Babát szeretnénk miómán innen és túl (beszélgetős fórum)
Szia Dorka!
Nagyon köszönöm.:)
Így, már jó egy hónap távlatából, minden rendben van.:)
Ami nehéz most, hogy ki kell várni a hat hónapot, míg próbálkozhatunk a babával, de már látom a végét, és van mihez tervezni. Az embolizációk után nem lehetett tudni, hogy sikeres volt-e a beavatkozás, és mennyi idő, amíg eltűnik.
Túl vagyok rajta, és ez a lényeg!
Esküvőtök meg volt már?:)
Hogy vagy? Voltál azóta kontroll vizsgálaton?
Kedves Rúzsvirág!
Örülök,hogy túl vagy a műtéten és,hogy minden rendben volt! Sokat gondoltam rád!
Sziasztok!
A mióma témához szeretnék hozzászólni.
Ma voltam egy előadáson a női betegségekkel kapcsolatban. Ott mondták, hogy a mióma sokszor a gyermek utáni erős vágyból, vagy annak elfojtásából fakad. Ezt fel kell tárni, és a beteg meggyógyul. Állítólag nem véletlen, hogy az orvosok pl. "csecsemőfej" nagyságú miómáról beszélnek.
Szerintem műtét előtt mindenképpen érdemes lenne felkeresni egy kineziológust, vagy elvégezni egy autogén tréninget.
Van egy könyv: Dahlke: Női egész-ség. Ebben minden női probléma háttere és gyógymódja le van írva.
Mindenkinek tökéletes gyógyulást kívánok!
Kedves Ági05!
A viszér műtétet ősszel mindenképpen megcsináltatom. A heresorvadás megállítására vagy legalább mérséklésére pedig megpróbálok megoldást találni.
Gratulálok Nektek.
Szép napot!
Sajnálom,ami veled történt.Bár a tiéd bonyolultabb eset,de a visszér műtéttel kapcsolatban csak biztatni tudlak.Nálunk ez volt a gond, a férjemet megműtötték,és a műtét után 3 hónappal teherbe estem.Az 5.hónapban vagyok :)
Sok sikert!
Szia!
Mint látod tud gondot okozni, a számok alapján.
Abban valószinüleg igazad van, hogy gyakran rászolgálunk arra hogy megrugjatok ha visszagondolok a tinédzserkoromra. De azok ismeretében ami történt velem, így utólag már sokkal jobban vigyáznék a golyóimra. Nem heccelném a lányokat eddig a határig, de hát erre mondják mindig utólag okos az ember.
Azt hiszem egyik oldal sem selyti még abban az életkorban, hogy ez miket okozhat később...
Szia!
A miómához nam kapcsolódik, amit leírtál, de nagyon sajnálom, ami veled történt, és köszönöm, hogy megosztottad velünk.
Én tényleg nem tudtam, hogy egy ilyen jellegű sérülés ekkora problémákat tud okozni. Mondjuk nem szoktam azon nevetni, ha valakit ott megrúgnak, mert látszik, hogy nem semmi fájdalommal jár. Tény, hogy vannak szituációk, amikor ehhez az eszközhö próbál fordulni egy nő, de erről sok esetben a pasi tehet, hogy ilyen helyzetet teremt.
Szorítoknektek, hogy siekrüljön a második baba, de azok alapján, amit leírtál, nem sok időtök van spontán összehozni.
Sziasztok!
Ez egy kicsit más téma, de részben talán kapcsolódó, mivel a témában érdemleges szakmai véleményt nem találtam, úgy gondoltam megosztom a tapasztalataimat, hátha az hasznos lehet mások számára is.
Van egy 3,5 éves gyermekünk. Most tervezzük a második babát sajnos nem akar összejönni.
Amikor az első gyermekünket terveztük igen nehezemre esett elmondanom a feleségemnek, de valahogy túlestem rajta és elmeséltem neki, hogy 17 évesen egy foci meccsen nagyon erősen megrúgták a heréimet. (sajnos a labdát nem, de a golyóimat sikerült telibe találnia a falábunak)
Erről a férfi ember ritkán beszél, igaz jót nevetnek rajta, főleg a lányok (és azok a fiúk akiknek még nem volt ezen "élményben részük"). E mögött valószinüleg nálam már pszihés okok is húzódhatnak, hogy nem tudok ilyesmin többet nevetni, az osztályban 16 lány volt és Ők is végignézték (röhögték) a nagy jelenetet, (nagyon ciki volt gondolom nem kell ecsetelnem). Szóval a "sérülésemet" követően már nem tudtam felhőtlenül nevetni ezeken a "poénokon", azóta ha ilyet látok rögtön összezsugorodnak a golyóim, legalábbis az ami megmaradt belőlük.
Tehát nézzük a tényeket, próbálok objektív maradni.
A rúgás következtében a bal herém erősen megsérült, majd a duzzanat eltüntével (kb. 2 hét) rövid idő alatt (kb. 1-2 hónap) jelentősen kisebb lett a bal herém térfogata (15 ml-re sorvadt(-40% az eredeti mérethez képest!!!)). Előtte mindkét herém 25 ml térfogatú volt. Ezt onnan tudom mert elzavartak orvoshoz az "eset" után azonnal és az orvos megvizsgált, mivel tornaórán történt és elég dúrvák voltak a tünetek. Elájultam egy kis időre, hánytam, elment a hangom, meg persze az a jelenség amit mindenki ismer összeesés a golyók szorongatása, stb. . .
A rúgás után nem sokkal (kb. 2-3 hónap) pedig a bal herémen a viszér is megjelent. A jobb herém nem szenvedett maradandó károsodást (lehet még nőtt volna a mérete ezt nem tudhatom mivel a serdűlkort már túlléptem akkor, meg azt sem tudom hogy a 25 ml az normális méret-e).
Ezek után ilyen "előélettel" nem volt kérdés, hogy csináltatunk-e sperma vizsgálatot, mielőtt belekezdtünk az első baba projektbe.
Szerencsére elfogadható eredményt kaptunk (30 millió/ml, nem szuper de még elfogadható mozgékonysággal) annak ellenére, hogy az egyik herém sérült (15 ml-re sorvadt) és viszér is volt rajta (ekkor már kb. 10 éve).
Közben természetesen mérlegeltem a viszér műtét lehetőségét, ezzel kapcsolatban arra jutottam, hogy mivel még elfogadható a spermakép és elviselhető az ehhez kapcsolódó kellemetlen fájdalom nem érdemes a gyermekvállalás alatt műtetni a kockázatok miatt.
Persze az orvosok ha tehetnék egyből szabdalnának.
Sikerült a fogantatás gyermekünk született.
Mint említettem most tervezzük a második babát, ezért még mindig nem vállaltam a hereviszér műtétet.
Sajnos kb. 1 éve szerencsétlen baleset ért a fürdőszobában, a kádból kisszállás közben megcsúsztam és a kád szélén landoltam a legérzékenyebb testrészemmel, teljes testsúlyommal a herezacskómra estem kapaszkodási lehetőség nélkül. Mindkét herém csúnyán zuzódott, megdagadt, egyik be is vérzett.
Természetesen ez (ismét) nem tett jót a golyóknak, kb. 3 órára „térdre kényszerültem”.
Miután megvizsgáltam magam, azt éreztem, hogy mindkét heregolyóm "egészben" maradt,megőrizte szabványos alakját, egyik sem nyomódott szét, így ezzel elintézetnek véltem a dolgot.
Tavaly a sérülés után kb. fél évvel, hogy "megnyugtassuk" magunkat elmentem egy újabb kivizsgálásra, amelyen sajnos meglátszott milyen kemény is „a kád széle”.
A bal herém már csak 10 ml térfogatú volt (még -33%-os méret csökkenés!!!), a jobb herém is már csak 20 ml térfogatú(-20%-os méret csökkenés!!!), az orvos azt mondta hogy valószínüleg egy hajszálon múlott, hogy a bal heregolyó nem szakadt le teljesen, mivel a bal mellékhere alig tapad már hozzá. (Tehát félig leszakadt a bal heregolyóm a kád szélétől) Az orvos véleménye szerint, ha még egy erősebb "behatás" éri a bal herémet a későbbiekben az nagy eséllyel szétroncsolhatja vagy leszakíthatja azt.
Mivel eltelt fél év helyreálító műtétet már nem javasolt, azt mondta segíteni már nem tud rajta érdemben nagyobb a kockázat mint az elérhető eredmény ha hozzányul, de örüljek mert legalébb nem kell eltávolítani, így legyek boldog mert nem leszek "félig" kiherélve.
A jobb here még "kemény" ahogy fogalmazott, nem veszélyeztetett ebből a szempontból. Ekkor kezdtem kételkedni a dolgokban hiszen az is rengeteget ("20%-ot sorvadt) és fájdalmasá vált.
