A könyvek haszna (beszélgetős fórum)
Ez a fórum a következő íráshoz nyílt: A könyvek haszna
Én biztos elvetemült vagyok, de nekem tetszett az Ezerhétszázkilencvenhárom.
Igazad van, az irodalomtanár egy negyvenes pasi volt, ő volt a suli dirije is. Ez egy közgazdasági szakközép volt, de arra verte, hogy nem szakbarbárokat nevel, hanem itt bezzeg aztán van ám irodalom is. Na, hát értelme nem sok volt...
Az ominózus Hugo regény amúgy így van írva: Ezerhétszázkilencvenhárom, tehát betűvel (bocs, hogy számmal írtam amúgy).
Hugo direkt utalmasan akarta írni, ezért mindig, mikor rájött az ihlet, előtte a Code Napoleon-ból olvasott részleteket, hogy kb. olyan stílusban írja meg az Ezerhétszázkilencvenhármat is.
És nem lehetett ám nálunk potyázni, meg "kötelezők röviden"-t olvasni. Bár akkor még tán nem is volt ilyen.
Részletekbe kérdezett bele, amikor lejárt a kiolvasási határidő, akkor röpdoga volt, és piszlicsáré részleteket kérdezett a könyvből (amit kb. egészséges lelkű diák simán átlapoz). Ha lebukott, és nem olvasta ki, akkor nem ám csak karó volt, hanem: be kellett ülni délután az igazgatóiba, és ott olvasni, és kikérdezte.
Ehhez képest pl. lányoméknál a gimiben: simán beszólnak a fiúk az irodalomtanárnak, hogy "És akkor mi van, azt a 20 retkes tételt majd megtanulom érettségire."
Na mindegy, most jól elkalandoztam, de tény, hogy az Ezerhétszázkilencvenhárom az nem semmi, inkább meghalnék, mint hogy újra olvassam.
Jó...Mivel látom hogy neked alaptermészeted hogy csak azt látol mindig, amit te akarsz, felesleges tovább rágódni a témán...Legyen akkor neked hogy nem sértegettél, de ettöl függetlenül azért a továbbiakban próbálj meg kicsit finomabban fogalmazni, ha valamivel nem értel egyet...Én ugyanis valóban meglehetősen önérzetes figura vagyok aki meg szokta magának mindig jegyezni, ha keresetlen szavakkal illetik...Nade mindegy...Hagyjuk akkor ezt a témát a továbbiakban...
Hát...Bevallom töredelmesen, hogy én eddig nemis tudtam, hogy Hugónak van ilyen műve is, hogy:"1793"...Ráadásul felétek ez még kötelező olvasmány is volt? Az ember csak ámul-bámul...Felénk ha jól emlékszem nem volt kötelező egy Hugó regény sem, talán ajánlott olvasmányként szerepelt a "Párizsi Notre Dame", meg a "Nyomorultak", de "1793" még csak említve sem volt...Érdekes irodalomtanárotok lehetett akkor...Hogy miket nem tett az kötelező olvasmánnyá...Valszeg nem semmi egy figura lehetett...
Ugye hogy voltak akkor izgi részek is abban a könyvben? Amúgy mai fejjel már énis sokat törtem azon az agysejtjeimet, hogy vajon mi a csudának teszik örökösen kötelező olvasmánnyá ezt a regényt? Azért nem igazán középiskolás gyerekeknek való, főleg azért nem, merthát vannak benne ugye ezek a sokat sejtető, és a serdülőkori gyerekek fantáziáját kissé megmozgató hálószobalátogatások a főhős részéröl...Aztánmeg ezek a jelenetek úgy lekötik az olvasó középiskolás figyelmét, hogy a könyv többi részéböl már nemis ért semmit, meghát nemis nagyon érdekli már a többi igazábol a gyerekolvasót...Szóval azért elgondolkoztató dolog az, hogy ezek szerint nemcsak én jártam így akkor ezzel a regénnyel...Nemtudom hogy ki lehetett az, aki egykoron vagy most kötelezővé tette ezt a regényt, de szerintem valami világéletében aszexuális valaki lehetett, akinek meg sem fordult a jelek szerint a fejében az, hogy nem igazán serdülőkorban lévő gyerekek kezébe való ez a regény...
