomszéd városba jár át, hiába egyetemi klinika, amaz meg egy kis, költségvetési problémákkal küzdő kórház...
2009. jún. 3. 13:33
Sosem derült ki mit találtak. Mondjuk, kaptam egy kerek "endometriosis" diagnózist, ami miatt már többször akartak különféle orvosok hormonkezelni - ugye, mindig kérik az előző papírokat -, és amit a professzor úr, akihez most járok, totál agybajnak minősített. Volt, hogy ultrahanggal petefészekcisztát találtak. Másnap nőgyógyász - idős professzor -, azt mondja, ki kellene venni a méhemet. Mondom, jó. A baj csak az volt, hogy ő már nem operált. Irány az UH lelettel meg a tőle kapott papírokkal egy másik orvos, aki közölte, hogy az égvilágon semmi bajom. Három napon belül!!!!
56. 6b959121ac (válaszként erre: 55. - 4ab67f870d)
2009. jún. 3. 13:26

Kiderítetted már mi volt az a furcsaság?

Ez hogy mondott is valamit és mégsem mondott semmit ,a legrosszabb.

55. 4ab67f870d (válaszként erre: 49. - A793d7a5fc)
2009. jún. 3. 13:22
Azért erre egy jó történet... Nőgyógyászat, laparoszkópia. Anyu adott a dokinak pénzt is, ezzel sem volt baj, mégis tojt rám. Műtét után megyek vécére, a folyosón "elkap" az aneszteziológus és behúz egy ablakmélyedésbe. Azt mondja nekem: csak szeretne szólni, hogy műtét közben valami nagyon furcsát találtak. Nem mondhatja el, mit, az orvos em fog szólni semmit, de ha az én helyemben lenne, nagyon gyorsan távozna a kórházból. Mindez kb. öt órával a műtét után. Mondanom sem kell, hogy tettem, amit mondott, teljesen negatív leletet kaptam egy hét múlva, viszont közölték, hogy nem kell varratszedésre mennem - magam is ki tudom szedni körömollóval...
2009. jún. 3. 13:18
Fura nekem, hogy a nőgyógyászokkal mindig baj van. Én is tudnék rémtörténeteket mesélni, mint beteg, miket éltem át, de nem teszem, mert sajnos muszáj menni, és senkit nem akarok elriasztani. Egy tanácsom van mindenki számára: nem szabad elfogadni, ha egy orvos slendrián. Nekem a jelenlegi professzor kb. a 15-ik nőgyógyász, végül szomszéd városból választottam őt, a háziorvosom javasolta, de míg élek, hálás leszek neki. Ha nem bízol az orvosodban, kutass!!
53. 4ab67f870d (válaszként erre: 51. - Moncsi720404)
2009. jún. 3. 13:13
borotválás????? Az előzőtől nagyon kiakadtam. Szóltak volna, hogy ez lesz, szőrtelenítek, ehelyett a műtőben nekem esett a műtősnő... Mellékesen mindig begyullad a bőröm a borotvától, hónaljban sem bírom, ne tudjátok meg, mit éltem át napokig, míg annyira ki nem nőtt, hogy krémmel leszedhessem. mindezt folyamatos betétviseléssel, 30 fokban, két hétig...
52. a793d7a5fc (válaszként erre: 51. - Moncsi720404)
2009. jún. 3. 13:07
Köszönöm.
51. moncsi720404 (válaszként erre: 49. - A793d7a5fc)
2009. jún. 3. 11:52

Igazad van, és nem is elrettentésnek írtam, csak inkább tanulságnak. Mint montam a műtéttel semmi gond nem volt. Én is féltem a beöntéstől, borotválástól, hát még a katétertől, hiszen az összes nővért jól ismerem. De ők nagyon korrektek és aranyosak voltak, sőt amíg kórházban voltam a doki is rendes volt. Csak ami utánna történt...De végül is az abortuszt is ő csinálta mert a többi dokiba még ennyire sem bízok.

Remélem minden rendben lesz nálatok, és a műtét miatt ne izguljatok! Szorítok értetek!!!

50. 6b959121ac (válaszként erre: 48. - Moncsi720404)
2009. jún. 3. 11:49

Hát ez nem semmi!

Nekem úgy látszik tényleg szerencsém volt a dokival. Igaz , nála szültem több mint húsz éve és azóta is hozzá jártam évente. Nekem azt mondta , hogy meg lehet próbálkozni különböző kezelésekkel, gyógykaparással stb, de ő több évtizedes tapasztalatára hivatkozva nem javasolja.

Jobb túlesni rajta úgy is ez lesz belőle a végén.

Mint az utólagos szövettan kiderítette -igaza volt.

49. a793d7a5fc (válaszként erre: 48. - Moncsi720404)
2009. jún. 3. 11:46

Meg kell bíznunk feltétel nélkül az orvosban aki a műtőasztal mellett áll,és persze közel sem biztos,hogy azt mondja ami történt,történni fog..

Sajnálom ami veled történt de bízok abban hogy AlieNeetah-nak és nekem is minden simán fog menni..

48. moncsi720404 (válaszként erre: 47. - A793d7a5fc)
2009. jún. 3. 11:40

Nem tartottam meg de ez egy másik történet.

Csak azért meséltem el mert azt akartam, hogy lássátok, az eü dolgozóval is ilyenek történnek. A pénzem is simán eltette, sőt az abortusznál is.

47. a793d7a5fc (válaszként erre: 45. - Moncsi720404)
2009. jún. 3. 11:17

Szia.

Hát ez azért nem semmi..

Megmaradt a baba?

Én az ilyenek miatt nem bíztam az orvosokban..98-ban kivették a petevezetőimet amit 2005-ben műtét közben összesorvadva "megtaláltak"..

Rohantunk vissza ahhoz az orvoshoz aki 98-ban műtött ő előbányászta a műtéti leírásom,a szövettant abban benne volt hogy akkor kivették..

Végül 2007-ben erősítette meg egy másik orvos szintén műtéttel hogy csak csonkok vannak de azt is kivette,szóval hogy mit találtak 2005-ben azt nem tudom..

Ezzel együtt akárhányszor kórházba kerültem az első kérdés az volt nem vagyok-e terhes,elmondtam nincsenek petevezetőim..Erre a válasz többször az volt láttak ők már csodát..Ezzel persze lehetőséget adva arra hogy nincs veszve semmi,és a folytonos csalódásoknak is..

Most anyukám egykori orvosát kerestem meg.Megbízok benne mert anyukámnak előrehaladott áttétes méhnyakrákja volt és a végsőkig küzdött a professzor..

46. 6b959121ac (válaszként erre: 45. - Moncsi720404)
2009. jún. 3. 11:11
Mi lett a terhességeddel?
2009. jún. 3. 11:01

Sziasztok!

Én eü dolgozóként estem át hasi műtéten és most a hozzászólások miatt szántam rá magam, hogy elmeséljem mi történt velem a műtét során és utána.

A műtéttel nem is volt nagy gond. Mindkét petefészkemen dermoid cysta volt. A doki azt mondta nem bizti, hogy meg tudja menteni őket ezért bele kellett egyeznem, hogy ha egyik petefészkem sem marad meg akkor kiveszi a méhem is hiszen akkor minek. Van egy lányom és nem is akartunk többet ezért beleegyeztem. Hozzáteszem a méhem eléggé előre volt esve. Megvolt a műtét, rendben ment minden.Az egyik petefészkem fele megmaradt, így megmaradt a méhem is, és állítólag felvarta. Mikor az utolsó kontrollra mentem, mondtam neki, hogy megjött a menzeszem, szeretnék felíratni fogamzásgátlót. Atz mondta minek, hiszen lekötött a műtét során merthogy a méhfelvarrást csak így tudta megoldani. Oké. Nem is szedtem gyógyszert. Fél év múlva terhes lettem. Mondanom sem kell mindent letagadott....

44. a793d7a5fc (válaszként erre: 43. - 4ab67f870d)
2009. jún. 3. 10:11

Ez így van:)

Remélem lassan te is tudni fogod már mikor műtenek,mert a várakozás a legrosszabb..

Bár a lényeg hogy túl leszünk rajta,és nemsokára a kellemetlenségek elmúlnak..

Olvastam a naplód..Az utolsó bejegyzéseddel teljesen egyetértek!

43. 4ab67f870d (válaszként erre: 42. - A793d7a5fc)
2009. jún. 3. 10:07
Azt hiszem, ilyen helyzetben fontos, hogy a hasonló helyzetben lévők összetartsanak és segítsék egymást tanácsokkal. :-)
42. a793d7a5fc (válaszként erre: 39. - 4ab67f870d)
2009. jún. 3. 10:03

Sajnos a családtagokkal egy helyen lakunk..Mi a tetőtérben ők lent..

Persze ahogy tudom kerülöm őket,de az anyósom ápolója én vagyok így nem túl egyszerű..

Köszönöm a biztató szavakat..

41. 4ab67f870d (válaszként erre: 36. - A793d7a5fc)
2009. jún. 3. 10:00

"Sajnos nem is olyan rég még a lombik szó is tabu volt az emberek annyira nem tudták elfogadni ezt a dolgot,másképp néztek ránk"


Az emberek mindenért másként néznek. Én csak holdjárót hordok, ez is elég :-)Szóval ne törődj velük. Az emberek úgy állnak hozzád, ahogy te magadhoz. Én meg sajna ezt tudom...

40. a793d7a5fc (válaszként erre: 35. - 6b959121ac)
2009. jún. 3. 09:58

A változó kor lehetőségével nekem is szembe kell néznem,hisz lehet hogy semmit nem tudnak megmenteni..

A férjem viccelődik,próbálja terelni a figyelmem..

Jó hogy a férjed ennyire kedves,és így állt a dologhoz,remélem ezen a részén is hamar túl leszel (változó kor)és akkor már minden jobb lesz.

39. 4ab67f870d (válaszként erre: 38. - A793d7a5fc)
2009. jún. 3. 09:55
Erre gondoltam. A férjedet kényeztetheted úgy, mintha ő lenne gyermek. Több közös program, gondtalan élet. A negatív családtagoktól meg ha megoldható, el kellene távolodni... Amúgy meg soha ne törődj azzal, mások mit mondanak. Ha a férjed melletted van, ővele légy őszinte, a többit meg ereszd el a füled mellett. Talán a felszabadulás a fájdalom és a problémák alól ellensúlyozzék mindezt.
38. a793d7a5fc (válaszként erre: 33. - 4ab67f870d)
2009. jún. 3. 09:47

Nekem a fájdalommentes élet lebeg a szemem előtt..

Az hogy bármikor bárhová mehetünk nem kell attól tartani nem érünk célt mert haza kell engem hozni..

Teljes életet élhetek..

37. a793d7a5fc (válaszként erre: 34. - 9933e6cc1b)
2009. jún. 3. 09:45
Sajnos a petevezetőimet már 11 éve kivették..
36. a793d7a5fc (válaszként erre: 32. - 4ab67f870d)
2009. jún. 3. 09:43

A férjem mellettem áll 100%-osan..

Borzasztó szerencsésnek érzem magam ezért.Hisz évek óta az együttlét is fájdalmas,tehát szinte az is ki van iktatva az életünkből..


Nem tudom miért érzem azt hogy más leszek..Vagy mennyire és miben leszek más..

Sajnos nem is olyan rég még a lombik szó is tabu volt az emberek annyira nem tudták elfogadni ezt a dolgot,másképp néztek ránk,tudom csináltam..

Nem akarok megfelelni senkinek,nem erről van szó igazából a családom (anyós,férjem nagyija) miatt van rajtam nyomás,mert szerintük elvettem egy ember életét azzal,hogy nem tudok szülni neki gyermeket..

És a szavak fájnak..

1 2 3 4 5 6 7

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook