Weboldalunk cookie-kat használhat, hogy megjegyezze a belépési adatokat, egyedi beállításokat, továbbá statisztikai célokra és hogy a személyes érdeklődéshez igazítsa hirdetéseit. További információ
Főoldal » Fórumok » Lélek & Szerelem fórumok » Eszmecsere létünkről, fejlődésünkről... fórum

Eszmecsere létünkről, fejlődésünkről... (beszélgetős fórum)


2017. szept. 27. 16:10

Szerintem oda-vissza egyformán tanítói-diákjai vagyunk egymásnak. Mindenkinek van valami tanulni valója, azért vagyunk itt.


Aki már mindent tud, az azt is tudja, hogy nem kell önmagát reklámoznia, nem kell közhírré tennie, hogy ő tanító. Aki az ő diákja, az rá fog ismerni benne a tanítóra.

Akiket pedig máshova irányít az élete, annak pedig teljesen mindegy, hogy ő kicsoda.


Másrészt aki már mindent tud, igen ritka, hogy azért szülessen le ismét, hogy mások tanítója legyen. Ez azt is jelenti, hogy a rengeteg önjelölt gurunak és tanítónak is van még mit tanulniuk, tehát felesleges önmagukat többnek tartaniuk másoknál.

Ősi kínai tanítás:

"Nem attól válsz naggyá, hogy a tömegek vállára állsz, hanem attól, ha a tömeg a vállára vesz!"

2017. szept. 27. 14:31

Igen, az egó, amely először csak aprócska félelmet ültet belénk a: vigyázz, mert könnyen ez + az történhet, utána jön a következő, + még a következő. A végén teljesen átveszi felettünk, életünk felett a hatalmat és egyszer csak azt vesszük észre, hogy már nem is mi vagyunk, nincs más, csak az egónk.


Egyezséget kell vele kötni, mert az egóra szükség van, de csak az egészséges mértékig!!!

"Köszönöm hogy velem vagy, köszönöm hogy vigyázol rám, köszönöm hogy figyelmeztetsz erre-arra. Majd amikor oda kerül a sor, figyelembe veszem, amit mondtál. Most megyek és intézem az ügyeimet!"


Nem szabad, hogy az egó döntsön és irányítson, de azért ha meghalljuk amit mond, bizony sokszor rájövünk, hogy olyasmiről szól, amire magunktól nem figyeltünk volna.

2017. szept. 27. 07:32
Ezt most találtam, el akarom olvasni az elejétől. Kíváncsi vagyok rá.
15. kerinezsuzsi (válaszként erre: 14. - Greene)
2008. dec. 13. 19:21
Könnyen vagyok, mert tiszta, erős, jószándékú embereket találok, és segítő, csodálatos családom van! Néha türelmetlenségemben előbb akarok valamit, mint amikor annak az ideje van! Ma már jobban tudom ezt a türelmetlenséget kezelni, és jobban tudok jelekre, belső hangokra koncentrálni. Mégis azt mondom, ha nap, mint nap nem erősíteném magamban a szeretetet bizony visszaesnék a régi énembe. Így könnyebb a saját magam, és mások elfogadása is.
14. greene (válaszként erre: 13. - Kerinezsuzsi)
2008. dec. 13. 18:44
Köszönöm a tippet! Elolvastam. Nagyon szerencsés az unokád, hogy ilyen tiszta szívű, és erős nagyija van!
13. kerinezsuzsi (válaszként erre: 11. - Greene)
2008. dec. 13. 12:40
A naplómban találsz Fény címmel egy történetet. Ha elolvasod láthatod, hogy az erő ott van mindig velünk! Nem "neki" van szüksége arra, hogy bizonyosságot adjon, hanem nekünk! Nekünk kell mindig a kézzelfoghatót, a láthatót, az érezhetőt a szemünk, fülünk elé vetíteni. A látás, a hallás adománya nem adatik olyan egyszerűen. Meg kell érni rá!
12. c0c88e77c0 (válaszként erre: 11. - Greene)
2008. dec. 6. 18:28
teljes mértékben igaz minden szó :) és mennyivel könnyebb az élet,ha helyes szemléletmóddal tekintjük magunkat és az életünket! átküldenéd privben a honlapcímet? köszönöm szépen :)
11. greene
2008. dec. 6. 18:26

Kedves fórumozók!

Ezt a sztorit az egyik kedvenc honlapomról idéztem. Gondolkodjon mindenki el, és beszéljük meg ha akarjátok.

10. greene
2008. dec. 6. 18:23

A függöny lehull - a jelen valósága


Nehezen kapott levegőt. Sok napja már. De a napok összemosódtak. Légzőizmait csak akaratával tudta működésben tartani.Folyton zihálnia kellett és odafigyelni rá, hogy lélegezzen. Mintha egyfolytában nehéz fizikai munkát végzett vagy futott volna. Mihelyt ellazult , a légzőizmok működése leállt , ő pedig fuldokolni kezdett .Hörgőcskéi tele voltak folyton termelődő nyákkal , ami miatt úgy érezte, csak egy kis szűk csövön át kap levegőt.

Estefelé már nagyon kimerült volt.

Asztmatikus tüdőgyulladás. Ez volt a diagnózis.


Aludni csak 1-1 órácskára volt képes , azt is vagy félig ülve felpolcolt párnákon vagy törökülésben

a karjaira borulva.

Amint mélyebben elaludt volna , saját ziháló hörgésére riadt fel .Sok nap telt el így.

Aztán eljött egy este, amikor teljesen magára maradt. A környezete , akitől segítséget kérhetett volna eltűnt , elment.

Nehezen hitte el, de így volt. Csak magára számíthatott.

Mivel egész nap zihálva lélegzett , estére izmai már nagyon kifáradtak.

Kijutni a fürdőszobába , beállni a kádba és lezuhanyozni olyan erőfeszítésébe került, mintha egy magas hegyre kellett

volna felfutnia.

Valahogy mégis vállalkozott rá.

Többször megállva , kifulladva végül eljutott a fürdőkádig , megengedte a zuhanyt és élvezte a meleg víz mindent kioldó áramlását , zubogását a bőrén. Sokáig állt így , behunyt szemmel , próbálta elengedni magát .

Levegőt csak egy kis szűk csövön keresztül kapott. De a meleg víz jól esett. Megindította a gondolatait.

Elgondolkozott a helyzetén , mi is történik vele , mi van most ?

Mélyen magába nézett és feltette a kérdést :

- Mi a baj ?

- Az , hogy alig kapok levegőt.

- És azzal mi a baj ?

- Félek, hogy megfulladok , meghalok !

- Meghalsz ? És ugyan ki az , aki meghal ?

- Én ...

- És elhiszed, hogy a tested meghalhat ?

- Igen, a tüdőm akár a következő pillanatban leállhat .

- És az szenvedés lesz ? Ha a tested leáll , vajon különbözik az a szenvedés attól, amit már eddig is átéltél ?

- Nem .Eddig is sokat szenvedtem . Egyszerűen csak átlépek majd és kész.

- Így van . És elhiszed, hogy az a lény , aki te valójában vagy , meghalhat, megszűnhet létezni ?

- Nem ! A lény, aki én vagyok, örökké él . Tudom, hogy így van . Én sosem fogok megszűnni .

- Akkor hát MI A BAJ ??

Elgondolkozott . Mélyen , komolyan .

Ki is az, aki benne fél ? Ki hiteti el vele , hogy félnie kéne valamitől ?

És egy függöny lehullt .

Felszakadt a valóság.

Legszívesebben óriásit kiáltott volna !

Hatalmas átverésben élünk , mindannyian !!!

Az egó óriási méretű átverésében élünk !!! Erről szól a világunk !

Itt egy valóság van csak , a pillanat !!!

És nincs semmi hókusz - pókusz !

Nincs mitől félnünk, csak az egó hiteti el velünk !

Ha mélyen magába néz, talán most akar meghalni ? Be akarja fejezni ?

- Dehogy akarom ! Nem ezért jöttem . Hiszen nekem még rengeteg dolgom van !

- Ez az egész betegség csak egy óriási méretű átverés !

Rájött , nem hiszi már el , amit az egója akar vele elhitetni. Mert ez csak a múltból létezik ! Rájött, minden pillanatról maga dönt . Hogy mit tesz, mit cselekszik .Hogy mit hisz el . A valóság pillanatról pillanatra a döntései következménye . Amiért a felelősséget vállalnia kell . De a döntés minden esetben az övé. A jelenben !

Minden ember minden pillanatban dönt . Csak nem tud róla !

Nincs senki , aki megmondhatná a másiknak, hogy mit tegyen, miként cselekedjen . Nincs ember, akinek befolyása, hatalma lenne őfelette , ugyanis ez lehetetlen , ha valakinek megengedi a befolyásolást, az is az ő döntése miatt van ! Minden pillanatban teljes mértékben szabad !

A felismerés csodás volt !

De mi van a tényekkel ? Azzal, hogy mindjárt megfullad ?

Hiszen a betegség is a múlt döntéseinek következménye , mi van, ha a következő pillanatban úgy dönt, hogy ő ezt az egész marhaságot nem hiszi el ? És csak a pillanat számít ??

Hiszen tőle függ, hogy hiszi vagy sem ?

És döntött . NEM HISZI EL !


És mit is szeretne a következő pillanatban ?

Pihenni , egy jót aludni, mert a testének erre van szüksége.

Az egójának hangosan kimondja :

- NEM HISZEM EL, amit te mutatsz , és most alszom egy jót !

És aludni tér .

Lebontja a felpolcolt párnák magas tornyát .

Egyetlen párnára hajtja a fejét , mint egy ember, akinek semmi baja .

Majdnem megfullad. Az egó harcba lendül . Megmutatja, mit tud ! 2 - 3 légvétel , a teljes fulladás határán .

De erősebb a felismerése - NEM HISZEM EL !! Nem ez az igaz ! A teste fáradt és aludni akar , és aludni is fog , az egóra csak legyint egyet .Tőlem aztán azt csinálsz amit akarsz .

A negyedik légvételre gyengül a fuldoklás , picit már kap levegőt . A jelenben marad és tudja , mit akar . Nem hisz a betegségnek , mert úgy döntött . Az egó kezdi feladni . Egyre több levegőhöz jut .

Végül az egó lassan teljesen elolvad , nincs már hatalma .

Ő pedig elalszik végre .

Hajnalfelé ébred , több órán keresztül mélyen, pihentetően aludt .

És nem saját hörgése keltette fel . Nyugodtan lélegzik. A jelenben van .

Új ember ébredt - új nap virradt.

A gyógyulása megindult , végül fokozatosan tökéletesen meggyógyult .

A betegség csak egy álom volt . És a múltban maradt. Ő pedig a jelenben ment tovább .

9. kerinezsuzsi (válaszként erre: 8. - 362f169ace)
2008. nov. 13. 19:32
Az én tudásom csak arra jó, hogy mégtöbb kérdésem legyen!
8. 362f169ace (válaszként erre: 7. - Kerinezsuzsi)
2008. nov. 13. 19:30

Kedves kerinezsuzsi,

Gratulálok, Te majdnem mindent tudsz.

Üdv: Trav...

2008. nov. 13. 19:00

Sziasztok! Olyan átjárhatók ezek a fórumok! Egyik helyen, meg a másik helyen is vetődnek föl olyan kérdések amelyekre már valahol elmondtam a saját gondolataimat! A tanító, tanítványról pl a a jógás fórumon.

Trav azt írja, hogy a tanítójának a közelsége is jó volt. A tanítás nem csak szavakból áll, hanem gesztusokból, kisugárzásból, emberi melegségből is. Sokszor nem is kell ránézni a másikra, de érződik, hogy elfogad, vagy elutasít. Írtam már valahol arról is, hogy mennyire hiányzott ez amikor fórumozni kezdtem.

A kommunikáció hiánya egyre több problémát fog okozni! Nemcsak azért, mert a technikai részét nem ismerik, hanem azért mert a legfontosabb elemét, a másikra figyelést nem alkalmazzák! Egymás mellett beszélnek, nem egymással.Vagy az első, vagy az utolsó szóra reagálnak, ami közte van arra nincs idő! Kevesen tudnak összeszedetten, lényegretörően beszélni. Én sem.:)

6. 362f169ace (válaszként erre: 4. - Greene)
2008. nov. 13. 18:42

Szia greene,

Köszönöm, hogy válaszoltál buta mondandómra.

Néhány sort szeretnék leírni most, ha nem untat.

1. Azt, hogy tanító, itt ne használd!

2. Miért tabu a tanító szó?... Megmondom őszintén, hogy én huszon, harmincas éveimben a tanítónak akár a közelsége is jó volt. Ha nekem beszélt, "elolvadtam".

Ma máshogyan működik.

"Aki megbélyegez, az nem akar tanulni." - mondod te.

Én természetesen ezt nem mondhatom.

----------------

Na, most itt elmondom - ha érdekel - a véleményemet.

Engem nem érdekelnek papírok - mártmint végzetségek -, nem érdekelnek vallási hovatartozások, nem érdekel az anyagi helyzet.

Egyetlen dolog azért fontos: Tudsz-e kommunikálni? Ha nem tudsz, segítünk ezen is.

Ez bűn?

Prohászka Ottokár (katolikus püspök volt a múlt század 30-as éveiben) mondta: (ha valakit zavar, az ugorja át)

"Egy lélekként megszülettél, ha legalább két lelket az Úr elé tudsz vinni, már sokat tettél."

Évekig gondolkodtam ezen a mondaton.

Zen mester erre azt mondta:

"Tanulj, hogy taníthass."

Én szót fogadtam neki.

Nem adom fel, még egy darabban látsz... (LGT)

Üdv: Travels

2008. nov. 13. 18:02
Szerintem te jól kezdted a fórumod, csak hagytad kisiklani a témát. Ez nem baj, hiszen mégegyszer már nem történhet meg veled. Látod, hogy mindíg van lehetőség valami újat tanulni? Kérlek ne add fel a fórumod, mert úgy érzem a jóga kérdésében még sokat tanulhatok tőled!
4. greene (válaszként erre: 3. - 362f169ace)
2008. nov. 13. 17:57

Először is Köszönöm a kérdést, és a hozzászólást!

Első kérdésed: Két egónk van. (Legalábbis mi úgy látjuk...)

Melyiket hagyjuk, kívül?

A kis egót, vagy a NAGY EGÓ-t?

Te melyiket hoznád be? Szerintem aki annyit foglalkozik ezek megismerésével és lecsendesítésével, annak ez egy fölösleges kérdés.

Második kérdésed: Ha tanítani akarsz, vagy ismeretet átadni, megbélyegeznek, hogy te rátelepszel a másikra, azt a gondolkodást akarod ráerőltetni, amit te jónak megtapasztaltál.

Miért tabu a "tanító" szó?

Aki megbélyegez, az nem akar tanulni. Aki pedig nem akar tanulni, attól ne várj alázatot a tudás iránt, hanem keltsd fel az érdeklődését. Amennyiben ez sem működik, kérdezd meg tőle mi érdekli. Tanulni csak az képes, aki elfogadja mesterét. A tanító pedig csak akkor válik mesterré, ha képes tanulni akár a tanítványától is.

Én azért szeretem ezt a fórumtémát, mert a lét kérdéseiben mindenkinek vannak tapasztalatai,és legyen az nő-férfi, fiatal-öreg, tanult vagy csak tanított tud olyat mondani az életről ami engem is gazdagabbá tesz .

3. 362f169ace (válaszként erre: 1. - Greene)
2008. nov. 13. 16:51

Kedves Greene,

Két egónk van. (Legalábbis mi úgy látjuk...)

Melyiket hagyjuk, kívül?

A kis egót, vagy a NAGY EGÓ-t?

Ha, mint említetted olvasott vagy a témában, tudod hogy mit kérdezek.

---------

Fontos, és élő gondolat:

"Szeretném, hogy ezek a beszélgetések nem arról szóljanak, hogy megpróbáljuk egymásra erőltetni vélt vagy valós igazunk, hanem lássuk meg a lehetőséget a tanulásra."

Nagyon átgondoltam ezt a mondatodat. Tényleg.

Kérdezlek, hátha te tudsz valami okosságot mondani:

Ha tanítani akarsz, vagy ismeretet átadni, megbélyegeznek, hogy te rátelepszel a másikra, azt a gondolkodást akarod ráerőltetni, amit te jónak megtapasztaltál.

Miért tabu a "tanító" szó?

Én gyermekkorom óta tudom, hogy tanítani akarok. Ez be is jött az életemben.

Most, úgy gondolom, hogy a 21. században inkább ellökik maguktól a tanítókat az emberek.

Miért van ez?

Hát én nam akarok beleszólni az életükbe, csak az én tapasztalataimat átadni, beszélgetős formában.

----------------

A jóga miért állt le?

Mondtad, hogy átolvastad az "anyagot".

Valahol írtam, hogy csinálják meg az 5 Tibetit, s esetleg jelezzenek vissza, mi a tapasztalatuk.

Semmi visszajelzés...

Most általános, életviteli dolgokról beszélünk...

Elnézést, én mindig egy kicsit hosszabb vagyok az átlagnál.

Üdv: Travels

2008. nov. 13. 15:52
Lenni, vagy nem lenni, ...!
2008. nov. 13. 14:07

Sokat olvastam különböző fórumokat(ezotéria, psziché témában), és mindegyiken azt tapasztaltam, hogy pár oldal után a téma elsikkadt és mindenki létünk alapvető kérdéseivel és igazságaival kezdett el foglalkozni. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy ezen témakörnek külön fórumot indítsak, hogy a többi visszatérhessen eredeti medrébe. Szeretném, hogy ezek a beszélgetések nem arról szóljanak, hogy megpróbáljuk egymásra erőltetni vélt vagy valós igazunk, hanem lássuk meg a lehetőséget a tanulásra. Hiszen az életünk, világunk olyan sokszínű mint egy kaleidoszkóp, és minél több oldalról, szemszögből vizsgáljuk annál teljesebb képet kapunk róla.

Csak annyit kérek mindenkitől aki bekapcsolódik a beszélgetésbe, hogy hagyja fórumon kívül az egóját!

Köszönöm!

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2021, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Facebook