Így akkor már világos a dolog...Egy kis ideig igencsak törtem a fejemet, hogy vajon milyen újkori görög író lehet az, aki kötelező olvasmány volt felétek, de aztán arra jutottam, hogy lehet hogy az ógörög írókat említetted...De így akkor már meg vagyok nyugodva teljesen...
Ezt mondjuk nem egészen értem...Hát hol a csudában állt a "Bőrharisnyában" "az indián még az 50. oldalon is a sziklán és nézelődött"??? Nem kevered egy másik regénnyel? Énis kb 10 évesen olvastam ezt a Cooper regényt, és bár annyira akkoriban még nem ragadott meg a könyv cselekménye-mondanivalója, ma már viszont igen...Azt hiszem manapság már át tudom érezni a főhős lelkiállapotát-keserűségét tökéletesen, amikor végig kell néznie,és meg kell élnie azt, hogy mekkorát változik körülötte az idők folyamán a világ...Nem egy kellemes érzés mindez, valóban, éshát szerintem jól megfogta az író a dolgok lényegét...Szóval kissé szomorkás hangulatu ez a regény, de egyben csodálatos is...Viszont ez nem olyan klasszikus "indiánregény" valahogy... Sőt...Igazábol szerintem nemis indiánregény...
Már akartam szólni! :-DDD
Háziolvasmányok:
Még szerencse, hogy a középiskolás korosztály(remélem a maiakkal is így van!) a lényegét nem értik ezeknek a többé-kevésbé komor műveknek! De ha - kényszerből vagy sem - elolvassák őket, talán egyszer később ismét kézbe veszik, és érett fejjel rájöhetnek, -érezhetnek sok mindenre... Magamon tapasztaltam: mekkora élmény volt "érett" fejjel újraolvasni a Goriot apót, az Iszonyt, a Bovarynét, Csehovot, Turgenyevet, Tolsztojt...!
Nem, akárhányszor visszaolvasom a véleményem, nem értem mi a problémád velük.
Egy biztos: nem sértegettelek, s egyáltalán nem minősítek le senkit, akik elutasítják a sorozatot.
És kérlek, ne próbálj a szavaim mögé bemagyarázni semmit.
Te viszont leírtad, hogy akik olvassák, azok buta, primitív emberek. Igaz, visszavontad itt a fórumon, de a véleményed valószínűleg nem változott, csak megpróbáltál kihátrálni a sértő minősítgetésből.
Na de kattanjunk le erről a HP témáról. Vannak itt egyéb dolgok, amikben talán még egyet is érthetünk. :)
Bocs, Julien mászott be az ágyába.
(Gauvain pedig a másik "nagy kedvencemben" volt, V. Hugo: 1793. c. regényében.
Ez is kötelező volt, és hát ez sem tetszett igazán.
Őszinte leszek: bennem is a De Renalné ágyába mászkálás maradt meg a regényből, és az, hogy létrán mászott be a szobájába Gauvain.
Na, hát ez akkoriban egy 17 éves lánynak is izgi volt.
De a többit én nagyon untam, valahogy szerintem 17 évesen még nem elég érett rá az ember (mármint erre a regényre.)
Természetesen a klsszikusok, mint Homérosz:)
Odüsszei, ANtigoné és társai.
Amikor el akartam olvasni kb. 10 éves lehettem, de lehet sokat mondok, és az indián még az 50. oldalon is állt a sziklán és nézgelődött, amire ráuntam. Soha többet nem próbálkoztam indiános regényekkel.
Görög írókon a klasszikusokat érted, mint Homérosz, meg a társai? Avagy modern görög írókat? Azért nem mindegy a dolog...
Valszeg arra akart célozni az idézőjellel, hogy attol hogy még valaki leül egy írógép elé, és verni kezdi a billentyűket, amíg össze nem dob egy 100-200 oldalas irományt, attol az illető még nem lesz író...(Azaz jelen esetben írónő...)