A spermavizsgálat eredménye 20 millió/ml lett, és a mozgékonyság sem túl biztató. (Ez így még éppen határeset felülről sűrolja a problémás határt)
Előtte a viszér másfél évtized alatt nem okozott akkora kárt a herékben mint a kád széle 1 másodperc alatt. Így útólag átértékelve a dolgot azt a nagyon nagy hibát követtem el, hogy nem mentem el rögtön orvoshoz. Az önvizsgálat amit elkövettem a sajgó heréken magamnak felületes volt(igaz ezt ma sem tudnám jobban megcsinálni), igazából csak azt tudtam megvizsgálni, hogy egyik herém sem ment-e szét, amit pedig bevérzésnek véltem az valószínüleg egy leszakadt heredarab volt.
Az orvosok a viszér káros hatásáról rengeteget beszélnek, a sérülést pedig meg sem emlitik jelentősebb kockázatként, csak egy a sok közzül.
Valósznüleg ez utóbbira semilyen konkrét adatuk nem áll rendelkezésre.
Amikor tökön rúgtak anno, és most a sérülést követően is azt mondta mindkét orvos aki megvizsgált, hogy nem károsítja ez a spermatermelését a heréimnek, az csak abban az esetben csökkenne ha teljesen roncsolódtak volna a heréim (teljesen szétnyomódtak volna a golyók).
Az urológos a sorvadásra nem tudott érdemben mit mondani (szerintem erre semilyen vizsgálati eredményük sincs mint említettem már, talán ezért érdemes lesz végénézni még ezt a pár sort, ha másért nem is az adatokért), arra sem tudott mit mondani, hogy a sorvadás megáll-e vagy folytatódhat-e még. Kontrollt javasolt.
Mindkét heregolyóm azonban a második sérülés óta hihetetlenül érzékeny a legkisebb behatásra is (ez már odáig fajúlt, hogy már a simogatás sem esik jól), ez néha roppant kínos tud lenni. Elmentem ultrahangra is emiatt(2010 április), az a fentieken kívül mást nem mutatott, de sajnos további méret csökkenést állapított meg. A viszér műtétet javasolták ismét, a műtét azonban a herék fájdalmát, és kisebb behatásokra történő ilyen szintú érzékenységet valőszínüleg nem fogja orvosolni, és a sorvadást sem mivel a herék már elérték végleges kifejlett méretüket, az csak kb. ~18 éves kor alatt segíthetett volna a sorvadás visszafordításában. A bal herém jelenleg már csak 9 ml térfogatú (még -10% méret csökkenést szenvedett 6 hónap alatt!!!), a jobb herém is már csak 17 ml térfogatú(-15% méret csökkenés 6 hónap alatt!!!) Mivel az ultrahangot nem urológus végezte a sorvadásra nem kaptam érdemleges választ.
Nézzük összefoglalva az adatokat:
Első sérülés előtt a herék mérete(1996 tavasz):
bal:25 ml jobb:25 ml =50 ml
Első sérülést követően a herék mérete(1996 ősz):
bal:15 ml jobb:25 ml =40 ml
Spermakép(2005 február):
30 ml/ml mennyiség 5 ml, mozgékonyság elfogadható
Második sérülést követően a herék mérete(2009):
bal:10 ml jobb:20 ml =30 ml
Spermakép(2009 október):
20 ml/ml mennyiség 3, 5 ml, mozgékonyság gyenge
Ultrahang herék mérete (2010 április)
bal:9 ml jobb:17 ml =26 ml
Azt hiszem ehez nem kell több magyarázat. . .
A szexuális életünkben nem okozott gondot a sérülés, azt leszámítva hogy 2 hétig nem voltam képes a házaséletre.
Azért ez idő alatt elégé kétségbe volt esve a feleségem, én persze még jobban. Aztán ez megoldódott, helyreállt az eredeti állapot.
Most már nagyon megpróbálok vigyázni a megmaradt férfiasságomra, különösen a baba projekt miatt.
Azért gondoltam, hogy megosztom ezt azokkal akik ebben a cipőben járnak mert sehol nem találtam ezzel kapcsolatban semmilyen konkrét szakmai véleményt, vagy adatokat, hogy milyen hatása lehet egy erősebb „rúgásnak” vagy sérülésnek a herék sperma termelésére, és az orvosok pedig csak pislogtak az ez irányú kérdésemre.
A néphiedelemben szereplő „már csak keresztapa lehetsz„ szlogenre pedig nem lehet alapozni úgy gondolom. Vagy mégis a számok tükrében?
Azt mindig is el tudtam fogadni ha egy védtelen nő egy jól irányzott rúgással ártalmatlanítja a támadóját. Használjátok bátran ezt a fegyvert lányok az 5 perc lépéselőny tuti biztos (én speciel ennél jóval tovább szorongattam azt ami maradt a golyóimból mindkét esetben), de azt tényleg csak azzal szemben használjátok aki megérdemli, és szükség is van rá.
Saját példám azt támasztja alá hogy, ha még nem is sikerül "szétrúgni" a golyóit az illetőnek (feltételezem egyik lány sem ezzel a céllal lendíti meg a lábát vagy a térdét, hanem csak azért hogy kereket oldjon) az korán sem biztos hogy úgyananyi monició marad a golyókban mint előtte. . .
Tehát poénból semiképpen sem javaslom ezt alkalmazni. . .
Ha pedig nagy baj történt rövid időn belül érdemes megnézetni orvossal, az önvizsgálat mint a példa mutatja nagyon szubjektív tud lenni. . .
Sziasztok.
Már a műtét után, de még a kórházból.
Sikerült laparral kivenni a miómámat. Minden rendben van.:)
Szóval most már miómán túl, fél év múlva remélem babásan!
Van egy fórum a www.hazipatika.hu oldalon, én itt olvastam először az embolizációról.
Ott sokan vannak, akik átestek az embón, vagy épp várnak a beavatkozásra, és megosztják egymással a tapasztalataikat.
Sokaknak van több miómája, és azoknál is beválik az embó. Általában az a ritkább, ha csak egy van.
Az én 11 centis miómám már határesetesnek számított, mivel meg van határozva, hogy egyszerre mennyi elzáró anyagot szabad bejuttatni a szervezetbe.
Én a helyedben kérnék időpontot vagy Pécsre vagy Pestre, és megkérdezném, hogy elvégezhető-e az embolizáció. Csak egy külső hasi uh-t csinál a radiológus doki, le sem kell vetközni, hisz nem nőgyógyász. Ez nem kerül semmibe.
Mekkorák a miómáid?
Én is tudtam róla már korábban, de mivel nem okozott semmilyen problémát, csak kontrollra kellett járnom évente. Aztán egyszer csak baromira elkezdett nőni. Három hónap alatt 7 centisről 11 centisre. Szerencsére eddigre ráakadtam az embolizációra.
Laparral indul, és remélem, hogy műtét közben nem lesz semmi komplikáció, és laparral ki tudják hámozni az egészet!
Nagyon nem szeretném, hogy felvágják a hasamat. Ezért is kezdtem az embolizációval.
Szia!
A SOTE II. Klinikán fognak műteni. A műtét időpontja május 3. Még nem tudom a doki nevét, aki a műtétet fogja csinálni, mivel mindent a nődokim egyeztett le vele, aki szintén a SOTE-n dolgozik.
Megbízok a nődokimba, hogy tényleg egy specialistát kért meg a műtétre. Amint megtudom a nevét, megírom.
Neked is miómád van?
Szia Dorka!
Bocs, hogy csak most válaszolok, de a hétvégén nem volt lehetőségem rá.
Örülök és köszönöm, hogy írtál, mert minél több tapasztalat gyűlik össze, annál nagyobb segítség, és erőt ad nekem is, és másoknak is, akik ilyen megpróbáltatás előtt állnak.
A műtétem időpontja május 3.
Sok-sok kérdésem van, remélem nem veszed rossz néven.;)
A műtét előtt nem tudtad, hogy vannak kisebb miómáid is? Ott derült ki?
Laparoszkópiával indult a műtéted, és menet közben változtatták hasira?
Az embolizációval nem próbálkoztál? Nekem pont Pécsen volt két ilyen beavatkozásom.
A nődokim pénteken írta meg sms-ben, hogy mikor lesz a műtétem, és hogy végeztessem el a labor és egyéb vizsgálatokat, így ma megyek a házidokimhoz a beutalókért.
Pénteken kellene megjönnie, így addig még titkon reménykedek, hogy esetleg összejött a baba!:)
Mikor műtöttek? Hogy vagy? Mennyi ideig leszel táppénzen?
Szia Rúzsvirág!
