Baba elvesztése a 34. héten (beszélgetős fórum)
Sajnálom ami történt :-( Nem is tudom hogy lehet ezen túllépni. Idő kell hozzá az biztos.
Csak azt nem értem ilyen esetben miért nem cselekednek gyorsabban az orvosok. Miért kell még ilyenkor is simán szülnie egy anyukának? Van elég szenvedése még a szüléssel is kínozzák... És ha egyből császároznak nem lehetett volna még valamit tenni a babáért?
Szia! Őszintén sajnálom, ami Veletek történt, ez szörnyű!!!! Azt mondták, hogy mi volt a baj?
Olvastam itt egy másik lány történetét, ő a 41. héten vesztette el a kisfiát, nem tudta, hogyan tovább, miért éljen, majd a 4. hónapban megfogant a babájuk, aki nemrég egészségesen megszületett.
Elhiszem, hogy ez számodra még nagyon távolinak tűnik, és biztosan iszonyú a fájdalom, amit nap mint nap átéltek. Kitarzást és sok erőt kívánok Nektek, és szurkolok, hogy minél előbb lehessen babátok!!!
Sajnálom :(
Én is nem rég vesztettem el a babám, igaz még az elején voltam, de átérzem a fájdalmad. Írd ki magadból a fájdalmad, nyugodtan írd le mit érzel. Ezzel is segítesz feldolgozni a fájdalmadat. Amint készen álltok egy újabb babára sikerülni fog! Drukkolok nektek!
Őszintén sajnálom!
Én azért keresnék egy pszichológust,mert ezt egyedül nem fogod tudni feldolgozni!
Megkönnyeztem, nagyon sajnálom!
Mielőbbi megnyugvást kívánok Nektek!!
Szerintem fél év múlva újra próbálkozhattok, legalábbis császárnál ezt mondják legkorábbi lehetőségnek. De természetesen az orvossal kell konzultálnod előtte.
Sok erőt kívánok Nektek!
Meglásd, az Angyalkátok hamarosan küld Nektek egy újabb babát!
Sziasztok. AZért írok ide hogy elmondjam mi történt velem 2014. július 14.dikén.
2014 július. 14-én be kellett feküdnöm a kórházba megfigyelésre, mivel diabetes vagyok így tehát veszélyeztetett voltam. Odaértünk délre ahogy azt kérték, sőt már 11 óra óta ott ültünk és vártuk hogy bekerüljek a dokihoz és az osztályra. 11-14 óráig semmi nem történt. Anyukámékat, páromat elküldték haza 14 órakor hogy hamarosan vizsgálnak akkor már nem lehetnek ott. Oké eddig minden rendben volt. 17 órakor jött az orvos hogy megyünk NST-re. Ott jött a hideg zuhany, hogy nincs szívhangja a babámnak, futás az ultrahangba, ott kiderült, hogy nincs mozgása sem. Teljes összeomlás. Hívtam a páromat, hogy nincs baba, meghalt. Otthon teljes összeomlás. Jöttek vissza 19 órára felértek hozzám. 22 órakor megindították a szülést. Másnap 12 óráig a szobámban vajúdtam és utána bevittek a szülő szobába. Ott este 6 ig nem tágultam és nagy nehezen a doki megcsászározott este 7 órakor és 8-ra meg is született a baba csak sajnos nem élt. :'( Azóta eltelt 7 hét és nagy ürességet érzünk. Remélem több ilyen szülésem nem lesz. És senkinek nem kívánom ezt az érzést, amit érzek. És ne haragudjatok hogy leírtam. Örömmel venném tőletek, ha tudnátok tanácsot adni hogy mikor lehetek megint terhes, mert szerintem könnyebb lenne ha lenne egy másik picurom, aki lefoglal és nem állandóan a kisfiamra gondolnék. Előre is köszönöm. Sziasztok.