A munkát válasszam vagy megint csak a családot? (beszélgetős fórum)
Mennyél dolgozni. A nagy lányosod meg betud segíteni a kicsi lányod óviba hordásába.
A férjed csak azt akarja, hogy amikre haza ér nyugodt legyen a családi háttér. Meleg lakás, tiszta lakás, meleg étel meg minden.
De ha dolgoznál ezt mindet csak a munka után tudnád meg csinálni.
Én is mennék dolgozni, de még nincs munka helyem még van 1 évem a gyesből.
Sziasztok!
Bocsi hogy eddig nem jelentkeztem, de sajnos mindig valaki beteg volt a családba és ezért nem nagyon volt időm.
Sajnos nem dolgozom, a teszt írás sikerült, de sajnos mire minket hívtak felmérésre addig beteltek az állások. Kaptam egy értesítést melyben az állt hogy sikerült a tesztírásom , és ha majd létszám bővítés lesz akkor behívnak egy személyes állásinterjúra.Hát ennyit az én szerencsémről, mire itthon mindenki belátta hogy jó lenne ha dolgoznék, és megígérték hogy támogatnak mindenben , hát tessék akkor már nem kell mennem dolgozni.Azóta férjem külföldön van , és minden megy tovább a megszokott kerékvágásban.A pici lányom egy hetet megy az oviba egy hetet itthon van, elég nehezen szokja meg a közösséget, de szerencsére nagyon szeret járni oviba,lehet már kitették volna a szürőmet a munkából , mert sajnos nincs senki akire rá tudnám bízni mikor beteg. Köszönöm hogy szorítottatok nekem.
Szia!
Na mi a helyzet? Dolgozni mentél?
meglehetősen rövid pórázon tart,gondolom féltékeny típus,mert birtokló.De miért is?
Milyen vagy,Te illetve az ő szülei?
Miért nem akarja,mi bújkálhat bent?
Hisz mindennek oka van!
Nekem ugyan nincs még gyerekem,én inkább a másik oldalon vagyok!Nekem és a páromnak a mostani lakhelyünktől több 100 kilométerre lehetne új életünk (több munkalehetőség),s nekem a szüleim itt hagyása okoz gondot(betegek)!
Mégis mindenki azt tanácsolja éljem a saját életem,persze velük is foglalkozzak!
Nagyon nehéz,de igazuk lehet!
A gyerekek kirepülnek hamar,Te meg ott maradsz reméljük a pároddal utána!Akkor nem fogod érezni,hogy minden áldozatod hiába való volt,mert Te mindent megtettél,a gyerek meg élni akar s hálatlan!Az senkinek se jó ha belesavanyodsz!
A férjednek miért kell annyira külföldra menni,miért nem segít be jobban,vagy miért nem mentek ki együtt mindannyian?
Légy erős!Sok sikert!
Én egy percig sem gondolkodnék, hanem mennék dolgozni.
A férjed egy önző ember, ami a soraidból kitűnik...
Márti én nagyon drukkolok! nekem csak két év maradt ki de úgy izgultam az állásinterjún:-)
néha nehéz igaz én csa kkét napot dolgozok + suli, de úgy voltam vele ha más is boldogul nekem miért nem menne?
ELEGED VAN.
te magad írtad, akkor miért maradnál otthon? A gyreknek nm lesz rossz az oviban, hisz annyian túlélték! Sőt! ha valóban olyan nagyon anyás, még talán jót is tesz neki.
Ne várja el senki tőle, hogy otthonlő anyuka legyél, aki csak fő mos takarít és gyereket nevel. Saját életed van, saját álmaid, saját időd. Menj el dolgozni szerintem.
Ha ennyire utálod már, nem is lehetsz igazán önmagad. És annál rosszabb nincs, hiszen az sok dologban megnyilvánul... tudom magamról. Én csak egy éve vagyok itthon, a fősulin is halasztanom kellett egy évet, és TUDOM magamról, mennyire nem vagyok önmagam. Imádom a fiam, szeretnék még vagy két gyereket, de hagyok magamnak egy kis szünetet, és visszamegyek dolgozni, és befejezem a fősulit. Szerintem jó dolog, ha kicsit otthon van az ember, sokkal jobb háziasszonnyá lettem :) De önmagamból veszítettem, illetve a saját értékeimből. És ez tizenév után biztosan megviselné a házasságom is, hiszen kit ismert meg, kit szeretett meg a férjem???? A gyerkőcöknek meg igenis kell a többi gyerkőc társasága, a szocializáció. Igen, sok az anyás gyerkőc, de a saját fiamon már most látom, mennyit jelent ha gyerekekkel lehet egy-két órát. Pedig még nem is játszik igazán velük.
Szóval, menj vissza kicsi lányodnak is el kell engednie, és szerintem nem is lesz belőle gond! Te viszont sokkal jobban érzed majd magad. Azzal, hogy ennyit otthon voltál, nagyon-nagyon önzetlen lehettél évekig. Legyél most önző!!!!
Szerintem is válasz a munkát az otthoni robot helyet.
Nekem 2 éves a kisfiam, és már alig várom, hogy újra mehessek dolgozni.Végre emberek között lehetek, és kiszakadok ebből a mókuskerékből.
A lányom 21 hónapos volt mikor elmentem dolgozni. Nem nekem találták ki, hogy évekig csak háziasszony legyek.
A kisfiam nagyon anyás, azt hittem, hogy tök nehezen szokik majd be a bölcsibe (még szopik is), de én lepődtem meg rajta mennyire könnyen ment a dolog:)
Írtad, hogy van egy 15 éves lányod is. Ő kollégiumban van? Mert ha nem, akkor ő is elvihetné a kicsit az oviba. Így nem kellene hajnalba kelteni.
Én ezt önzésnek tartom a férjed részéről, és nem szép ez az érzelmi zsarolás. Minek megy ki ő külföldre? Maradjon csak a fenekén, legyen veletek. Végülis rá is szüksége van a gyereknek. Az lesz a kínzás, ha nem látja majd hetekig, hónapokig. Nem téged reggelente.
:-) bocsi, kimaradt a 3-as.
3 éves gyerkőcnek
Szerintem próbáld meg, menj dolgozni. Visszacsinálni még mindig lehet, ha mégsem lenne jó, de ha meg sem próbálod...?
A kislány biztosan megszokná, hidd el, a kicsik olyan rugalmasak.
Én is voltam itthon néhány évig, teljesen be voltam savanyodva. Sokkal jobb, mióta dolgozom, igaz, nehezebb is, mert persze az én dolgom lett sokkal több, de megéri. Egészen más így, hogy emberek között vagyok, és így is meg van itthon is csinálva minden. Úgyhogy bátorság! A férjedet is megnyugtathatod azzal, hogy megpróbálod, aztán majd meglátjátok, hogy alakul.
Válaszd a munkát.
Nem fog ártani a gyereknek az ovi
Én "csak" 3 évig voltam otthon és azt éreztem mint Te!
Visszamentem dolgozni.
Már nem bírtam volna hogy mindig csak otthon,monoton háztartási munka,egyedül stb.
Én 9-re járok dolgozni,nem kell a gyereket hajnalban kelteni.Párom megy érte az oviba.így ő is kiveszi a részét a gyereknevelésből.
És én,újra ÉN lehetek nem egy háztartási robot.