7 éve járunk, szeretnék esküvőt, de a barátom nem, csak összeköltözés után, valamikor. Mit tegyek, ha ennyire elutasító? (beszélgetés)

jól olvastam hogy 30éves ugye? nos ezt hangsúlyozom az ÉN véleményem, egy pasi 30évesen ne a szüleivel lakjon, hanem már réges régen önállónak, függetlennek kellene lennie, az ilyen baromi kényelmes pasikat sosem bírtam, szerintem egy pasinak nem ezt kellene "képviselnie". Ambició, karrier, önállóság

de most le ne harapd a fejem, messze áll tőlem, hogy megbántsak bárkit is, nekem is vannak ilyen barátnőim, akiknek ilyen pasijuk van, sosem értettem őket...

az enyém kényelmesen él otthon szüleivel pazarlásnak gondolná az albit ugyhogy max hozzájuk mehetnék de én meg annál öntörvényűbb vok

az együttélést én is vizválasztonak gondolom, szerintem mi 3hét után vagy összevesznénk örökre vagy elvenne:)

Az én véleményem erről a lakás dologról, hogy ha begbiztok teljes mértékben egymásban akkor lehet venni közösen, gondolom a szerzödésben is a ti 2 nevetek lesz amivel bizonyithattok, ha nem akkor úgy kell venni, hogy valaki nevén lesz a másik meg haszonélvezöként kell szerepelnije, igy egyik a másik nélkül nem tudja eladni a házat késöbbiekben.

De ha nem bizol benne, akkor ne tedd.

gratula:D tudod 18 évesen más elsőnek lenni,idősebben már tul gondolkodják a dolgot

de érdekes ám a helyzet mert ha valaki más elkezd kürölöttem legyeskedni abban a pillanatban, még kedvesebb lesz elhalmoz mindennel. érdekes lenne a fejébe látni

de az tény hogy ma már beszélgetés szintjén jobban kommunikál családról gyerekről esküvőről mint eddig

na akkor már meg is adtad a kérdésemre a választ, amúgy most látom, hogy földi vagy...

én is a páromnak vagyok az első, ő is nekem, igaz mi 16évesen jöttünk össze, azóta (16éve) együtt...de mi már pár év múlva tudtuk, hogy összetartozunk és 18évesen eljegyzett, 21évesen összeházasodtunk, de gyerekünk csak 5éve született(szóval nem kapkodtunk), igaz már a 4.babát várjuk:))) de attól, hogy az elsők voltunk egymásnak, éreztük, hogy a másik az igazi vagy sem...akarom-e vagy sem...

Nem volt rendes állásom, mert úgy alakult, hogy későn fejeztem be az egyetemet, és utána még össze kellet hoznom a középfokú nyelvvizsgát, hogy megkapjam a diplomám.

Amikor diploma után elhelyezkedtem, és dolgoztam, azt mondta, ne költözzünk, amíg nincs meg a nyelvvizsgám. Otthagytam a munkát és itthon dolgoztam, és tanultam egyszerre.

Most lenne olyan helyzet, hogy anyagilag be tudnánk vállalni.

Persze, neki van/volt tartaléka, nem kevés, tudtunk volna albérletben lakni, de akkor neki hozzá kellett volna nyúlni a pénzéhez.

igazából annyira tapasztalatlanok hogy ezt nem direkt csinálják inkább rendesek ezek a srácok tul jók, sok srác nem is alakit ki komoly kapcsolatot az első nőjével, sőt a másodikkal harmadikkal se...

pont emiatt marad velük az ember 5, vagy 7 évig...

egyszer csak felnő alapon:D

igen én is ezt mondom, ha szeretné, nem az első soraidon gondolkodna.

de akkor meg nem abszolút tisztességtelen ezt csinálnia a pasinak? ez szemétség, addig jó ez a lány is, amíg nem jön egy jobb, fiatalabb stb , baromi kényelmes lehet neki...

én menekülnék tőle, bármennyire is jó pasi, de ez abszolút önző gondolkodás a részéről..

ha elküldöd ne azt mond neki hogy azért mert nem vesz el, hanem azt mond hogy át kell gondolnod mit is szeretnél az életeddel

lehet hogyha pár hétig külön lennétek futna hozzád hogy elvegyen, de persze az is lehet hogy nem

bocs, de ennyi év után miért nem merült fel bennetek, hogy akár egy albiba, de összeköltözzetek? azért nem 18évesek vagytok, hanem felnőtt emberek..

persze, hogy szereted 7év sok idő, ez már lehet megszokás is, szeretet stb, de nekem ez olyan megalászó lenne(én annak érezném), ha valaki nem szeretne elvenni, akivel együtt vagyok, főleg már 7éve! bennem felmerülne, hogy de miért nem? ennek azért mélyebb okának kell lenni, mint a "csak", vagy "mert nem és kész", "meg ez csak egy papír", gyereket sem szeretne még vagy tőled? vagy ez a kérdés még elő sem jött?