Asztrológia (beszélgetés)

Fölösleges pénzkidobás, energia-, és időpazarlás!

Képtelenek a tények előtti meghajlásra...

Kötik az ebet a karóhoz, csak hogy a választott hitük össze ne omoljon. (És kiderüljön, hogy egy csomó időt, energiát és pénzt öltek olyasmibe, ami a tények szintjén nem állja meg a helyét.)

Ha sok időd és pénzed lesz, inkább menj el a világban vagy itthon bárhová, valami gyönyörű helyre és szívd magadba a természet, a környezet szépségét, egyediségét... /ez csak pl. :)))

Csűrhetik, csavarhatják, ki-ki hitrendszere és világnézete alapján...

Próbára tettem a dolgot.

Ahány asztrológussal csináltattam képletet, annyi egymásnak ellentmondó vélemény született az elmúlt években!

Még a születési időpontomban sem volt egyezés.

Tavaly megelégeltem!

Azóta sikerült megszereznem a János Kórházból (a komplett szülési jegyzőkönyvet) és az asztrológusok által kiszámított időpontok még csak a közelében sem voltak...

Egy másik fórumon is írtam erről, ott jelentkezett egy asztrológus, hogy majd ő akkor a pontos szül.idő alapján ingyen elkészíti a képletet. Küldött űrlapot, töltsem ki. Kitöltöttem.

Csak néhány "nüansz":

- Asztro: "Ez a rengeteg költözés az életedben jelzi, hogy mennyire nyughatatlan és kiegyensúlyozatlan természet vagy." - Mire én: "Az a rengeteg lakhelyváltozás,költözés a munkám része volt."

- Én: "Lát még egyébként a közeljövőben költözést?" - Asztro: "...neeem..."

- "Pedig hamarosan másik városba költözöm."

A szegény pára teljesen kizökkent, szó szerint leesett az álla.

És ez csak egy-két dolog volt, ami nem stimmelt. Ami stimmelt, az valóban teljesen általános dolog volt, bárkire ráillő.

Jövő januárra szülést jósolt. Ez sem jött be. Mint a munkahelyváltás, és egyéb más finomságok.

Úgyhogy ezennel én befejeztem a magam hülyíttetését. (Milyen jól is jönnének most a kidobott tizenezrek! Inkább vettem volna rajta színházjegyet vagy valami.)

Vagyok aki vagyok, és jöjjön aminek jönnie kell.

A szabad akarat (liberum arbitrium) a filozófia egyik régi és sok vitát kiváltó fogalma. A filozófia régi kérdéseinek egyike, hogy létezik-e szabad akarat: azaz hatalmunkban áll-e cselekedeteink, gondolataink irányítása, vagy egy külső erő determinál minket cselekvésre? E kérdés később kiterjedt az állatokra, illetve újabban a mesterséges intelligencia kérdéskörére is.

A szabad akarat nem jelenti azt, hogy bármit megtehetünk amihez kedvünk van: például senki sem dönthet úgy, hogy felugrik a Holdra majd vissza. Hanem azt jeleni, hogy egy személynek megvan rá a lehetősége, hogy egy adott helyzetben szabadon választhat két vagy több különböző alternatíva közül.

A cselekvés szabadsága nem azonos az akarat szabadságával: képzeljünk el egy bankrablót aki pisztolyt szegez a pénztáros fejéhez: a pénztáros választhat az élete vagy a pénz között. Ilyen esetben nem mondhatjuk, hogy a pénztáros szabad akaratából adta oda a pénzt (bár volt választási lehetősége).

A szabad akarat kérdésében az egyik elvileg lehetséges döntés az "igen": igen, akaratunk szabad, vagyis létezik a szabad akarat. Ez a szabad akarat tana. Ezt, a vallásos körökben a morális ítélethozatal szempontjából fontos meggyőződést sokan (például Karl Marx, vagy Baruch Spinoza) individualista ideológiának tartották csupán.

Az akaratszabadság kérdése különösen azért bír nagy fontossággal, s azért vonta magára a filozófia és a vallástudományok figyelmét, mert olyan területekkel határos, amelyekbe istenhit, sors és hasonló problémák torkollanak.

A szabad akaratnak van teológiai, etikai, filozófiai, pszichológiai illetve tudományos vetülete is.

Ez a Wikipédiás verzió de ez nem az amire én szeretnék választ kapni.

Egy Asztrológus azt mondta nekem, hogy az év,hónap,nap,és a születési idő segítségével pontos képet lehet alkotni egy ember személyiségéről.

Még mindig erre keresem a választ:-))

A szabad akarat neodarwinista megközelítésben

A tudomány manapság jutott el arra a szintre, amikor megkísérelhet természettudományos magyarázatot adni a kérdésre, vajon cselekedeteink előre determináltak-e vagy sem.

