Anyós,após nem tud leválni a felnőtt fiáról? (beszélgetés)

Én azt sem értem hogy a sógorodékkal egy házban élteky vagy csak egy településen??

Amúgy ha már egyébként is a váláson gondolkozol, akkor semmi vesztenivalód nincs ha a sarkadra állsz és megmondod a férjednek hogy húzzon meg egy határt. Vagy ha ő nem tud akkor egyenesen a szüleivel beszélj. Engem is baromira zavarna ha párom szülei folyton itt lennének, sőt, még a saját anyám is, pedig nagyon szeretem, de van saját életem...

Lehet, hogy elment tőled a kedve, mert a szüleit ekézed?

Odajárnak, de nem ott laknak, nem?

Tényleg az zavar, hogy x időnként ott vannak? Ki akarod magadnak sajátítani? Neked hol vannak a szüleid? Ők nem járnak hozzátok? Megszakítottad velük a kapcsolatot?

Miért gondolod, hogy fél a szüleitől? Nem lehet, hogy csak nem akar velük veszekedni a butaságaid miatt?

Ha mindig ezen pörögsz, akkor az nem tesz jót egy kapcsolatnak!

Nem várhatod el tőle, hogy a kedvedért megtagadja a családját...

Szerintem veled van gáz, de nagyon nagy.

Annyi gyűlölet van benned, hogy hihetetlen.

Még ha számomra is érthetetlen miért kell oda cuccolni hetekre a másikhoz csak mert szült.. Pedig 3 császárom volt. Akkor is azt mondom, hogy neked ehhez igazából sok közöd nincs, hogy sógorodnak szülsége van e a szüleire vagy sem, hisz nincs gyermeked.. még akkor sem ha részben igazad lenne.

Ha a férjednek nincsenek meg a tökei, hogy meghúzza a határokat, akkor ültesd le anyósékat és normális hangnemben mond el, hogy ez a ti házatok, ők meg csak vendégek.

Amúgy nem világos számomra hogy évi 2 alkalomról van szó ami pár nap vagy 2 hét vagy havi rendszeresség. Mert azért valljuk be nagyon nem mindegy.

Igen 2 éve mióta az anyósék idejárnak romlott meg ennyire.Pedig faltuk egymást 8 évig.Sosem veszekszünk a házunkat is olyan ügyesen csináljuk.Felujitandó annyit dolgoztunk rajta saját kezüleg,nagyon büszke vagyok arra amit eddig kihoztunk belőle.Es vannak meg terveink,álmaink.

De egyre feszultebb vagyok,már gyomoridegem van álladoan ahogy a családjáról van szó

Nem tudom mi lenne a helyes.

Megbánom e azt h maradok vagy megbánom h elváltam,mert a családján kívül jól megvagyunk.

Erősen gondolkodom a váláson.30 éves vagyok,igaz h 10 év kemény munkám megy a kukába és szeretem a férjem és jól megvagyunk de a családja miatti feszültség nagyon rámegy a házasságunkra.Gyerek nincs.

A nemi életünk havi 1 alkalom,ami persze 1 perc a férjem reszéröl.

A férjem és én 400kmre költöztünk 10 éve a szülőktöl.Majd 2 évre rá ideköltöztek munka miatt a sógoromék is.

Nálunk legalábbis nálam megtörtént a normális leválás a szülőröl de a férjemnél nem.

A probléma az h az anyós após nyugdijba mentek.Sógoroméknál potyognak a gyerekek,már 4.lesz pár hét múlva.

Az egy gyerek is problémás volt nem hogy a többi.

A sógorom elhivja a szüleit hetekre mert nekik segítségre van szükségük.

Mosás főzés takaritás gyerekekre vigyázás.Persze ennek mi is szivjuk a levét.Mi egyszersem mondtuk h jöjjenek meg nem hisztizünk h ne 2 hetet hanem 3 hetet maradjanak,sógorom gondoskodik mindenröl.Májusban voltak 2 hetet,juliusban jönnek 3 hétre mert jön a 4.gyerek.Kell a segitség.

Eddig nem volt annyira gáz a helyzet mert panelban laktunk de tavaly vettünk egy házat és ugy gondolják átjároház.

Ha jönnek az egyikhez jönnek már a másikhoz is.

A gondom az hogy tisztetelet nem ismerik.

Kb a helyzet az h ez az ő házuk.

A legnagyobb baj az apósom aki egyrészt alkoholista másrészt bele szól mindenbe a ház körül.

Mert ez mìert igy van az miért ugy van.Tegnap mondja sógorom hogy juliusban ide akar jönni az apja 1-2 hétre mert ő talált magának munkát.Rendezkednek,szervezkednek.

Rengeteg a vitánk a férjemmel miattuk.

Ha valamiért szólok beszól,flegmázik.Ugy jár kell az otthonomban mintha ő szarta volna a spanyol viaszt.Nem kérdez semmit csak pakol matat ahogy az neki jó.

A férjem sem igenyli ezt a sürü idejövelt de kalitkába van zárva a bátyja miatt mert ő hivja a szülőket.

Már nem birom idegileg sem lelkileg.

A férjem fél mert a családban volt már balhé és kitagadás.

Nem tudom mit tegyek.Ők a szülei én a feleségem.Ezt az életet hogy átjáróház van,hetekre ideköltöznek,kb kuss a nevünk a saját házunkban már nem birom.

Az apósom elhivja,félrehivja a férjemet ha vakamit akar mert tudja h elöttem nem fog sikerülni.Ezért is kamillázok sokszor h mivan.Mert apósom sunyiba befűzi a fiát.A többit meg rendezzük le egymás között.

Nem akarom h a szülei kitagadják,balhé legyen azért mert nem birom ezt,csak rendszert szeretnék es magánéletet.A ferjem viszont nem fog odállni beszélni velük mert fél tőlük,ha én beleavatkozom ebbe csúnya vége lesz már.Egyre jobban gyűlik bennem az ideg,feszültség.

Nem tudom megeri e harcolni vagy kockáztatni,nem tudom ha kinyitom a számat de ugy Isten igazából és elmondom a véleményem róluk mi lesz a vége.

Vagy inkább hagyjam a fenébe az egészet?Csak veszekedés van miattuk,a férjem nem ért meg.Ha apuci anyuci itt van lapit mint szar a fűbe pedig sokszor semmi kedve hozzájuk,meg örül ha elmennek haza.