Aki hisz a szellemekben vagy átélt már paranormális tevékenységet (beszélgetős fórum)

Ezeket a videókat meg sem nézem, annyira gagyik.

A ID discovery-n volt a kisértetjárás c. sorozat.

Na abban volt valóság.

Egy ideig néztem, aztán történt valami és onnantól kezdve már át se kapcsolom.

Sziasztok!Még gyerekkoromban volt ez az eset.Olyan 17 lehettem.Emeletes házban laktunk.Fölöttünk egy fiatal pár élt és egy idős néni.A néni ott halt meg.Nem sokkal később mikor egyedül voltam otthon lépéseket hallottam mit mikor valaki cipőben sétál a folyosón.Fölöttünk lévő szomszédtól jöttek a hangok.Tudtam,hogy nincs otthon senki mert hallottam mikor elmentek.És az egész ház be volt szőnyegezve.Mikor füleltem abba maradtak a hangok mikor nem figyeltem oda megint jött a kopogás.Eléggé be voltam tojva.

Másik eset:Volt egy cicánk ugyan ott az emeleti lakásban.Nagyon szerettük.7 éves volt mikor elpusztult.Mikor még élt éjszakánként úgy keltette fel apukámat,hogy ki akart menni elvégezni a dolgát,hogy felugrott a TV tetejére és járkált rajta az pedig ropogott a súlyától.Miután meghalt a cicánk még sokszor felébredt apukám,hogy ropogott a TV és egyszer az erkély ajtó is kinyílt éjjel.

Hátborzongató.

Én főleg a "kősy"-től vagyok teljesen ki. (hiába, na, van amitől teljesen kibukok:P)

Nyilván megrendezett volt az egész, az egy dolog, hogy megtörtént eseményt dolgoznak fel benne.

Az első rész parázósra sikerült! :)

Ha feljött a szó az álmokról akkor még is csak éltem át hasonlót, kétszer is, persze ez csak a lelki megnyugvásom tükrözte, nem változtaott meg bennem semmit, mint pl. mamám esetében, ráadásul a saját helyemen ébredtem. :)))

Igen vannak megmagyarázhatatlan történések, és szerintem is van valóság alapjuk. Ami apukáddal történt nem semmi. :O

Az egyik álmom:

A sors fintora vagy nem, de az én apukám is meghalt, mindössze hetedik osztályos voltam. A szüleim válófélben voltak, így nem laktunk együtt. Most még a valóságnál járok. :) Apukámnak semmi baja nem volt, legalábbis amiről tudott, tudtunk volna. Gyakran találkoztunk iskola után, anyukám munkahelyén. Így volt ez az utolsó találkozásunkkor is. Hazafelé menet a buszmegállóban eleredt az eső, így siettem a buszra. Tényleg rohantam, csak egy gyors puszit adtam neki, Ő pedig annyit mondott, hogy "Vigyázz magadra, holnap találkozunk." Mondanom sem kell, hogy az a holnap már nem fog eljönni, de ezt akkor még nem tudtam. Másnap este telefonáltak, hogy aludt, és közben meghalt. Vér rög indult el és mikor a szivéhez ért, meghalt. Viszont nagyon rosszul éreztem magam, hogy még csak elbúcsúzni sem tudtam. Aznap este apaukámmal álmodtam. az álom háromnegyede hülyeség volt, bicikliztünk és ilyesmik. Viszont a vége felé egyszer csak eszembe jutott, hogy meghalt és megkérdeztem, hogy mit keres itt, hisz halott. Nem felelt, csak állt az ajtóban előttem és nézett rám. Fogalmam sincs minek a következtében de ezek a szavak csúsztak ki a számon: "Kaptam egy lehetőség, hogy elbúcsúzzak?" és abban a pillanatban a nyakába ugrottam és csak öleltem magamhoz szorosan. Pár perc múlva felébredtem. Nem tudom, hogy valóban "Ő" volt-e vagy céllal volt-e jelen az álmomban, vagy csak az aznapi események és őrlődések váltották ki ezt belőlem, de a lelkem mélyén megkönnyebbültem.

Másik álom:

Gyakran álmodtam apukámmal ezt követően is, inkább emlékek voltak mint álmok. Viszont egyszer csak ültünk egy szobában és beszélgettünk. Minden kérdésemre tisztán emlékszem, és ott válaszolt is nekem, de mikor felébredtem az ő szavait nem tudtam felidézni, kivéve egyetlen egy mondatot: Megkérdeztem, hogy "Mikor találkozunk?" erre azt felelte hogy :"Még nem most. Hosszú utat kell még addig bejárnod, de várni foglak."

Fogalmam sincs mennyire szellem kategória ez, még misztikusnak sem mondanám, egyszerűen érdekes "véletlen"?

Én láttam, de a Paranormal Activity1 ezerszer jobb, mint a 2.

Nekem nagyon tetszett!!! Ki látta még?

Valami történt veled, nem véletlenűl nyitottad a topikot, és nem is unalmadban.Ez le jött rólad.

Mi rémisztett meg ennyire?

sziasztok. basszus, ez nagyon durva. Én is hiszek benük, hisz nem alaptalanok a szellemtörténetek. Na meg aki teszthalott volt, és elmesélt mindent? Ugyan az.

Nálunk mikor mamám, szegényem meghalt, a temetés után 2-3 héttel arra ébredtünk h leszakadt a konyhaszekrény. És a legdurvább, hogy egy tányérnak, se pohárnak nem lett baja... Mégcsak meg se repedtek.

A másik apuval történt. 13 évvel ezelött balesete volt, leesett egy létráról, és nagyon beverte a fejét, elájult.( majdnem meghalt). Jóval késöbb mondta el nekünk, hogy mikor eszméletlen volt a legidősebb bátyát látta, aki csak ennyit mondott neki: Neked még feladatod van, még nem viszlek magammal.

Nem tudom miért, de elbőgtem magam. Olyan durva :S

Mamám első házassága nagyon fiatalon kezdődött, így sosem élt egyedül. Mindig is az a félős nő volt, én sem vagyok különb. :) De az első férje tizenkét év után meghalt. Mamám egyedül maradt két kisgyermekkel egy hatalmas házban és rettegett az éjszakáktól. Annyira félt, hogy miután bezárta az ajtót, eltorlaszolta egy fotellal és egy kisebb szekrényt is tolt elé. Hónapokon keresztül így ment, mikor egyik éjjel az elhunyt férjével álmodott. Tatám bekopogott neki az ablakon és hívta, hogy menjen ki. Mamám tiltakozott, még álmában is, hogy nem, mert fél. Tatám olyasmit mondott neki, hogy nincs mitől mert ő itt van és vigyáz rá, menjen ki hozzá. Mamám azt álmodta, hogy elindul kifelé, még a nagykapun is kiment és nézelődött az utcán, mikor felébredt az éjszaka kellős közepén. És valóban kinnt állt az utcán a korom sötétben. Azt mondta, onnantól megváltozott benne valami, és többé nem félt. Volt, hogy csak a kinti kaput zárta be, a bejárati ajtót nyitva hagyta, éjjel közelekedett minden félelem nélkül. Szerinte jel volt ez és segítség a volt férjétől.

A másik eset barátnőméknél történt. Albérletben laktak és a főbérlő ott hagyott egy jó nagy fali tükröt. Csúnya volt, ezért barátnőmék betették a szekrény mögé. Mikor átrendezték a lakást, a tükör ketté tört. Onnantól kezdve folyton hallották a padló recsegését, a bútorok ropogását, volt, hogy felkapcsolódott a villany, leesett egy pohár és ilyen "apróságok". Barátnőm anyja nagyon hitt a szellemekben, és kifagatta a fbérlőt, kié volt a tükör. Kiderült, a fiájé, aki autóbalesetben halt meg és abban a házban lakott. Barátnőméknek addig nem volt nyugtuk, míg elnem költöztek.