Amikor villámcsapásként ér a felismerés... (beszélgetés)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: Amikor villámcsapásként ér a felismerés...
Elég sok félrelépős - megcsalásos téma van.
Ez nem baj.
De az amikor váltig azt állítják ( juk ), minden rendben, biztosan nem csalnak meg, hát arra ne vegyünk mérget.
Ősi ösztön a vadászat a férfiak részéről. Arról nem tudunk semmit, hogy őseinknek a vadászat körébe az asszony csere mennyire is bele tartozott - e.
Úgy látom sokan átélik ( átéltük ) ezt az érzést megcsaltak - megcsalnak.
A korodat már láttam a másik cikkedből.
Az a baj tudod, hogy szerintem egy megcsalásra sincs jó mentség. A "nem foglalkozol velem, és ezért másnál vigasztalódom" nem jó kifogás. Mindenkinek van szája, eltudja mondani, ha valamiért nem érzi boldognak magát a kapcsolatban. Ilyenkor én adok egy türelmi időt, és ha nem változik semmi, tovább lépek. Bármennyire fáj is, én megtettem, hűtlenkedés nélkül. Na meg hát igen, ott marad a bizalmatlanság a jövőben is.
"...nekem meg sehogy sem akart összejönni, mondván, hogy pályakezdő, tapasztalatlan fiatalokat senki nem szívesen vesz fel, erre még rátetőzött a gazdasági válság, onnantól kezdve teljes káosz volt. [...]És most két hete megtudtam, hogy félrelépett egy nála 13 évvel fiatalabb lánnyal!..."
Csak egy gondolat, amit nem értettem a cikkedben, és így nem teljes 100 %-ig a kép.
Ha te pályakezdő fiatal vagy/voltál 3 éve, és kiugrik a cikkből, hogy 13 évvel fiatalabb lánnyal csalt meg, akkor te mennyi idős is vagy? Pontosabban akkor nyilván köztetek is jelentősebb a korkülönbség, nem?
Bocs, ez csak feltűnt.
Tamara, gratulálok ahhoz, h a nyilvánvaló fájdalmad és csalódottságod ellenére is ilyen szép összeszedett és nem mocskolódó cikket írtál!!! Számomra ez azt jelenti, hogy te egy intelligens és jóravaló ember vagy. Örülök annak is, hogy a csalódottságod ellenére is, megvizsgálod azt az oldalt is, h mi az, amit esetleg te tettél hozzá ahhoz - akár akaratlanul is, a körülmények miatt (munkanélküliség) - hogy a kapcsolatotok picit elfáradjon.
Persze ez nem indok a megcsalásra, nem mentegetni akarom, mert mélyen elítélem, de egy ok lehet, amit ha végiggondoltok, - és miért ne tennétek, hiszen nem írtál arról, h ő ezt az alkalmi kapcsolatot folytatni kívánná - akkor bármi lehet belőle. Hagyjad, h az élet megmutassa megint, h mit kell tenned. Ne erőltess semmit, de csatlakozva 80ASIQ-hoz, én is azt mondom, h vannak dolgok, amik megtörténnek, és ha meg is történik, egyátalán nem biztos, h ez alapján kell megítélni az illetőt. Az emberek lelkébe csak ritkán látunk be... még a szeretett személyek lelkébe is talán. Úgy mondom ezt, h monogám vagyok, a férjem is az, és sem nem csaltam, sem megcsalva nem voltam általa, és bizonyára nagy törés ez az ember életében, de az élet ilyen. Ha szereted, és ha ő sem érzi azt, h "szabadulna" tőled, akkor azt mondom, nem kell tiltakozni ellene.
Azt ne firtassad, h rosszul döntöttél, amikor vele kezdtél, hiszen szép éveitek voltak, és lehetnek is még. Ha akkor így rendezte az élet, akkor nyilván oka volt! Biztos vagyok benne, h sok dolgot tanultál, magadról is, és vannak olyan tapasztalásaid, amik ennélkül a kapcsolat nélkül nem lennének. Ez is talán közhely, de hidd el, tudom, mit beszélek: minden rosszban van valami jó... minden csapás által kapunk valami olyat, ami hosszútávon előnyünkre válhat.
Ezt nehéz emészteni, de ha visszagondolsz az életedre, biztosan te is látsz erre példát.
Szóval szerintem most ne erőltess semmit, várj. És majd az élet rendez. Legyél nyitott a változásra, bármi legyen is az :)
Kívánok neked nyugodt napokat, és remélem, hogy hamarosan beszámolsz arról, hogy alakulnak a dolgok.
Biztos vagy abban, hogy nem csal meg a párod?
Hősünk is biztos volt benne.
Én 6 éve élek boldog párkapcsolatban,2 kis fiunk van...erre 3 napja érdekes dologra lettem figyelmes....mikor rákérdeztem,sunyin vigyorogva mondta hogy higgyem el nem történt semmi...csak nem tudom el hinni,mert nagyon nyilván való....
Fáj,mert úgy érzem nem érdemeltem meg,mindent meg teszek,mindent megadok ami tőlem telik és még is ez kaptam!:(
Most nagyon össze vagyok zavarodva,és nem tudom hogyan bízzak benne.....
Na, most jól kinyílt a bicska a zsebemben. Hihetetlen mennyi sunyi, szánalmas pasi van manapság...
Ha engem így megalázna valami, tuti páros lábbal rugdosnám el. Aki egyszer megteszi, mindig megfogja. Sosem lesz innentől nyugodt az életed.
szia!
h alakultak a dolgok? sikerült visszatalálnotok egymáshoz?
Szia!
Nagyon sajnálom, hogy így jártál :-(
Nem ezt érdemelted. HOgy telt az elmúlt egy hónap, változott valamit az életed?
Hogy vészeled át a napokat?
Én is több mint 3 éve élek párkapcsolatban és ettől félek ami veled is megtörtént. A párom 13 évvezl idősebb nálam, érzem, hogy szeret, de mégis félek.
Ugrás a teljes írásra: Amikor villámcsapásként ér a felismerés...
További ajánlott fórumok:
- Miért járok mindig ugyanúgy a kapcsolataimban, miért taszítom a férfiakat egy pont után, amikor addig vonzottam őket, és semmi baj sem törté
- Olyan szép, amikor...
- Egy nap, egy pillanat, egy felismerés
- Alkoholizmus felismerése
- Ha rájössz hogy bizonyos dologk miért történtek úgy a múltban, ahogyan megtörténtek, megvan a felismerés, utána mit lehet vele kezdeni?
- Mi alapján mérik fel a villámcsapás okozta károkat?