Na...Hát mi bajod volt a "Vörös és feketével"? Nekem az egyik kedvenc olvasmányom volt serdülő srácként...Különösen az a szitu izgatta módfelett a fantáziámat, hogy a főszereplő ugye a regény első felében éjszakánként be-bejárt a ház úrnőjének az ágyába...Hm...Ezért a ténykedéséért módfelett írígyeltem ám mindig is a főszereplőt, éshát bizony sokszor órákon át arrol fantáziáltam olvasás közben, hogy vajon miket is csinálhattak a ház úrnőjével egész éjszaka az ágyban?(Az elképzelt variációkat, és felállásokat inkább nem részletezném, mert alighanem kimerítené a kőkemény pornó fogalmát...)Mivel az író ezekröl a részletekröl persze szemérmesen hallgatott mindig, hát kénytelen voltam a hiányzó részleteket kiegészíteni a saját fantáziámmal...Úgyhogy nekem bizony izgalmas, és érdekfeszítő olvasmány volt mindig is ez a "Vörös és fekete"...Neked mi nem tetszett benne? Viszont a "Beszterce ostroma" esetében nem értem, hogy mi alapján lett kijelölve kötelező olvasmánynak...Nincs szerintem semmi rendkívüli abban a könyvben, egy szánalomra méltó bolond gróf idiótaságairol szól az egész...Maximum csak röhögni lehet a sok marhaságán, és azon csodálkozni, hogy miként mászkálhatott egy ilyesmi alak szabadlábon, holott kényszerzubbonyban lett volna inkább a helye...
Passuth bármelyik könyvét veszed is kézbe, szerintem mind remekmű...Igényes, vaskos regények ezek egytöl-egyig, és egyik érdekesebb mint a másik...Én a magam részéröl kicsit sajnálom, hogy manapság már eléggé kevéssé ismert Passuth írói munkássága...De ha az itteni hsz-eim olvasása után valaki mégis kedvet kap a Passuth regényekhez, már nem volt felesleges időtöltés az itteni szereplésem valszeg...(Éshát örülök neki Mosolyka hogy ennyire hasonlóan látjuk a világot mindig mindketten ahogy elnézem...Szerintem jó netbarátok leszünk itt a hoxán majd a továbbiakban is...)
Nana...Írtál te ott még erősebb dolgokat is...Pl. olyasmit hogy:"A hozzám hasonló gondolkodásuak utasították el a potter regényeket", és még meg is cifráztad egy "bocs" szóval is mindezeket, utalva arra, hogy mi a ki nem mondott véleményed rólam, meg azokrol, akik elutasították a könyveket...Szóval olvasd csak el majd figyelmesebben is azt a hszt...Talán idővel rájössz majd hogy mi is volt vele a problémám...
A "Nagy indiánkönyv" kötetei közzül akkor te csak a "Bőrharisnyát" olvastad ezek szerint? (Már ameddig persze...)Mondjuk amint azt régebben említettem már, a "Westernes" indiánregényeket én sem kedveltem különösebben, a híres "Vinetu"-t pl. soha sem olvastam el, ugyanis a dél, és középamerikai indiántörténetek érdekeltek inkább, regények esetében ilyen volt pl. "Az Orinoco folyónál", vagy "Az inka öröksége", illetve egy régészregényszerüség a "Kígyóisten nem válaszol"...Viszont a Cooper féle "Nagy indiánköny" 5 története mégis nagy kedvencem a mai napig is mindezektöl függetlenül...Szinte el sem tudnám dönteni, hogy az 5 regényböl melyik is a legjobb, mivel szerintem mind az 5 remekmű...A "Bőrharisnyával" mi volt a probléma, hogy ezek szerint végig sem tudtad olvasni? Nekem mód felett tetszett pedig az is...
Mondjuk ez egy reál gimi, az osztály fele orvosira megy, a negyede közgázra (lányom is), negyede műegyetemre.
És még ott vannak más tárgyak is.
Meg eleve,elképzelni nem tudom, hogy hogyan végeznek irodalomból magával a törzsanyaggal? (úgy értem, költők, satöbbik), ennyi kötelező mellett.
