Extrasystoléval együttélők klubja (beszélgetés)
Sziasztok!Örülök hogy rátaláltam erre a fórumra mert egy kicsit megnyugtatott,hogy nem csak én vagyok ilyen állapotban. Sajnos én is az extrások táborát gyarapítom már kicsit több mint 3 éve. Az én kálváriám 2011-ben kezdödött amikor egyik napról a másikra mellkas szorítással remegéssel és iszonyú magas vérnyomással bekerültem az SBO-ra. Ott kiderült hogy csak egy idegi kimerültségem van amihez egy kis reflux is társult. De akkor elpattant bennem valami és rájöttem hogy nem vagyok terminátor velem
is történhet bármi ekkor voltam 32 éves. Ettöl a felismeréstől kaptam egy nagyfokú pánikbetegséget amit egy parapszihológus segítségével nagyjából sikerült kikezeltetni pesze a mai napig vannak ritkán rohamok de azokat már tudom kezelni. Majd a második gyermekem születése után egy évvel egyik pillanatról a másikra megjelentek az extrázások. Elöször csak napi egy kettő aztán napokig semmi majd megint jöttek egyre sűrűbben. Közben költözködtünk albérletbe mentük, kerestük az új lakást stb. Majd mikor már ott tartottam hogy egésznap 6-7 ütésenkként voltak ezek az extrázások bementem az ügyeletre ahol megvizsgáltak és közölték hogy teljesen jó ez így egy szoptató anyukának kisgyerekkel tökéletesnek mondható. Hát nem győztek meg. Elmentem kardiológiai vizsgálatra ahol szintén EKG, ultrahang, 24 órás holter de mindent rendben találtak. A doktornő annyit mondott hogy láttja az extrákat de nem olyan vészesek, éjszaka kevesebb mint 2% volt ezért nem ír fel gyógyszert szedjek magnéziumot és sportoljak. Ennek már 3 éve de az extrák maradtak hol jobban érezni hol kevésbbé. Volt egy fél év amikor szinte nem is voltak majd kórházba kerültam (nem ez miatt) és mikor kiderült hogy semmi komoly bajt nem találtak és megnyugodhatok akkor összeomlottam. Újra pánik, újra extrák. Ez a nyaramba került mire összeraktam magam. Majd most hétfőn édesapám szívinfarktust kapott (szerencsére a jobbik fajtát ma már jöhet haza a kórházból) és erre a sokkra a szívem megint elkezdett extrázni de nagyon idegesítően. Hétfő óta minden 6-7 dobbanás extra de egésznap. Tegnap ittam citromfű teát, galagonyateát szedem újra a magnéziumot. Talán egy kicsit jobb de még mindig megörjít. Így olyan nehéz helyt állni a családban. Itt van egy 4 éves és egy 10 éves gyermekem akikkel foglalkozni kell mellette dolgozni. A férjemnek már nem is merem mondani elegett szenvedett velem a pánikbetegség alatt. Hát röviden ez az életem, amit nem tudom fog-e valaha jobbra fordulni és fogom-e valaha jól érezni magamat. Még csak 37 éves vagyok nem akarom így leélni a hátralévő éveimet jó lenne megtalálni a megoldást erre.
A múlt héten voltam háziorvosnál (már a 3. betegséget szedtem össze másfél hónap alatt, SOHA nem vagyok beteg....) és automatikusan felírta a "savlekötőt". Nem akart tükrözésre se küldeni, tökre megörültem. :D
Mert mint említettem, azért nem mondtam neki soha hogy írja fel, hátha elküldene tükrözésre. Mondjuk szimplán nem mennék el. XDD
Nekem nem is savlekötőt ad, hanem savtermelés-csökkentőt. Nem szoktam folyton szedni csak akkor amikor nagyon ég és a tüneti kezelések sem enyhítik.
Személy szerint a kicsit zsírosabb, paradicsomos-húsos dolgoktól ég a legjobban meg a bortól, pezsgőtől. Ezért nem is iszom ilyen italokat (meg eleve nagyon ritkán iszom alkoholt).
Tavasz lenne már jó kutyabajom nem lenne...
De így depressziós beteges a hangulat... :(