Főoldal » Fórumok » Babák & Mamák fórumok » Érettségis emlékek fórum

Érettségis emlékek (beszélgetés)


15. elbb
jún. 16. 15:27

24 tétel volt töriből.

A 20-as volt az 56- os események kezdete. Azt már nem tudtam. Persze ki is húztam. Levert a víz egyből. Húzhattam még egyet. A 21- est sikerült. Az 56- os események következményei.

Hát sejthetitek, ha azt sem tudtam, hogy mi vezetett odáig, akkor a következményeiről sem tudtam semmit mondani.

Az elnök leültetett, maga elé vette a tételsort és 1-19ig mindenből kérdezett. Azokkal nem is volt gond. Így átengedett kettessel. Annyit mondott, olvassak sokat és ne bízzak a vakszerencsében.

Mi estis osztály voltunk, munka mellett érettségiztem. Azt gondolom ott mindenki azt segítette, hogy görbüljenek a jegyek.

14. K-né Zsóka (válaszként erre: 5. - SsueB)
jún. 16. 14:47
Dettó! Legjobb magyaroskén abszolút nem izgultam, tudtam, hogy tudom. Egy valamire nem fordítottam nagyobb figyelmet, Arany János lírájára. Valahogy úgy gondoltam, nem annyira jelentős. Ki is húztam! A másik tételem Ady Endre újítása volt a magyar irodalomban. Meglett írásbelivel együtt a 9,50 :)
13. K-né Zsóka (válaszként erre: 1. - Jajnemértem)
jún. 16. 14:41
Nálunk meg teljesen más volt. 1-től 10-ig volt az osztályozás, 5-ös volt a legkisebb átmenő jegy, de ha a szóbeli + írásbeli nem érte el a 6,50-et, akkor bizony elbuktad. Először volt a szóbeli. Ha legalább az 5-öst elértük, akkor volt esély, hogy az írásbeli felhozza 6, 50-re, de ha nem, akkor már az első 3-4 napban eldölt a sorsunk. Most már szép emlék!
12. fincsi5 (válaszként erre: 1. - Jajnemértem)
jún. 16. 13:41

Matekon a tesitanár felügyelt. A puska körbejárt, engem sürgettek, elég lassú voltam, mert még a másolás is nagy figyelmet igényelt tőlem. Tanár rám szólt; Igyekezzen már, bárki bármikor bejöhet! Erre én; pszt, hadd írjam már le nyugodtan.


Mert vigyáznom kellett, hogy épp csak meglegyen, ne mindent írjak be hibátlanul. (1975)

11. srcrss (válaszként erre: 4. - Srcrss)
jún. 16. 13:23
Évszám is kell? 😄 2008.
jún. 16. 13:18

1997.Egyik osztálytársam apja újságíró volt a városi újságnál,bejött hozzánk amíg vártunk a szóbelire és azt mondta,a legelső egyetemi vizsgánk tízszer komolyabb lesz.

Izgultam,de nem halálosan.Kitűnőre érettségiztem.Nagyon szerettem a gimnazista korszakot,szomorúan éltem meg,hogy lezárul.

9. Csak úgy... (válaszként erre: 7. - SzuzyF)
jún. 16. 13:17
Akkor én még homokot kajáltam 😂
jún. 16. 13:11

Lassan 50 éve volt már ... matrózblúz, rakott szoknya kötelezően.

Sosem voltam izgulós, ha tudtam azért nem, ha meg esetleg nem, akkor meg minek.

7. SzuzyF (válaszként erre: 6. - Csak úgy...)
jún. 16. 13:07
Az nem ma volt? Akkor meg sem merek szólalni :)) '78.
jún. 16. 11:59

Na az nem ma volt!

Anno ‘96…

jún. 16. 10:10

Én voltam a legjobb magyaros az osztályban.

Szóbelin kihúztam az eposzi kellékeket Zrínyi Szigeti veszedelmében. Mindig, mindent elolvastam, az ajánlottakat is. Kivéve a szigeti veszedelmet :D de azért sikerült nyilván.


Német írásbelin másfél órával a vége előtt kimentem, a tanár tajtékzott.

Igazából ha sikerült volna az írásbeli nyelvvizsga, akkor érettségiznem sem kell. De a rigó utcai rendszer kemény volt, na... 2x nem sikerült, azt mondtam otthon, inkább érettségizek, én nem próbálom többször, majd a diplomáig meglesz. Mi voltunk az utolsó évfolyam, akinél a komplex középfog még kiváltotta az érettségit 2003-ban.

Szóval a tanár tajtékzott én meg megvontam a vállam, hát csak nem fogok bent ülni ha már kész van! A szóbeli első napján kérdezte, hogy érezzük az írásbelit... mondtam, a négyes talán megvan, erre kiakadt, 4 hibával az enyém lett a legjobb.


Az izgulásra.

Világ életemben versenyekre jártam, a mi kis városunkból fel a nagy Budapestre szavalóra, Petőfi iskolák találkozójára, benne voltam a színjátszó körben. De a vizsgadrukk mindig megvolt, legyen bármilyen a rutin. Én valahogy sosem tudtam kinőni. Máig megvan a gyomorgörcs, bár már a saját gyermekem szavaló versenyén izgulok :)

jún. 16. 10:01
Egyszer másnaposan mentünk. Örülök, hogy vége.
3. jajnemértem (válaszként erre: 2. - Bnedora)
jún. 16. 09:22
Izgulás nélkül nem tudom, kinek menne. Akinek nincs mit veszíteni...? Vagy tényleg mindent tud és azt sem zavarja, hogy emberek előtt kell előadni a tudását, lehet, hogy életében először egy bizottság előtt. Legalábbis én azelőtt nem voltam még ilyen helyzetben. A mai gyerekek előbb szembesülnek a vizsgáztatással és sokkal edzettebbek is ilyen szempontból szerintem.
jún. 16. 09:16
Mikor a folyosón vártuk a vizsgabiztosokat, remegett a lábam, és úgy éreztem, hogy semmit nem tudok, minden kiesett a fejemből. A teremben már letisztult minden, a végén jelesre érettségiztem. A vizsgáztatók meg is jegyezték, hogy én mindent tudok? Kár volt izgulni.
jún. 16. 09:04

Mesélek a gyereknek, teljesen más volt minden régen. Elmeséltem nki, hogyan forogtak közkézen a kidolgozott tételek, amik az agyasabb osztálytársaktól indultak... Csakis fejvesztés terhe mellett adták ide, mert mindent kézzel kellett lemásolni, esetleg indigóval :DDDDDD Nem ám az AI dolgozta ki és nyomtattunk amennyi kellett, mint most...


Én anno mázlista voltam a tételhúzásnál, elég jókat sikerült. Töriből a vége felé nyúlok, akkor el is ájultam volna, mert csak az elejét tudtam. A földrajznál volt nehezebb dolgom, de adtak egy atlaszt és abból összeraktam, amit csak ki lehetett belőle olvasni. A konkrét tétel címre nem is emlékszem, csak arra, hogy vért izzadtam.

De jó is volt rajta túl lenni... Nektek milyen emlékeitek vannak? Az idő már biztos megszépítette amúgy.

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2025, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook