Főoldal » Fórumok » Diéta & Fitness fórumok » „A szeretet nem a mérlegen dől el, és az ember lelkének tisztasága sem!” fórum

„A szeretet nem a mérlegen dől el, és az ember lelkének tisztasága sem!” (beszélgetés)


Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: „A szeretet nem a mérlegen dől el, és az ember lelkének tisztasága sem!”

1 2
2012. júl. 31. 07:00

Egy duci kolléganőm, Anikó alatt a napokban összetört a szék. Mindenki szánakozva nézte a jelenetet, az egyik főnök pedig elvonult az egyik irodába röhögni. Szegény lány borzalmasan szégyellte magát. Nem tudom, minek köszönhető, hogy a 177-178 centije mellé kb. 140-150 kg-ot nyom, de ha hormonbeteg lenne, nem enne ebédre kakaós csigát meg hamburgert. Pedig ezeket eszik...van egy barátnőm, akit Móninak hívnak, ő szintén duci, 110 kg a 165 centijéhez. Ő pajzsmirigybeteg, és rá sem néz a fehér lisztes, cukros péksütikre, nem eszik fagyit, pedig nyáron nincs is jobb annál. Otthon süti a kenyeret teljes kiőrlésű lisztből és cukor helyett édesítőt használ.

Anikónak nincsenek hormonbajai és pajzsmirigygondjai, ergo nem betegség miatt hízott meg ennyire, mint Móni, hanem a rossz táplálkozás és a mozgáshiány miatt. Mégis csokit, péksütit, gyorséttermi kajákat eszik. Móni pedig, aki a pajzsmirigye miatt rengeteget jár orvoshoz, folyamatosan diétázik. Most kapott gyógyszert, a doki szerint ettől megindul a súlycsökkenése majd.

Aki úgy kövér, hogy közben hizlaló kajákat eszik és a legnagyobb mozgás az életében az, hogy kibontja a csipszes zacskót, az ne sajnáltassa magát.

2012. júl. 30. 23:23
Dianit! Nagyon szép gondolatokat írtál le, teljesen egyetértek veled. Nekem is van hivatásom, hitem is (bár nem vallásos), szeretem az embereket, és úgy érzem, engem is szeretnek. Csak akkor döbbentem meg, amikor megnéztem az adatlapodat. A cikked alapján min. 80-90 kilósnak gondoltalak. Közben meg 58-ról szeretnél 54-re fogyni? Emiatt a 4 kg miatt nem fogadnak el az emberek? Számodra tényleg ennyire fruszráló ez a néhány kiló? Tudom, hogy minden embernek a saját problémája a legnagyobb, de szerintem te nem jól látod saját magadat! Biztosan nagyon csinos vagy, és mások is annak gondolnak!
25. 04d410066e (válaszként erre: 10. - AlBundy)
2012. júl. 30. 22:20
Szólt is.
24. 04d410066e (válaszként erre: 5. - Zóra_)
2012. júl. 30. 22:19
Zóra, ne kezdd már itt is, te DUPLÁJÁRA híztál direkt, persze, hogy nem örült neki.
23. 04d410066e (válaszként erre: 13. - Csipkerózsika)
2012. júl. 30. 22:19

Nagyon igazad van mindenben. Bár nekem épp fordítva működik mondjuk, ha nagyon oda vagyok, egy falat se megy le torkomon, és iszonyatosan le tudok fogyni.

Ilyenkor én is sokkal jobban odafigyelek a pszihés okára, így könnyebb ezeket a dolgokat kezelni.

2012. júl. 30. 22:17

én mostanában kezdtem rohamosan hízni.....

hmm hmm..szarban a haza.......

21. 8e9170fe09 (válaszként erre: 17. - D7ba7bf7ff)
2012. júl. 30. 22:16
Ebből az következne, hogy akiket szeretnek, azok általában soványak.
20. dianit (válaszként erre: 17. - D7ba7bf7ff)
2012. júl. 30. 22:11
Persze, hogy nem tetszik, ezzel nehéz szembe nézni és tényleg kevés a kivétel, akinél nem erről van szó. Én is ilyen vagyok és utálok így élni, de még nem találtam megoldást hosszú távra. Talán... egyszer...
19. dianit (válaszként erre: 15. - 8e9170fe09)
2012. júl. 30. 22:08
Pontosan, ezért írtam bíztatást a végére. Küzdenünk kell az egészségünkért, ha azt felesleges kilók is akadályozzák, akkor is!
18. dianit (válaszként erre: 9. - Poly13)
2012. júl. 30. 22:06

Ezt nem teljesen értem. Szerintem két külön dolog hivatással élni és egy másik téma a plusz kilók, egészség és önelfogadás. A heti 5 futás és erősítés, ill. diéta ha nem is hoz mínusz kilókat de segít egészségesnek lenni és jól érezni magam a bőrömben, még ha néha ki is borulok. De a cikkem lényege pont az, hogy emlékeztessem magam, hogy nem ez a fontos az életben, hanem a többi és buta vagyok és is, amikor mégis ezt helyezem az előtérbe.


Az, hogy hivatástudatom van segít azokban a döntésekben, hogy mit tanuljak, milyen munkát keressek.


Nem teljesen értettem a hozzászólást :(

2012. júl. 30. 22:02

Az elhízott ember a szeretethiányt próbálja pótolni fizikai szinten, ami persze nem lehetséges.


Ezt már több fórumon is írtam és egyeseknek nem igen tetszik.

16. dianit (válaszként erre: 5. - Zóra_)
2012. júl. 30. 22:01
Sajnálom, de ha így áll hozzá, lehet, hogy jobb is, hogy még előtte derült ki és nem utána...
2012. júl. 30. 21:28
Az egészség viszont eldőlhet a mérlegen.
14. b235ac96d5 (válaszként erre: 13. - Csipkerózsika)
2012. júl. 30. 19:40

Nálam is ez így működik. Ha jól érzem magam a bőrömben, peregnek le a kilók. Viszont, ha mélyrepülés van nem tudok diétázni, még ha akarok sem tudok fogyni.

Sajnos sok olyan ember van, aki a "küllemét" veszi feleségül a párjának. Ezért aztán amikor az egy pár év múlva már nem olyan üde és hamvas, hát lecseréli, mint egy divatjamúlt pulóvert. Ez szánalmas!

2012. júl. 30. 18:56

A témával kapcsolatban nekem két észrevételem van.

Először is az ember értékét tényleg nem a mérleg méri. De a túlsúlyos emberek dilemmája mégis ez: értéktelennek érzik magukat a külsejük miatt (sőt ez alapból már kiváltó oka is lehet az elhízásnak). Ezért aztán az elsődleges dolog nem feltétlenül a mások iránti odaadás és jótékonyság lenne, hanem hogy önmagát megtanulja szeretni az illető. Ez szinte már közhelynek hangzik, mégis nagyon fontos. Aki nem becsüli magát az egyrészt mások szeretetétől függeni fog, másrészt az önbecsülését pótolni próbálja majd ideig-óráig ható dolgokkal, függőségekkel (ami lehet a kaja is, de bármi más is). Vagyis az alap: önmagunk FELTÉTEL NÉLKÜLI elfogadása. Minden hibánkkal, esendőségünkkel, tökéletlenségünkkel együtt kell elfogadni magunkat. Amíg ez nem megy, nem vagyunk teljes emberek.

A másik dolog meg: amikor valaki nagyobb tömeget szed magára, az azt jelzi, hogy valami nagyon nincs rendben a lelkében vagy körülötte. Súlyos gondok lehetnek a háttérben, ami ellen így védekezik.

Magamból indulok ki: amikor boldog vagyok, jól érzem magam a bőrömben, szeretem magam és érzem, hogy mások is szeretnek, akkor bármiféle erőfeszítés nélkül fogyok. Mikor összecsapnak a hullámok a fejem felett, csalódok magamban és másokban, boldogtalan vagyok az aktuális kapcsolatomban, úgy érzem, hogy nem szeret senki, akkor hihetetlenül gyorsan elég sokat magamra tudok szedni minden kézzelfogható ok nélkül (vagyis anélkül, hogy folyton zabálnék). Ez egyfajta védekezés nálam (is).

Elég sok időbe telt, de rájöttem, hogy így működöm és hogy érdemes figyelni ilyen szempontból magamat, mert a testem rögtön jelzi, ha valami nincs rendben körülöttem, akkor is, ha én magam még nem is érzékelem.

12. ae8f040a2b (válaszként erre: 5. - Zóra_)
2012. júl. 30. 16:14

hú..((


ne sajnáld egy percig sem...ha jól emlékszem azt írtad valamelyik fórumon,hogy jól érzed magadat a bőrödben..akkor meg majd jön valaki ,aki valójában szeretni fog.az embert nem kilóban mérik.

2012. júl. 30. 15:43
Vannak olyan párok,akik nem törődnek a kilókkal és örömben, boldogságban kereken szép nekik a világ. Talán ők a szerencsésebbek. De azt is meg kell érteni, ha valakinek frusztrációt okoz a többletsúly és tenni akar érte, de nehezen megy, ezért depressziós, befelé forduló lesz. Nagyon nehéz a fogyókúra az biztos, de valóban nem szabad hagyni, hogy rámenjen az életünk. Másokat elfogadni, szeretni úgy, olyannak, amilyenek, sokkal könnyebb, mint saját magunkat. Saját magával az ember kritikusabb, ezért is nehéz az elfogadás. De én azt mondom, hogy mégsem lehetetlen dolog, hisz ahogy hízunk, úgy fogyni is tudunk. Vagyis hát pont nem úgy, annyi a különbség, hogy a hízás nagyon könnyen megy, a fogyás pedig rengeteg lemondással jár, és kicsit macerásabb. Szerintem az a legfontosabb, hogy aki rosszul érzi magát a bőrében, mert lenne mitől szabadulnia, az tegyen valamit, aki el tudja fogadni magát másként, az éljen boldogan és ne siránkozzon.
10. AlBundy (válaszként erre: 5. - Zóra_)
2012. júl. 30. 15:08
54-ről 107 kiló? Az majdnem dupla. Szólhatott volna az illető, kb 64-nél, hogy ennek nem lesz jó vége..
2012. júl. 30. 14:51

dianit azt hiszem te a valóságban a vallásodba, vagy nevezzük másképp a hitedbe és a "hivatásodba" menekülsz a felesleges kilóid elöl - a cikked alapján én ezt értelmeztem-

- mért nem fogadod el magad olyannak, amilyen vagy, élj egészségesen, figyelj a saját életedre, magadban is bízzál, emellett törődhetsz másokkal is, de ne ez legyen számodra a legfontosabb

8. orsibigyu (válaszként erre: 5. - Zóra_)
2012. júl. 30. 14:39

Huh, zora ezt nem kellett volna leirni. Van aki meg emlekszik rad es a forumodra. Az az igazsag, te kicsit elszalltal. Es akik ott voltunk nem csodalkozunk a vegkimeneten sem.


De a cikk jo, es mikor ranezek a draga-elhizott ferjemre, akinek a csaladja jollete az elso, ezert neha egyaltalan nincs,ideje enni, estenkent viszont bepotolja de folyton kedves, szeretetteljes, vidam, akkor ugyanazt elem meg mint te, kedves cikkindito. Hogy mindegy hany kilo, de ertekes ember. Ne add fel a fogyokurat, mert ha megtanulod elfogadni magad, az sokat segit majd, es csak ugy repkednek le a kilok.

7. 093a17e5d8 (válaszként erre: 5. - Zóra_)
2012. júl. 30. 14:32
Emlékszem még a korábbi fórumaidra ezzel kapcsolatban, így fura, hogy ezt így leírod, bevállalod. Mindenesetre ne sajnáld egy percig sem ezt a fiút, ugyanakkor a saját egészséged érdekében racionalizáld az életmódod. Nem kell mindenkinek 50 kg-nak lenn, de ésszel kell táplálkozni, mozogni.
6. Artemisz5 (válaszként erre: 5. - Zóra_)
2012. júl. 30. 14:27
Ez azért elég brutál, szerintem jobban jártál így, aki szeret valakit az nem csak 50kg-osan, hanem 70 kg-osan is szereti. Mi lett volna vele ha a terhesség után a felesleg még rajtad van jó pár hónapig? Mert ugye nem megy minden azonnal..... nálunk is hasonló a probléma, csak ő azt mondja, hogy jót tenne nekem pár minusz kiló, amivel nincs is baj... de ez szerintem sehová sem vezet... ez csak a felszín, egy egészséges kapcsolathoz nekem ennél több kell/kellene... Csak lépni nehéz ugye. remélem megtalálod azt aki minden formádban szeretni fog! :)
2012. júl. 30. 14:21
Érdekes cikk. Nekem most lett lefújva az esküvőm a párom részéről arra hivatkozva, hogy így már nem tetszem neki, hogy meghíztam. Nem konkrétan ezt mondta, nem ebben a formában, de a lényeg ez volt.
2012. júl. 30. 13:51
Felszínes dolognak tartom, hogy valaki 4-5-10-20 kg leadásához köti a szeretetét, és még egy ölelésre sem hajlandó néha. Azthiszem az ilyen ember nincs is tisztában azzal, hogy a másik érzéseit mennyire mélyen megbántja... Van persze egészséges határa is a kilók számának.... Dehát nem vagyunk egyformák, és ettől szép a világ.
3. Ageeca (válaszként erre: 2. - AlBundy)
2012. júl. 30. 13:25
Adom!
2012. júl. 30. 13:16
Rossz a besorolás ennek a pszichénél volna a helye... Bár nekem tök 8..
2012. júl. 30. 13:08
Miért írom ezt? Mert fogyni szeretnék, de nem megy és képes vagyok újra meg újra siránkozni, letargikus állapotba kerülni, szidni magam és szomorkodni, mert a mérleg nem mozdul. Pedig a szeretet nem a mérlegen dől el, és az ember lelkének tisztasága sem.

Ugrás a teljes írásra: „A szeretet nem a mérlegen dől el, és az ember lelkének tisztasága sem!”
1 2

További ajánlott fórumok:


Minden jog fenntartva © 2005-2024, www.hoxa.hu
Kapcsolat, impresszum | Felhasználói szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | Facebook