Bár, legyen a tanár gondja, majd ő beosztja az időt.
Középsuliban nekünk 1-2 kötelező volt egy évben, igaz, azt végigveséztük alaposan.
Nekem Leiner Laura annyira nem.
Ezek tök jók!
Lehet újra olvasom őket, bár most az Alapítvány után a Karamazov testvéreket tervezem.
Középiskolában már ne nagyon volt Magyar írótól kötelező, nem? Nekünk a Bánk-Bán volt és az ember tragédiája s másra nem is nagyon emlékszem. És persze az orosz irodalom, de persze nem Csehov, hanem Csingiz Ajtmatov.
Mondjuk nekünk évente csak 1 kötelező volt, ha jól emlékszem. Általánosban csak Magyar íróktól, majd középiskolában Oroszok, Görögök és néhány más nemzetiségű, mint Hemingway...
Én napi kb. 1,5 órát olvasok és így hetente kiolvasok egy könyvet legalább, tehát menni fog ez. Én lassan olvasok.
Az írónő miért van idézőjelben? Tán nem az?
Csak egyetlen magyar szerző???!!! (Már bocs, engem ez lep meg!)
Bocsánat, de nem tud bennem megmaradni, hát leírom.
Utolsó tanítási nap, így a lányomék megkapták a kötelező olvasmányok listáját, ami jövőre (tizenegyedikben, tehát harmadik gimiben lesz).
Stendhal: Vörös és fekete
Balzac: Goriot apó
Flaubert: Bovaryné
Gogol: A köpönyeg
Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés
Csehov: A sirály
Csehov: A hatos számú kórterem
Mikszáth: Beszterce ostroma
Most úgy őszintén, hogy a bánatba fognak végezni egyáltalán a törzsanyaggal, ha önmagában már ennyi a kötelező (nem ajánlott, hanem kötelező) olvasmány.
(Meg arra is emlékszem még, hogy bennem bazira nem hagyott mély nyomokat 17 évesen a Vörös és fekete (én szakközépbe jártam, szóval ott csak ez volt a kötelező, de hányhatnékom volt tőle.)
Köszi, hogy írtál róla, most felkeltetted az érdeklődésemet. Leadom a határidős melómat, és elkezdem a "Megszólal a sírvilág"-ot.
Köszönöm, megtettem. Azt írtam: "kövülj bele Passuth, Fekete István, Jókai világába".
Ha ezen megsértődtél, elég mimózalelkű lehetsz, mert szerintem nem sértegetés, nem azonos a korlátoltsággal való azonosítással, csak tudomásul vétele annak, hogy te csak a klasszikusokat tartod valamire.
Biztos vagyok abban, hogy J.K.R. idők múltán klasszikusnak fog számítani a maga műfajában. :)
De hiába, aki nem szereti a műfajt, akkor sem fogja elolvasni, s nem fogja elismerni az érdemeit.
Én is csak néhány könyvét ismerem, mert vannak ismerőseim, akik teljesen rákattantak.
A 11 perc, az alkimista, Mágus ezt a hármat emlegetí mindenki, de én csak a 11 percbe olvastam bele.
Nem szoktam letenni könyveket, mert egész életemben 3 könyvet tettem le (Cooper: Bőrharisnya, valamelyik Vivien Fable könyvet és Coelho-tól a 11 percet). Ennek hatása az, hogy sosem olvastam indiános regényeket. tudom rossz könyvvel kezdtem:) Fable-t sem olvasok, de erre magyarázat lehet, hogy én Leslie L. Lawrence-t szeretem, Coelho-t teljesen leírtam magamban.
Ez a Coelho mizéria már tart egy ideje, de remélem hamr lecseng:)
Mert a sajátunkkal szemben elfogultak vagyunk:)
Én elolvastam:) És most, hogy említetted, hogy van már előzménye is, így beszerzem. Én sem szeretem ha túllihegnek valamit, de az első három könyv tetszett, így elolvastam az Alapítvány és a földet is, ami igazán nem tetszett, bár lehet azért, mert túl utópisztikus volt, de most el kezdett érdekli a többi is...
További ajánlott fórumok: