Fórumozás, de hogyan? (beszélgetős fórum)

Depi:

Ez nem az a klasszikus depi, amit agyturkásszal meg bogyóval kell kezelni, annyira nem súlyos.

Egész pontosan napfényhiányos depressziónak hívják, akkor van, ha nagyon keveset süt a nap. És biza én már évek óta ezzel küzdök - gyakorlatilag tini korom óta. Megoldást jelentett a szoli, mert heti 1-2szer 12 perc, csukott szemmel, tengerpartra képzelve magam pont elég volt, de hát terhesség alatt nem lehet, Kiara szopizása alatt meg nem tudtam megoldani, szóval 2 éve megint jóban lett velem... Most ugye pocakosan megint nem lehet, jövőre meg 2 gyerek mellett... Ehh, majd addigra lepasszolom. :DDD

Amúgy tök durva, hogy milyen sokat segít, ha tudok egyet sétálni a napfényben, és kb. 2-3 napig szép, napos idő van és nincs is túl hideg. Olyan +10 fokban már teljesen jó. :D

Asszem el kéne húznom délre - bár most épp ez sem biztos, hogy megoldás, mert láttam fényképet a tegnapelőtti újságban Barcelonáról, van vagy 5 centi hó is...

Alvás: nem aludtam ki magam... sose fogom. :DDD

Reggel fél 8kor volt ébresztő, de húztam még vagy 8ig. :) Az ám a baj, hogy kicsit depis vagyok, és ilyenkor akár 12 órát is tudnék egyfolytában pocolni. De egy kétéves energiabomba mellett nem lehet. :D Délben, azaz fél 1kor, mikor leraktam, szunyáltam vele 1 órát, aztán fel kellett kelnem, hogy megfőzzem az ebédre szánt tejberízst - amivel jól el is égettem a jobb gyűrűsujjamat, konkrétan a körömágyamnál. Fáj, mint a veszedelem...

És hogy ezt hogy sikerült összehozni?

Ki akart futni a tej, lekaptam a fedőt, és felfordítottam. A felhabzott tej visszaalakult folyadékká, ahogy már nem kapott hőt és szépen ráfolyt az ujjamra. Jujj, de csúnyát mondtam!!!

Aztán le is vettem a főzőlapról a tejberízst, met ha hagyom még állni vagy 10 percet, pont jó lesz. És vakarhattam a ceránról a tejet. Jó volt...

be is következettt: Kiara bepisilt. :D

Megyek, ellenőrzöm, mi a helyzet... ;)

Szia!

Épp most nyomtam be egy almát... :)

Kiarán nincs pelus, MÉG nem pisilt be - kíváncsi leszek, mikor következik be az elkerülhetetlen... :DDD De ha telepisili a kanapét, lehet, hogy frászt kapok... :DDD

Jah, már vágom... Asszem ejtőernyős a tantuszom... :DDD

Jó éjt neked is, bár már úgysem olvasod. De a szándék a fontos! :P

Oh, megtisztelő, hogy én vagyok az első a sorban!!!

Sejtettem, hogy alig van időd, azért is írtam le ide a legfontosabbat. ;)

Megvagyunk, jól vagyunk. Részletek a naplómban. De ha azt nincs időd elolvasni: voltam UHon a kórházban, gyönyörű, egészséges és úgy tűnik, hogy kislány. Nem tuti, mert nem akarta széttenni a lábát. Csak majd 20 év múlva is ez legyen a helyzet! :DDD Legalábbis ne mindenkinek... ;)

Kiara épp megpróbálja leamortizálni még jobban a kanapét: azon ugrál... :DDD

szia szia

Nem sok időm van , de majd benézek még a nap folyamán!Veletek mi újság???????????

Okés, most kicsit megnyugodtam, ezeket nem tudtam.

Bevallom, a Leidenről csak miattad informálódtam anno, mikor beszélgetni kezdtünk itt, mert előtte még sosem hallottam róla. Most sincs túl sok infóm róla, de olvastam, hogy nagyon ritka, ráadásul neked - úgy rémlik - PCOS-d is van.

És régebbről nem rémlik, meg az ovasmányokból sem, hogy ilyenkor nem sszbad gyógyszert szedni.

Arra viszont emlékszem, hogy ha PCOS megfelelően kezelve van, simán be lehet babásodni. :)

Jujj, olyan jó lenne, de végülis érthető, hogy most így nem nagyon akarsz, tényleg nem kéne, hogy még egyet elveszíts...

Az meg, hogy néha elfutnál a világból, tök természetes, mindenki van így vele, max. nem vallja be. ;)

Jó éjt, majd még úgyis összefutunk a napokban. :)

No igen, jól lefoglalom mostanában az olvasóközönségemet, jó sokat írok... :D

Annak azért nem örülök, hogy vannak problémáitok, bár ha meg tudjátok beszélni, az nagyon jó.

Akkor, ha jól olvasom, most a "nem akarok gyereket, mert félek"-stádiumban vagy... Vannak ilyen árkok, mikor az ember belecsúszik ebbe, de idővel úgyis felülkerekedik benned a saját kis drágaság iránti vágy. :) Addig meg szépen beszéljetek meg mindent, és akkor nagy baj lehet.

Huhh, akkor pörögtök egyfolytában, mi? :)

Férjecskéd hogy viseli, hogy sokkal fáradtabb vagy, mint mikor csak otthon serénykedtél?

Mi megvagyunk, semmi kiemelkedő hír nincs, talán az átlagos: itt sincs kolbászból a kerítés...

Ha naplóolvasásra van időd, és az enyémet is olvasod, akkor tudhatod, mit össze szívok... :S

Szia!

Jujj, de rég beszéltünk!!!

Mi újság veled? Csak nem délelőttös voltál? :)

Kis kedvesek...

Én tényleg nagyon nagyra tartom azokat, akik beismerik a függőségüket és le akarnak szokni, legyen az alkohol, cigi, vagy bármilyen drog.

Valami filmben láttam:

"XY vagyok, Z éves és alkoholista. Már W napja nem ittam."

Azóta én is szoktam mondani, hogy kávéfüggő vagyok, csak nem iszom. :P

De nem akarom elbagatelizálni a helyzetet. Ha az ember akarja, le lehet állni, de tényleg kell a segítség. És a kitartás/akaraterő, hogy az első nagyobb probléma elől ne a függőségbe meneküljön vissza az ember. Komolyan őszintén csodálom azokat, akik képesek rá.

Én pl. azért nem gyújtottam rá tinikoromban, mikor nagyon sok bajom volt, mert tudtam, hogy képtelen lennék letenni. Egyszerűen nem lett volna hozzá erőm. Viszont pénzem sem, hogy finanszírozzam.

A lányom nézi a tévét a kanapén ülve, majd egyszercsak leszáll és közli: elkésem a buszt.

:DDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD