ÉN és a sors! (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: ÉN és a sors!
felcsaptál nyomozónak?szólj,ha kiderítettél valamit!:-D
Ez így van, más világ volt. Régen is voltak jó szülök, rossz szülők. Egy a lényeg, ha már gyereket vállalunk oda kell rá figyelni! Ez a legnagyobb feladat az életben, egy emberkét felnevelni a lehető legjobb tudásunk, és ösztöneink szerint. A kisgyerekkori törődés, tanítgatás, és egyátalán a sok-sok idő, amit a gyerekkel töltünk később nagyon jól kamattozik, nálunk legalábbis. Könnyebb átlendülni a kamaszkoron, megmarad a bizalom és a szeretet a szülő és a gyerek között.
hm..régen nem is volt ennyi baba-termék,mint amik ma léteznek..ilyen játék-olyan játék,és mindez 3000 ft-tól indul..lehúzzák a kismamákat,anyukákat is..annak idején..búgócsiga,autógumi,bot,ezek voltak a játékok..és nem volt mégsem ennyi szenvtelen,félrenevelt gyerek,aki a tanárát üti..régen a tanárnak olyan tekintélye volt,hogy a gyerekek összementek a padban a fele méretükre,ha rájuk nézett..
mégis felnőttek a gyerekek,akik szalonnát,kolbászt,stb ettek,és dolgoztak fiatalon ha kellett,és mezítláb a tarlón játszottak egészen addig,amíg a vérző sebeiket megérezték a jókedv,szabadság,öröm hevében..
Ikerbabakocsit keresek VAs megyében.Fontos,hogy ne testvérkocsi legyen és kényelmesen elférjenek benn a gyerkőcök!Mózeskosár nem fontos 10 hós babáknak kell.
ez 2008.02.06-os hirdetés , nem áprilisban születtek az ikrek ? Most már belém ült a kisbogár ... valami nem ok...
Van benne valami...
Most megyek, tanulnom kell, hogy okos legyek.:)
Persze hogy mások voltak. Az egész világ más volt. Be sem tudnék kapcsolni egy számítógépet, amin még a PE2 program futott. S ez csak egy példa.
A világ változik és jajj annak, aki nem változik vele. Egyébként nem feltétlenül volt jó az, szerintem. Egyszerűen csak más volt. És arról sem vagyok meggyőződve, hogy akkor annyival jobbak voltak az emberek, csak egyszerűen nem terjedtek ilyen gyorsan és egyszerűen a hírek.
Az elvárások is mások ezen a téren. Azért régen éppen úgy voltak korán szülők, mint ma. És még régebben ez természetes volt.:)
ez igaz.meg hiányzik szerintem a fegyelem,a szigor..perzse nem a brutálisra gondolok,de ma már nem nevelés,amiből felnőnek a gyerekek..
Így visszagondolva velem sem játszott az anyukám, csak az apu. És én mindig arra vágytam, hogy anyu is játszon, ilyen szinte nem is volt.
Na én aztán bepótoltam a gyerekeimmel. Én voltam legtöbbet velük, és imádtam játszani. Nagyon élveztük mindannyian. Már két hónaposan bevontam a fiam a játékba, jó kis erős, stramm baba volt. Ő volt a kapufa, ahogy a tíz éves lányommal a szőnyegen ülve dobáltuk egymásnak a labdát. Az volt a cél, hogy a fiam égnek álló hajacskáját súrolja a labda, viszont ne koppanjon a fején. Biztos azt hiszitek, nem voltam normális, de nagyon élveztük, a picivel együtt.
Azt nem tagadom.Én csak arra reagáltam,hogy a mostani szülők valahogy nem tudják hogy kell lerakni azokat az alapokat, amik arra kellenek hogy ne 15 évesen szülj.
Igazad lehet, de bocs, a hozzászólásaid főleg a "bezzeg az én időmben" különféle variált változatai. Akkor más problémák voltak, és van olyan is, ami ma sokkal jobb, mint akkor volt.
Oh, ebbe most belepirultam :DD
50-60 valahány évesek más szülők voltak mint a mostaniak. Bocs :))
Ezt mondom én is.Az idősebb generáció, akik most 50-60 valahány évesek, teljesen mások voltak.Akkoriban nem volt ennyi elkallódott gyerek.Miért?Mert volt türelem,odafigyelés.
Velünk sajna sosem játszottak, anyu mindig dolgozott, apám meg... Na mindegy. De legalább tudom, milyen pasit nem akarok. szerencsére hárman voltunk testvérek, sokat játszottunk, játszunk ma is, de csak társast meg kártyajátékot. De nagykorunkra kaptunk egy mostohaapukát, aki úgy viselkedik velünk, mint a sajátjaival. Ő szokott még velünk játszani.
Az biztos, hogy a gyerekeimnek jobbat szeretnék, sok-sok közös játékot és együtt töltött órát.
Tényleg mások a mai gyerekek. Én már a két gyerekem korosztálya között is éreztem a különbséget, 10 év van köztük. Változik a világ, minden felgyorsult, de valahol azért meg kell őriznünk a család bensőségét! Nem könnyű, az biztos!
nos..dolgoztam nőgyógyászati osztályon,és engem az döbbent meg,hogy tízenpárévesen ment a dolog,és utána az abortuszra érkezéskor szinte minden fiatalnál ott feküdt a kis maci,kabala az ágyon...ezt miért nem lehet megelőzni valahogy?ha kell szájbarágósan elmagyarázni a dolgokat?hogy minek mi a következménye??ezek a gyerekek sérülnek,és valamilyen sziten kihat az életük további részére is..csúnyán hangzik,de a saját hibájából tanul az ember a legkeményebben..
14-15 éves gyerekek szülhetnek természetes úton?
Még ki sincs fejlődve a szervezete normálisan..
Hát a régi idők mások voltak.Mindig azt mondják hogy a mostani szülők éjjel nappal dolgoznak,és ezért nincs idejük a gyerekre. Ez nem teljesen igy van.Az én szüleim is nagyon sokat dolgoztak, mégis volt idejük ránk.Emlékszem régen még hétfőn nem is volt tv adás, olyankor előkerült minden, játék, könyv stb..Azok tényleg szép idők voltak.Sajna a mostani szülők már mások.Tisztelet a kivételnek
Huh...
Hát Kedves Klára,érdekes történet.
Végig olvastam írásodat is,és a hozzászólásokat is.
Úgy gondolom senkinek nincs joga ítélkezni,nekem sem.
Nem is ítélkezni szeretnék,csupán leírom a véleményemet.
Talán ez az egész valahol a szüleid hibája is,hiszen nem tartom normális dolognak azt,ha egy 15 éves lány úgy vélekedik az életről mint Te tetted.
Vajon hol voltak a szüleid,amikor tiniként elkallódtál,és fura képet festettél önön jövődről?
Nem volt senki,akivel megbeszélhetted volna a dolgaidat,aki fogja a kezed,és a helyes irányba tereljen?
Mára ez már mindegy.Itt állsz 20 évesen 3 kicsivel,egyedül...
Kétségem nincs afelől,hogy imádod őket,és jó dolognak tartom,hogy mára más értelmet nyert életed.
Látom kaptál hideget-meleget egyaránt...
Ha jól belegondolok,jogosan.
Azt hiszem én is sikitófrászt kapnék,ha a lányom 15évesen bejelentené,hogy babát vár(még jó hogy nincs lányom :))
Nem gondolom,hogy szobrot kellene mintázni Rólad,de becsülendő a kitartásod.
Az biztos,hogy sokat vállalsz így egyedül,nem lesz egyszerű.
csak azt kérdezem (vagy félreolvastam?) hogy 15 évesen szültél, utána írtad, hogy a gyerekorvosotok 2 éves korában utalt a kardiológiai műtétre, ekkor írtad, hogy 15és fél éves voltál (?) hol olvastam el?
szerintem más idejét felesleges beosztani..
Erre próbáltam célozni én is a hozzászólásommal, hogy ekkora ikertestvérek nagyon ritkán születnek. Pláne a tizenéves anyukák gyerekei kisebb súlyúak szoktak lenni. Éppen ezért bennem is megfordult, igaz-e a történet. Megnéztem az iwiw-en is, az adatlapon minden stimmel, a gyerekek is... Valahogy mégsem tűnik teljesen hihetőnek (a cikkben található kép biztos, hogy csak illusztráció, itt nincsenek képek az adatlapján). Mindenesetre, ha igaz a történet, nagyon is becsülendőnek találom, hogy vállalta a meggondolatlanságának a következményét, és nem abortált. Akik itt mind mondják, hogy abortuszra küldenék a gyereküket, talán nem arra tanítják ezzel, hogy egy másik ember élete árán is biztosítsák az érdekeiket? Az a megfogant élet ugyanolyan élet, mint az anyjáé, még ha gyerek az is. És nem az a baba teszi tönkre az életét, hanem ő maga tette tönkre, karöltve a baba létrehozójával. Arról nem is beszélve, hogy nem divat az abortusz utáni szindrómáról beszélni, ami rengeteg nőnek tette tönkre az életét. Vajon erre kell kényszeríteni egy 15 éves lányt, ha netán teherbe esik?
Bizony, bizony, ezt én is így csináltam! De jó is volt! És ha néha valami miatt szóba kerülnek a régi "együtt játszások", pedig már szinte felnőttek a gyerekeim, most is nagyon jó érzés, és szép emlék. Igazad van, akkor alakul ki a szoros anya-gyerek kapcsolat, aztán ez szépen fejlődik tovább, ahogy nő a lurkó. Az én 28 éves lányommal olyan jókat összekuncogunk néha, és olyan egy húron pendülönk, pedig nem is egy városban lakunk.
Nálunk is minden úszott a bagószagban.Sajna ez rányomta a bélyegét a dologra.
teljesen más világ van most..meg lehet nézni a tízenegynéhány éves lányokat,fiúkat..én tudom,hogy az én gyerekemből nem ilyet akarok,és megpróbálom rendesen nevelni,hogy ne eshessen bele olyan dologba,ami egy életre átszabja a talán még nem létező terveit..és ez igenis az én,a szülő feladata..késöbb sajnos amikor közösségekbe keverednek a gyerekek,és könnyen befolyásolhatóak is ráadásul,ott már nagyon oda kell figyelni rájuk.
az ikrek súlya valóban érdekes..
Szintén. És apu mindig a szobában cigizett és nagyon büdös volt, ezért nem is akartam soha cigizni. De a tesóim se.
márpedig a sztori ahogy nézem igaz, legalábbis Wiwen is fent van a cikk írója... és mindhárom gyermek is.
További ajánlott fórumok: