A Mások, akikkel a "normális" társadalom nem tud mit kezdeni... (beszélgetés)

Én próbálok viszályt szítani? Eddig mi volt itt szerinted? Béke barátság?

:))) Ne viccelj már :)

Persze, a másik verzió, amikor hülyének nézzük a másikat a hite miatt :)

Nekem is meredeken hangzik, de ki tudja :)

Miért következne ebből logikusan? Én rajtad látom, azért kérdeztem, hogy ne mond :)

Nem hiszem, hogy az életben is így reagálsz emberekre, mint néha itt.

Szerintem az enyém jobb, művelhetőbb és befogadhatóbb, különben nem ebben hinnék. A hitet nem tukmákolni kell, hanem meg lehet mutatni, aztán majd a másik eldönti, hogy neki mi a jobb. Ha csak egyet ismerünk, nyilván egyértelműen az lesz a legjobb, és amíg a másikat nem ismerjük, addig nem tudhatjuk melyik fekszik nekünk jobban.

Mivel az eltéró hit már magában megkérdőjelezése a másiknak, minden egyes vita, beszélgetés összevetés megerősítés és/vagy megerősítés folyamata.

Szal van benne valami, csak számomra paradoxon vitát nyitni, aztán a másikat jogfosztva mereven elutasítani.

Oké és azzal egyet is értek ,hogy amit valaki könnyen felad, az nem hit, de szerintem arról szólt amit Alie írt, hogy sok ember van, aki mivel nem érzi jól magát és ha talál magának olyan dolgot, ami miatt biztonságosabbnak érzi az életet és akkor azt mondom neki, hogy baromságban hiszel, akkor valóban jobb lehet, ha azt modnom, hogy miért nem hiszel ebben inkább? Ez jobb életet adna neked.

Én így értettem és el is gondolkoztam rajta, hogy ha ilyet tennék, akkor ez jó gondolat, hogy ne csak elvegyem a kedvét a sajátjától, hanem mondjak jobbat, amitől jobban érezheti magát.

Szóval szerintem van benne valami. :)

Pár mondat vagy bekezdés miatt el lehet vetni egy gondolatot, egy elképzelést, egy elméletet, de nem a hitet. Ha hitnek mondom, de csak a felsoroltak egyike, akkor az bullshit volt, legfinomabban fogalmazva fogalomzavar.

Az "azt hiszem, hogy..." és a hit ebben az értelemben nem ugyanaz. Amiről "úgy vélem..." ebben az összefüggésben nem megfeleltethető az axiómákon alapuló életbe vetett hitemmel.

Kicsit off, de MÁSOK :)

Ügyvéd segítsége nélkül beperli az államot az az ópusztaszeri házaspár, amelyik nem hajlandó beoltatni tizenhárom hónapos kislányát, írja [1] a Délmagyarország.

A szülők precedenst akarnak teremteni, egyúttal azt szeretnék elérni: ne érhesse a gyereket hátrányos megkülönböztetés amiatt, hogy egyetlen kötelező védőoltást sem kap meg.

A lapnak korábban az apa elmondta: úgy gondolják, nagyobb kockázatot vállalnának az oltás mellékhatásaival, mint azzal, hogy rég letűnt betegségektől rettegnek.

Otthonukban gyógyszereket sem tartanak, a természetes gyógymódok hívei: öngyógyítással, reflexológiával, talpmasszázzsal és gyógynövényfőzetekkel kúrálják magukat, és ezt tartják elfogadhatónak akkor is, ha gyermekük betegszik meg.

A népegészségügyi hatóság már júniusban felszólította őket, hogy oltassák be a kislányt, szerdán a másodfokú határozatban foglalt határidő is lejárt. Az apa azonban keresetet nyújtott be a Csongrád megyei bíróságra.

A 3. és 4. pont akkora baromság, hogy nem is bírok rá reagálni.

Az külön tetszik, hogy a tudósok szót idézőjelbe teszed.

A legjobb, hogy a találmányok csak pusztításra lesznek alkalmasak. Ez már a no comment kategória:)))))))))))))))))))))))))))))))))))

Franie, nem vitázom tovább veled. Hol van itt vita? Ma délelőtt a következő gondolatokkal lettem bölcsebb, köszönhetően neked (megérte).

1. Soha nincs jogod elvenni senkitől semmit, ha nem tudsz helyette tökéletesebbet adni.

2. Ez különösen igaz a hitre. Nem áll jogodban valakitől elvenni a hitét úgy, hogy nem tudsz helyette ennél is erősebb kapaszkodót ajánlani az élet viharában.

3. A racionalitás nem alternatívája a hitnek: a racionalitás nem tesz csodát, nem gyógyít (még ha csak pszichés szinten is), nem tesz erőssé, csak korlátolttá. Előre vihet a tudományban, de csak szűk korlátok között. Amíg a "tudósok" nem látják az összefüggéseket, addig senki nem álmodjon a rák ellenszeréről, az ózonlyuk helyreállításáról, effélékről. A találmányok mindegyike csakis és kizárólag pusztításra lesz alkalmas.

Lábbal taposod és "cáfolod" a különféle hitvilágokat, pusztítva, rombolva magad körül. Te itt tartasz. Tudod mit? Nem hagyom. Kérem az összes égi hatalmat, hogy nyissák ki a szemed.

1. Kb. semmit nem fogtál fel abból, amit mondtam, mert gyakorlatilag úgy válaszoltál, hogy semmi köze nem volt az én mondani alómhoz. Én beszéltem pirosról, Te válaszoltál a kéket ecsetelve.

2. Ezek után Te ne mondd már meg, hogy én mit gondolok.

Marhára nem kell a hattyú halála. Mást is csesztek el mentálisan a szülei, én is lebegtethetném a 15-16 évesen diagnosztizált pszichiátriai kórképem, meg szedhettem volna nyugtatót, élhetnék most is tablettákon, meg főleg hibáztathatnám a szüleimet amiért nem biztosítottak az egészséges személyiség fejlődésemhez megfelelő környezetet. Meg sorolhatnám én is, mint ahogy Te felhozol minden új bekezdésben valami régi tragédiát, ami a mai napig kísért. Te ettől érzed magad másnak, jobbnak, különlegesnek, az egész "normális" ellened forduló világ a Te kreálmányod a saját szükségleteid kielégítésére.

Bocs mindenkitő, ezt Franinak szánom...

Végletesen rokkant vagyok, ergo a társadalom számára (így magam számára is) nyűg, teher. Szinte minden évben új betegséget diagnosztizálnak nálam, lassan évente műtenek. Lassan nem tudom magam önfenntartani, orvoshoz járni, gyógyszer szedni, egyéb. Ez a REALITÁS. Az OPTIMÁLIS vonzata ennek minden józan logikus átgondolás után az lenne magam és szeretteim számára, hogy még az előtt megölöm magam, mielőtt még elesettebb, még problémásabb leszek, hogy senkinek ne okozzak gondot, szenvedést.

Bocs, erre 20 évvel ezelőtt sem voltam hajlandó és most sem, pedig a hozzád hasonlóan gondolkodó REALISTA-OPTIMÁLIS felállás emberek ezreinek nem hagyna ebben az országban más lehetőséget.

"aki nem akar gyereket, védekezzen hatékonyan, ha nem védekezek, akkor meg nem emelgetek IFÁ-t, aztán slussz."

Ennek ilyen egyszerűnek kellene lennie, egy normális világban. A hibaszázalék, önrész, szerencse pedig ott van, akkor, ha van a saját életed felett döntési jogod. Ha figyelsz magadra, ha gondolkodsz, nem csak úgy élsz bele a világba, hogy majd lesz valahogy. Sokan nem szeretnek előre gondolkodni gondlat-tett-következmény irányban, mert egyből megszűnne a rózsaszínű köd. Én viszont soha nem engedhettem meg magamnak, hogy bármit is a "véletlenre" hagyjak: túlságosan nagy volt az ár. Nem olvastad a versenyt... Nos, a lényeg: beléptek az életembe olyanok, akik igazán, a szó hagyományos értelmében szeretnek és viszont. Tudod, úgy, hogy ha baj van, semmi nem számít, csak az, hogy segítsünk egymáson, egymás mellett álljunk. Ha viszont látsz fehéret, látod a feketét is. Mi ketten soha nem fogunk közös nevezőt találni, mert teljesen más az életünk, a körülményeink, ebből kifolyólag az életfelfogásunk is. Én nem hibáztatlak, mert tudom, hogy minden emberi személyiség kialakulása számtalan, tőle független tényező is hatással van. Ezért kérlek, ez te is vedd figyelembe...