(CSAK) Idézetek - Szerelem, becsület, barátság, érzelem, csalódás, stb. (beszélgetős fórum)

"Az lehet a benyomásuk, hogy a mai fizika olyan koncepciókra épül, mint amilyen a jelen nem levő macska mosolya."

(Albert Einstein)

"Ne sikeres ember próbálj lenni, hanem értékes."

(Albert Einstein)

Fáj még a szó, fájnak a percek, az évek,

A szívemet nyomja, mikor a múltba nézek,

Könnyeim hullnak, a párnára borulva

Sírok egy végtelen könyvet lapozva.

Children of Distance

Vágy, másnak lenni, mint aki és ami vagyunk: ennél fájdalmasabb vágy nem éghet emberi szívben.

Márai Sándor

Nyüszítve, fogvacogva.

Kiszolgáltatva, megalázva.

Tehetetlenül, ragaszkodva.

Megrémülve és becsapva.

Jim Morrison

Mindenütt boldogságot látok, s ebből csak én vagyok visszavonhatatlanul kirekesztve.

Mary Shelley

Ha egy sebet gyűlölettel ejtenek rajtad, az addig fog vérezni, míg a gyűlölet el nem múlik a másik személyben.

Rurouni Kenshin c. film

Szeretőd és társad más nem is lehet,

Csak az, aki ismer, és mégis szeretne hozzád érni,

Akit nem kell kétszer kérni, hogy segítsen élni.

Ákos

Szeretlek édes,

Szeretlek téged,

Szeretni foglak amíg csak élek!

Van egy bűnöm,mely fáj és éget,

Pedig csak két szó:

SZERETLEK TÉGED!!!!

"Ne sírj ha gyötör a bánat, csak kinevetnek ha sírni látnak.

A te fájó szíved nem lesz attól könnyebb és csak nagyon kevés ember érdemli a könnyet!"

„Aki kapni akar, az tanuljon meg adni."

(Lao-ce)

"...Erőfeszítésünk, hogy ne szeressünk, gyakran kínzóbbak a szerelem szívfájdalmaitól..."

(Lucy Maud Montgomery)

„Nem kérdezheted miért és hogyan, szíved mélyén ,a

zsigereidben kell érezned mi a teendő.”

Steel, Danielle

Az aggódás és a lelkiismeret - két hatalmas erejű lendkerék. Ha elkapnak, nagyon keményen fogsz dolgozni. Ám semmi biztosíték, hogy olyasmit csinálsz, aminek értelme van.

Toynbee, Arnold

„A félelem megnyomorítja a lelket, tehát le kell küzdeni.”

Keaton, Diane

"Légy olyan, mint a madár,

Mely alól, ha kivágják a fát,

Nem zuhan le, hanem

Még magasabbra repül."

"...A barátság az egyetlen olyan kapcsolat, amely kölcsönös, szabad választással jön létre. Nem velünk születik, mi teremtjük. Nem fertőzi meg semmilyen testi kapcsolat, vagy érdek. Nem akarunk egymástól semmit - egyszerűen csak jó együtt lenni. A barátság születése mindig együtt jár azzal az érzéssel, hogy találkoztunk már valahol. Hogy ismerem őt! Ez persze sejtelem, nem biztos hogy így van. Sosem tudhatjuk, mitől vagyunk otthon egymásban. De ha a barátomhoz megyek: hazamegyek..."

(Müller Péter)

"A boldogság apró dolgokban rejli.Aki nem figyel,annak láthatatlan marad"

(Joyce Brothers)

"...A szerelem mindenre talál mentséget, csak az aljasságra nem. Az aljasság megöli a szerelmet, elnyomorítja a legtermészetesebb érzéseket. Becsülés nélkül nincs igaz szerelem..."

(Charlotte Bronte)

"...Szerettem őt, ezért menni hagytam a maga útján. A vérnél ősibb kötéssel tartozik hozzám, de még néhány fordulót meg kell tennie a nagy spirál körtáncban, hogy szorosan együtt haladhassunk..."

(Szepes Mária)

"...Megesik néha, hogy a nő eltitkolja a férfi előtt mindazt a szerelmet, amelyet iránta érez; a férfi pedig, ugyanakkor, színleli neki mindazt a szerelmet, amelyet nem érez iránta..."

(La Bruyére)

"...Akit nem szeretnek, mindenütt egyedül van..."

(George Sand)

"...Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam és az értelem egy szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett. Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem..."

(Márai Sándor – Füveskönyv)

"...Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam és az értelem egy szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett. Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem...)

(Márai Sándor – Füveskönyv)

"...Utolsó leheletemmel is köszönöm a sorsnak, hogy ember voltam és az értelem egy szikrája világított az én homályos lelkemben is. Láttam a földet, az eget, az évszakokat. Megismertem a szerelmet, a valóság töredékeit, a vágyakat és a csalódásokat. A földön éltem és lassan felderültem. Egy napon meghalok: s ez is milyen csodálatosan rendjén való és egyszerű! Történhetett velem más, jobb, nagyszerűbb? Nem történhetett. Megéltem a legtöbbet és a legnagyszerűbbet, az emberi sorsot. Más és jobb nem is történhetett velem.

(Márai Sándor – Füveskönyv)

Tudod mi a bánat?

Valakire várni, aki nem jön többé.

Elutazni onnan, ahol boldog lettél.

Szeretni valakit, ki nem szeret Téged,

Könnyeket tagadni, mik szemedben égnek.

Kergetni egy álmot,

Mit nem lehet elérni.

Csalódott szívvel mindig csak remélni.

Otthon átvergődni hosszú éjszakákat,

És imádkozni, hogy Ő soha meg ne tudja:

Mi is az a bánat!

Az élet minden percét úgy kell kihasználni, mintha az utolsó lenne.

Az élet nem más, mint utazás a halál felé.