Egy tönkrement, korábban jól működő házasság története (beszélgetés)

Bocsi , de nem enrolam van szo :)

En csak leirtam a velemenyemet a temaban :)

Az apjuk meg is van!!! És olvashattad, jobb apa, mint valaha!!!

Otthagyta őket, érted??!! Egy akárkiért! A feleségét és két gyermekét!!!!

Nincs tökéletes ember, de a gyereknek jobb, ha egy céltudatos, magabiztos édesanya áll mellettük!!! Újra melegíteni minek???! Szerencsére ők eljutottak oda, ahova sokan nem jutnak el, pedig kellene!!! És tökretesznek egy családot...

A gyerekeknek szugseguk van az apjukra is !

Nincs tökeletes ember a helyedben en visszafogadnam.

Ezer gondolat forog a fejemben, de talán ezért az egyért nem fognak itt meglincselni :))

Ha jól értelek, tulajdonképpen felelősségre vonod azokat a pasikat, akik a nem működő kapcsolatukból kilépnek amikor már gyerekeik vannak.

Ha a te párod is lemondott volna magáról a gyerekei javára, akkor neked most nem lenne párod.

Mint ahogy ezernyi másik nőnek sem.

Akkor most mi a helyes?

Mindig a két gyermeked tartsd szem előtt, ők legyenek az elsők!

Sajnos, aki egyszer megteszi, az utána bármikor újból meg fogja tenni. Ez van! Minden elismerésem a tied! Ha legalább minden második édesanya így gondolkodna a világon, nem lenne annyi lelki sérült gyermek... Rosszabb lenne a gyerekeknek, ha ismét összejönnétek, talán ismét szétmennétek és így tovább... MINEK?? Lelkileg igen megviseli az embert, főleg egy gyermeket. És komoly kihatása lenne ennek a jövőben. Jobb, hogy egy ilyen magabiztos, csodálatos édesanya áll mellettük!! Én így látatlanban nagyon büszke vagyok rád!!! :D

Én egyet értek Veled!

Mindennel tisztában volt, ő akarta. Egy nő képes lemondani a gyerekei javára. Akkor egy férfi miért nem tudna?

Azért az jó, hogy jobb apává vált, és nincs harag köztetek. A párom is elvált és két gyereket hagyott ott az előző házasságában. Sajnos köztük nem jó a kapcsolat, ezt a gyerekek is megsínylik.

Igazad van, kívánom, hogy idővel újra boldogságra találj! :)

A férjed felnőtt ember, nem egyik pillanatról a másikra döntött, hagytál neki időt, hónapokat. Tisztában volt vele, hogy mit dob el, mit nyer, és mit veszít. Ha ti (a gyerekek, a család, az együtt töltött évek minden öröme) kevesebbet ért a szemében egy fellángolásnál, nincs miről beszélni!

Nem érdemel meg második esélyt!

Neked amikor változtatni szerettél volna, hogy visszahódítsd akkor nem adott esélyt! Így Ő se kapjon!

Az, ha nincs gyerek és egyik másik fél kilép a házasságból a jobb élet reményében az még rendbe is van! De két gyerek után "ne legyen egy családapa" szerelmes! Mindig van harmadik, mert nagyon kevés az az ember aki csakmert a gyerekek körül forog a világ" című rész miatt harmadik nélkül elválik! Ilyen nincs! Elköltözött maradjon is ott! Ne add fel most már magad a függetlenséged! És lehet meg se bíznál benne! Ez nem körhinta, hogy leszállunk és felszállunk! Én se adnék a helyedben esélyt, hogy aztán kavarjon melletted jobbra balra. Most is gondolja úgy, hogy sok a gyerekekből!

Gyáva ember aki otthagyja a gyerekeit, nekem ez nem férfi és nem is kéne!

Neked sok boldogságot kívánok!

apukám szokta mondani: "vakon senkiben sem szabad megbízni, néha még saját magunkban sem"

S ez így van, sajnos!

És igen beszélgetés, meg mindig ott lenni mikor kell - nem is könnyű...