Érdekek mentén (beszélgetős fórum)

Még szerencse, hogy szabad akaratunk van, így nem kell szörnyű dolgokkal foglalkozni. :-)

Személy szerint, ha olyat olvasok, ami nem tetszik, akkor abbahagyom (nem befejezem) az olvasását, és nem szánok rá energiát, helyette inkább nekem tetsző dolgot keresek.

szia megoszthatom a cikked egy részletét a fészen?nagyon tanulságos,és rengeteg erő van benne

köszönöm,hogy ezt leírtad

Nekem is 16 lesz idén a nagyfiam. :-)

A fájdalom abban segít, hogy folyamatosan úgy változtassad a tested helyzetét, hogy a babának utat adjál. Ez nem olyan, mint a fogfájás, egészen más rendeltetése van. És olyan is van (én MÉG nem próbáltam, de talán most...:-) )akinek nem fáj. A legutolsó babámnál csak a tolófájások fájtak, ezért is jöttem rá kicsit későn, hogy szülök...

Egy jó szakember pedig pont azért kell a szülő nő mellé, hogy lássa, ha TÉNYLEG helyzet van, és akkor lépni tudjon. De csak akkor.

Amúgy az elsővel 33(!) órát vajúdtam, és mázlim volt, hogy nem lett császár. Hálás is vagyok érte a Sorsnak!

NNNA! Megint itt tartunk.

A cikk nem arról szól, hogy szörnyűséges anya az, aki epidurál, császáros. Miért hegyezitek ezt ki erre? Semmilyen elítélő, lenéző véleményt nem olvastam a cikkben erről.

Sok hozzászólásban a sorok között egy tök felesleges védekezést látok, azért mert nem természetes úton vagy segítséggel szült a hozzászóló.

Szép cikk és sok tapasztalat alkotta vélemény ez. Csak ennyi.

Mondta valaki, hogy nem szabad EDA-val szülni?

Az elsőnél nekem is volt minden, a teljes orvosi repertoár.

Személy szerint nekem az a szülés sokkal nagyobb szenvedés volt, mint a többi együttvéve.

Amit én mondtam és mondok is: a nők teste arra van teremtve, hogy tudjon szülni, és ehhez jellemzően semmi más nem kell, mint hogy elfogadjuk önmagunkat, a testünket és a szüléskor megjelenő erőket.

Ha probléma van akkor kell az orvos, ezt senki sem vitatja, és azt sem, hogy ha valaki úgy akar szülni, hogy ne érezzen semmi fájdalmat, ehhez is joga van. Senkitől nem vitatom el, a döntést önmagáról mindenki maga hozza meg.

Az ember lányának az első alkalommal nem sok fogalma van a dolgokról. Akkoriban még Internet sem vot (16 éves a Fiam:))...az ember csak sodródott az eseményekkel. Meg sem fordult a fejemben, hogy nem fogok szülni. Csak utólag raktam össze a képet: ügyeletes orvosok jöttek-mentek..."kinek a betege? " - kérdezték a nővért. " A professzoré..." "Aha..." - majd arrébb mentek. 16 óra elteltével, az éppen aktuális orvos valószínűleg arra gondolhatott, hosszas vajúdás van még hátra, minek kockáztassunk hát? gyerünk a műtőbe... de igazán akkor vált gyanussá a dolog, amikor a konferenciáról visszatért prof elkezdte magyarázni a kollégája bizonyítványát, hogy az miért döntött a császár mellett. Nem tudott igazi indokot felhozni. Akkor vált világossá, hogy szülhettem vona, ha hagyják. Ezek után egyre inkább belelovaltam magam ebbe a gondolatba...és igen, továbbra is állítom, szerencsés az az anya, aki átélte ezt az élményt:)) Pont olyan frenetikus, mint amilyen fájdalmas. Ma is szívesen gondolok rá vissza:))

Egyébként nekem sem akarták engedni a szülést, éppen az előző császár miatt, ezért jelentettem ki határozottan, hogy márpedig én szülni fogok, és kész!

A fájdalomcsilapításról pedig azt gondolom, hogy pont az a lényeg, hogy átélje az ember, mibe is kerül egy kisbaba világrajötte. Hatalmas fájdalomérzetbe. Ha ettő megfosztod Magad, akkor már bárhogy szülhetsz, császárral, tervezve, stb, nincs jelentősége. (De én is fenntartom: vannak előre nem látható körülmények, amikor bele kel nyúlnia az orvosnak a folyamatba...)

Summa-summárum, szülés előtt álló Édesanyák! Irigyellek Benneteket:) Mi már nem szeretnénk több kicsi babát, de az az élmény, az a pillanat, amikor a kisbabám kibújt, és tudtam, hogy SIKERÜT!!! Életem legnagyobb cselekedete vot!

Szép és könnyű szülést kívánok!

Nekünk még van néhány hetünk egyben.

Annamari...de miért nem akarták vállalni érted a felelősséget??? Első körben is kijelenthetted volna, hogy "szülni akarsz"...és csak akkor legyen császár, ha élet-halál kérdése...nem értem nagyon az összefüggést...a fogadott orvosod és a császár között...

Mellesleg nagyon nem értek azzal egyet, hogy csak akkor érezheted magad igazán nőnek, ha természetesen szülsz:)...anyukám bátyámat és engem is császárral szült, mert bátyám szívverése nagyon lelassult ezért gyorsan kikapták...én pedig azért születtem császárral, mert annó legalábbis így volt, ha csaszis volt már egyszer az anyuka, a kövi is az lesz:S...de ettől nem érzi magát kevésbé nőnek édesanyám...sőt...

Én is természetesen szeretnék szülni, nem feltétlen fájdalomcsillapítás nélkül (na bumm, tessék, meg lehet kövezni...)ez még úgy is eldől, akkor és abban a pillanatban, hogy mennyire is vagyok "stram" csaj, de ha már van rá lehetőség, hogy mondjuk ne kaparjam le a falat, és természetesen a babának sem árt, akkor miért ne kérhetnék pl. epidurált...

Amiyen sokszínű a mai világ és a benne uralkodó felfogások, olyen sokszínűek a szülés körül forgó elméletek...sajna abban a korban élünk, amikor már szinte senkit nem tudunk meggyőzni, mert hát a Biblia is azt mondja: egyen a Te hited szerint...

Tudom, vannak, akik számára ez is távoli megközelítés, mert igen, vannak váratlan helyzetek.

Én az első babámat császárral "hoztam" világra. AZ ok annyi volt, hogy a FOGADOTT orvosom elutazott egy oyan konferenciára, aminek az időpontját már akkor tudta, mikor járni kezdtem hozzá. Csak valamiért elfelejtett szólni. Ő volt a szülészet professzora. Amikor elindult a szülés, egyik ügyeletes orvos sem akarta vállalni értem a felelősséget. 16 óra után császár lett belőle, amit kb. 2 évig nem hevertem ki lelkileg. A második babámnál nem volt fogadott orvos, és a kórházban kijelentettem: szülni akarok! Csak akkor vihetnek a műtőbe, ha élet-halál kérdése forog fenn. Megszültem! Hálát adok Istennek, hogy átélhettem, pedig nem ment könnyen. Hangos volt, hosszú volt, de sikerült! Emiatt igazán nőnek érzem magam

Én is azt vallom, alapvetően képesek vagyunk rá! Csak sajnos túl sok a külső információ, ami igenis befolyásolja az ember hitét.

Mindemellett aláírom, hogy örülhetünk a mai orvostudomáynnak, mert sok szülő ennek köszönhetően nevelhet gyermeket.

Történjen bárhogy, kedves szülés előtt álló Anyukák! Legalább gondolatban, elsősorban szülni akarjatok! A világon a leghatalmasabb érzés egy nő számára!!!

Azért alkalmaznak gátvágást, hogy ne cikk-cakkban repedj be..Jézusom...:D...nyilván annak a gyógyulása kissé hosszadalmasabb folyamat lenne...és ez hülyeség, hogy mindenkinél alkalmazzák...99%-ban elkerülhető lenne??? Te honnan vagy ilyen biztos ebben, van vmi rejtélyes statisztikai a8datbázisod???Nagyanyáink akik annó otthonszültek (bár az enyém már kórházban), ők is összevissza repedtek...

Földlakó abszolút egyetértek veled...nem kell beleszólni abba amit az orvos tesz vagy mond...

ha a kallernak szólnék, hogy ne így, hanem úgy kezelje a jegyem, biztos hülyén nézne rám...

Egyébként meg nem kell általánosítani, hogy minden orvos kényelmes és nemtörődöm...ők is csak emberek van ilyen, meg van olyan is belőlük...

Nem mellesleg csak úgy megsúgom, hogy igenis érdeke az orvosnak, hogy természetes úton szüljön a kismama, mivel a tb. keményen b.szogatja a kórházat, ha sok csaszit csináltak egy hónapban...(mivel nagyon sokba kerül egy műtéti beavatkozás)

Szívemből szólt a cikk. Köszönöm!

Szép, könnyű szülésed legyen!

Nagyon köszönöm a cikket:)

Megnyugtatott-erőt adott:)Mostmár egész biztosan TUDOM,hogy menni fog-még nekem is:)

Egyáltalán orvos csak akkor kell(ene) a szülésnél ha komplikáció van- ennek egy természetes folyamatnak kellene lennie. Nem betegség, nem kell rögtön mindent vágással megoldani. Határozottan állítom hogy pl. a gátmetszés egy csup

án errefelé dívó mánia, máshol ha alkalmazzák akkor már valami gond van. Még jó hogy megkérdezi az orvos, mielőtt felnyiszál hogy szabad-é neki. Nálunk nem akkor alkalmazzák amikor nagyon szükséges, hanem sok helyen még minden elsőszülőnél, ami pedig az esetek 99%-ban szükségtelen. Sajnos sokszor csupán azért kötik be az oxi-thogy gyorsabban menjen minden, legalábbis én még csak azt hallottam ilyenkor, hogy "na most meggyorsítjuk egy kicsit". Kérdezem miért? Hova sietnek? Kezdőik a film, bezár a közért? A kismama ráér, ha a baba jól van, akkor ő is.