Tekintettel rá hogy természettudományos alapon állva – racionális, szabadgondolkodó és ateista kutatók szerint – az „éntudat” az, amit azonosíthatunk a lélekkel, s az éntudat lényegében egy olyan modell agyunkban, melyben szerepel önmagunk képe is, emiatt levonható a következtetés, miszerint „szabad akaratunk” tulajdonképpen csak egyfajta illúzió! Ezen illúzió abból a tényből fakadhat, hogy egyetlen organizmus idegrendszere sem képes lemodellezni önmaga 100%-ig tökéletes mását, hiszen semmibe sem reprezentälhatja teljes egészében önmaga modelljét. Emiatt a modellel végzett gondolatkísérletek soha nem lesznek teljesen tökéletesek. Sőt, ha elfogadjuk, hogy az agyunk egy nemlíneáris, komplex rendszer, akkor a káoszelmélet szerint pedig egy kicsit hibás közelítés kaotikus rendszerekben akármekkora hibát jelenthet a jóslásban. Ebből pedig következik, hogy nincs olyan élőlény, mely képes lenne tökéletesen előrejelezni saját viselkedését egy későbbi időpontban. Vagyis, mégha cselekedeteinket tökéletesen determinálja is a környezet, valamint saját korábbi emlékeink, e determináltságot képtelenek lennénk felhasználni a tudatos előrejelzésre, s ebből fakadhat a „szabad akarat” illúziója, az tehát hogy azt hisszük, az adott pillanatban, amikor döntési helyzetben vagyunk, valamiféle „pillanatnyi szándék”, „hirtelen elhatározás” alapján döntünk. Tulajdonképpen tehát, amit a „szabad akarat" fogalma alatt értünk, amögött valójában egy autodeterminizmus, és egy modellezési bizonytalanság húzódhat meg. Helyesebb volna tehát „szabad akarat" helyett ezekkel a pontosabb fogalmakkal jellemezni az emberi viselkedést: „önálló egyéniség" azaz autodeterminizmus, és komplex, nemlineáris viselkedés.

Ácsi, ha mégy egy bizonyos úton ott is van olyan, hogy nem térhetsz le, mert jobbra-balra beépítve, viszont haladhatsz jobb vagy baloldalt, árnyékban vagy napon, gyorsabban vagy lassabban. Nem a legjobb hasonlat, de a lényeg, hogy a születési képletből kiderül, mi az, amire semmiképpen sem számíthat a szülött, mi az, ami biztosa bekövetkezik és mi az, amire megvan a lehetőség.

Abban viszont igazad van, hogy sokszor ezze a felkészületlenségüket takargatják "asztrológusok", ugyanis utólag szeretnek úgy fogalmazni, hog yigen, a képlet alapján ennek és ennek *kellett* történnie - bezzeg ha a képlet tulajdonosa az esemény előtt kér előrejelzést, hablatyot kap lehetőségekről és szabad akaratról.

Van a személyiségben olyan is, amit az asztrológia segítségével nem lehet megközelíteni, és van, amit igen, másfelől pedig az asztrológia nem csak a személyiséget képes leírni - gondolj csak az alkalmi kérdésekkel (pl.visszakerül-e a macska, megkapom-e a álást) foglalkozó kérdőasztrológiára, vagy az államok, városok,nagyobb embercsoportok sorsával, természeti jelenségekkel foglalkozó mundánasztrológiára!

Kicsittehát félrevezető, ha azt mondom, hogy nem, mert végülis alkalmas arra is, hogy leírást adjunk valaki személyiséének arról a részéről, ami (mások felé is) megnyilvánul, de azért nem ez az asztrológia fő profilja.:) Annál kevésbé lehet az, mert normális esetben az ember nem azért fordul asztrológushoz, hogy "tessék szíves megmondani,asztrológus néni, milyen vagyok én, tessék rólam mesélni!" Én legalábbis nem tudok mit kezdeni az olyan emberrel, aki nem tudja magát hová tenni. Az asztrológia az értelmes emberek játéka, de sok "asztrológus" kifejezetten a tartás nélküli, zavaros fejű emberek igényeit szolgálja ki, és fennen hirdeti, hogy az asztrológia önismereti út.

Felmerült már valakiben a kérdés, hogy van az, hogy előrejelzést ne mernek adni, és a szabad akaratra hivatkoznak ezek a csillagfejtők, miközben határozottan megmondják a szülöttnek, milyen a személyiségük, mi az életfeladatuk, mik a lelkük mozgatórugói - hogyhogy pont a belső dolgokban nem érvényesül a szabad akarat?!

Bár ezt megelőzően volt egy magasabb síkon történő "agymenésem", de azért újra feltenném az egyszerű kérdésem.

Szerintetek az asztrológia tényleg a személyiségünket tükrözi?

Azért, mert a Tudomány, a "fizikai modell" a leghasználhatóbb tudást nyújtja. A Tudomány nem vallás. Nem dogmákon, hanem megfigyeléseken, kísérleteken alapul.

Objektív valóság csak egy van. Igazság az, ami lehet többféle.

Az alapkérdés az volt: az asztrológia a személyiségünket tükrözi-e?

Ez egy tudományos állítás. Ellenőrizhető, cáfolható vagy megerősíthető.

Az asztrológiával nemcsak az a gond hogy nem működik, de az elméletei is légbőlkapottak. Függetlenül attól, hogy klasszikus, vagy populáris asztrológiáról beszélünk.

Ez tetszett! Különösen a második bekezdés. Mintha a teológusokról szólna általában. Apropó teológia! Mennyivel egzaktabb tudomány mint az asztológia? Mármint a tudományos vizsgálatok fényében...Jóllehet egyetemi karok sőt egyetemek épülnek rá.

Úgy tűnik, hogy az ember inkább homo religiosus, mintsem homo materialisticus.

Így tehát aki jő a tudomány - mint felvilágosult valláspótlék - szent nevében, olyan mintha tankra lőne csúzlival és nem képes megérteni, miért nem sikerül világosságot gyújtani a "sötét" elmékben. Pedig csak azt kellene tudomásul venni, hogy más-más ontológiai talapzaton álló egyének-egyéniségek-személyiségek-létek (kívánt rész aláhúzandó:))vagyunk. Akik pedig a tudomány lobogó fáklyafényénél próbálják tovaűzni a sötétséget félelmeikkel együtt, azoknak javaslom követni az elméleti fizikusokat, akik bizony fezegetnek konvencionális(nak megjelölt) határokat a tudomány(ok) szent territórumán. például C. C. Jung (noha ő inkább a pszichológia területén alkotott maradandót) szignifikánsnak tekintette az asztológia eredményeit...

Miért kéne feltétlen, hogy a tudomány - amely maga is mint egy a vallás egzisztál - által sugallt valóság legyen a valóságunk? Ő is egy alternatívája a valóságnak, amely leírja bizonyos mértékben létünket, a saját határai között. Amíg nem volt a tudomány ily előrehaladott formában, akkor is volt az embereknek több valósága, s sokszor azok sem voltak egymással feltétlen megegyező valóságok. S talán most sincs ez másképp. Persze lehet harcolni, hogy az egyik valóság "valósabb" mint a másik, meg ilyesmi, de minek. Vagy nem?

Viszont én szeretnék azért olyan helyen dolgozni, ahol elkutatgathatok akár 1-2 évet minden nap bejárva, a saját "vallásom" szerint, s amikor ezek után teszek egy egész más terület eredményéről egy olyan kijelentés, amiben jóformán semmi pozitívot sem sikerül bebizonyítanom a saját vallási szemüvegem szerint, csak a saját "vallásom" érvényességét, s ezért még el is ismernek...

Ezekkel a vizsgálatokkal egyetlen apró gond van: egyáltalán nem a (klasszikus) asztrológia állításainak érvényességét vizsgálták. Mellesleg azok sem, akik arra jutottak, hogy az asztrológiában"van valami".

Nem egzakt tudomány, statisztikai módszerekkel ne vizsgálható, ebbe jobb, ha beletörődsz.

Egyik sem tükröz semmi valósat. Az asztrológiának mintegy harminc tudományos vizsgálata ezt támasztja alá.

"Az asztrológia 100%-ban téves. A valósághoz semmi köze. Semmi sem igaz belôle, igazságtartalma egyenlô a nullával. Aki pedig mégis elhiszi, az egyszerûen saját magát csapja be. Az elvégzett tudományos vizsgálatok oly sokféle módon és annyira meggyôzôen erôsítik ezt meg, hogy további vizsgálatokra már aligha van szükség, a következtetés teljesen egyértelmû. "

[link]

Jól jönne a 'személyiség' szó meghatározása. =)

Ami viszont a modern asztrológiát illeti, szerintem semmi valósat nem tükröz.

Egyébként miért?

Erre mondom én azt, hogy a 20. században 37 féle szám számolató ki számmisztikával. És erre azt moondjuk, hogy de ez nem jelenti azt, hogy mindenki egyforma, mert mindenki használhatja jól vagy rosszul azt az adott tulajdonságot és teljesen másképpen az egyik, mint a másik.

De erre mondom én azt, hogy nagyon sokszor ránézésre tudom az ember 75 %-nyi tulajdonságát, mert az alapok ugye egyformák..