Márc.végén volt mióma műtétem.Nekem is nagy-84x10 cm-es volt,sőt találtak a műtét közben egy csomó kicsit is.Ezért nem is tudták laparoszkópiával kivenni őket,hanem hasfelmetszést kellett csinálni.Én sem szültem még.Júniusban lesz az esküvőm és szeretnénk babát hamarosan.A dokim azt mondta,fél év múlva már lehet.34 éves vagyok és remélem minden rendben lesz.Tudod már a műtét időpontját? Az altatási vizsgálatot és a vérvételt csináltasd meg.A műtétig érvényes lesz.Engem csak akkor jegyeztek elő,amikor már megvoltak a vizsg-ok.Kb.két hét múlva történt meg a műtét.Engem Pécsett műtöttek.már jobban vagyok.Úgy voltam vele,hogy nem érdekel min kell keresztül mennem,kibírom,csak lehessen gyerekünk és egészséges legyen majd!Egyébként nem volt vészes az egész.Az orvosokkal és a nővérekkel kapcs-ban is jó tapasztalataim voltak.A fájdalmak is elviselhetőek ill.adnak fájdalomcsill-ót.Persze a műtőben,amíg még magamnál voltam,be voltam nagyon tojva,de ez kb.3 perc lehetett és már aludtam is. kicsit félek attól,hogy kiújul és nem tudom mennyire lesz erős a méhem,de bizakodom.Sok sikert és kitartást a műtéthez! Írj,hogy mi van veled!Gondolok rád!
Sajnos a nődokim nem hívott tegnap, így ki kell bírnom, húsvét utánig, hogy megtudjam mikor lesz a műtét.
Tanácstalan vagyok, hogy megcsináltassam-e addig azokat a vizsgálatokat, amiket a műtéthez összeírt. Az eredményekkel mennem kell az aneszteziológiával egyeztetni, ahova egy telefonszámot adott meg, hogy kérjek időpontot ha minden leletem megvan, ami lehet akár 2 héttel későbbre szóló.
Ha minden szép és jó, akkor 1 hónap múlva lenne a műtétem. Az, hogy tényleg akkor lesz-e, 1,5 hét múlva derül ki. Ha akkor kezdem a viszgálatokat, és kérek időpontot az aneszteziológiára, lehet, hogy kifutok az időből.
Meddig érvényesek a vizsgálati eredmények? A vérvétel, EKG, stb?
Műtét után a fejem fájt az altatástól, arra vettem be fájdalomcsillapítót. Fájdogált a hasam, de nem volt vészes, én a műtét másnapján már nem is vettem be rá gyógyszert, mert tényleg nem fájt annyira. Pár napig nehéz volt felkelni az ágyból, mert húzódtak a varratok, de varratszedés után nem volt már ez sem.
Tényleg nem lesz olyan szörnyű, ne félj!
Én is arra vártam, hogy legyek már túl rajta és minden rendben legyen, nagyon megértelek! De ez a pillanat is eljön, hamarabb, mint gondolnád, és utána már csak a regenerálódást kell kivárni, aztán jöhet a baba! :):)
Jó olvasni, hogy nem annyira szörnyű, ami rám vár.
Voltak a műtét után fajdalmaid? Meddig, és mit szedtél rá?
Már most úgy izgulok, mintha holnap kellene mennem. Mondjuk már jó volna sikeresen túl lenni rajta!:)
Nem kaptam beöntést. Hashajtó kúpot kaptam este, bár nem hatott, de a szobatársaim nem kaptak semmit.
Ha nem borotválod le otthon, akkor leborotválja egy nővérke. Azt hiszem mindent le kell, de erre jobb, ha rákérdezel.
Amikor felébredtem, akkor nem volt katéter, de a műtét alatt van.
A műtét után kb. 5 óra telt el, mire lábra álltam, mert akkor ébredtem csak fel teljesen, addig csak pár percekre tértem magamhoz, mindig visszaaludtam. Ha tudsz, járkálj sokat, mert a műtét alatt feltöltik a hasüreget széndioxiddal, és ez könnyebben felszívódik, ha mozogsz. Ez a gáz beszorulhat, nekem is fájt tőle a vállam, de kibírható.
Szerintem minimum 2 hétig érdemes otthon maradni a műtét után. De ezt is beszéld meg a dokiddal, mert ez is attól függ, hogy mit találnak, hogyan tudják eltávolítani a miómát, mennyire sérül a méhfal. Én 3 hetet maradok itthon, nem akarok kockáztatni.
Ami még fontos lehet, hogy nem operálnak olyankor, amikor menstruálsz, erre figyelj amikor kitűzik a műtét időpontját. Nekem ezt nem mondta a doki, és ha nem kérdezek rá, pont akkorra tűzték volna ki az időpontot.
Kösz a válaszokat.Még lenne néhány.:)
Beöntést vagy hashajtót kaptál?
Katétert helyeztek fel? Mikor tudtál lábra állni? Meddig kell otthon lenni táppénzen?
Teljesen le kell borotválni?? És ha valaki nem csinálja meg otthon, azzal mit kezdezenk?