50-es férjem dobott egy 29 éves csajért. Hogy éljem túl? (beszélgetős fórum)
Én inkább a megalkuvó szót használnám.
Vagy szerinted nem reális, hogy egy bizonyos idő után (ami minden házasságban más a gyakoriság miatt), egy este a feleség megkérdezze a férjét, hogy "Drágám, úgy érzem mostanában kicsit eltávolodtunk egymástól. Hiányzol. Van valami probléma, amiről beszélnünk kéne? Valami gondod van? Tudok segíteni valamiben?"
Nem hiszem, hogy ez letámadás, főleg tizenix év együtt töltött idő után....
Persze az is lehet, hogy megtette, és a férj hazudott. Az nagy szemétség, így van. De akkor a fél év után miért mondta el?
Szerintem is alattomosak a nők, nem is nagyon kedvelem őket! :)
Persze, hogy akkor lett volna korrekt. Én egy szóval sem írtam, hogy azok voltak. Sőt, egyáltalán nem. De ez még nem jelenti azt, hogy a házasság csupaszép szirup volt és az a szemét férj, meg a rohadt cafkája pikk-pakk beletenyereltek. Egy ilyen dolognak előzménye van, amiben a feleség is jócskán benne van. Igen, az is lehet, hogy szimplán elhidegültek, igen, szemét volt a férj, hogy nem szólt. Ennyi.
Nem. De fél évet várni a csodára nem kell. Már réges régen elválhattak volna, Bakkara sem nyelt volna idáig.
Én nem mentegetem a nőt, nyilván vannak olyan férfiak, akikről te beszélsz (bár annyira megkeseredettek a hozzászólásaid, hogy inkább saját negatív tapasztalatokról beszélnék inkább), de általában egy kiegyensúlyozott házasság, ahol tényleg mindent meg lehet beszélni, nem ér véget ilyen rútul.
Nincsen nálam a bölcsek köve, senkinél sincs. De én azért nem látom, hogy itt egyedül a férj rontotta volna el. Milyen házasság az, ahol fél évig nem történik semmi? Szex se? És arra nem gondolt, hogy az igény megvan, és vajon hol éli ki?
Én lennék az az értéktelen cafka... korábban ezért nem is írtam e téren semmit, annyi rosszindulatot, irigységet és az életünkben való teljes járatlansággal frankót megmondó emberrel találkoztam, hogy őrület.
Nem vett meg, nem finanszírozott. Saját lakásom volt 19 évesen, neki egy forintja nem volt benne, nagyimtól kaptam autót a 18. szülinapra, 2 szakot párhuzamosan nyomtam évfolyamelsőként így ösztöndíjból is befolyt -még a régi oktatási rendszerben- simán 80-90ezer havonta, erre jöttek az ilyen-olyan kedvezmények, egy-egy megnyert néhányszázezres tanulmányi pályázat díja és nem mellesleg melózgattam is. Nem ő tartott ki, persze ha nyaralni mentünk, kajcsizni, pihenni, kultúrálódni vagy bárhova azt ő állta, néha-néha én ha épp úgy adódott. Pénz sosem volt köztünk téma, hisz jómódból jöttem én is.
Ami a határozott egyéniségemet illeti, 18 évesen felajánlotta nekem az örök semmittevés lehetőségét és a felekirályságot, nem tudom hányan állták volna meg, én előrevetítettem neki a továbbtanulási terveimet, mondván ha partner benne akkor oké, ha nem akkor eddig tartott... ő támogatott benne, bár nem értett ezzel feltétlen egyet -pl miért nem levelezőn tanultam- de vállaltuk a távkapcsolatot, az ideje 1/3-át nálam töltötte, 1/3-át itthon, a fennmaradó harmadot pedig úton hozzám vagy tőlem.
fairytalentum hsz-t pontosítanám, nem házasodtunk össze (én nem akartam, nem látom szükségét, nem a felekirályság motivál) és csak 1 gyerekünk van, de egyebekben abszolút helytálló. Boldogok vagyunk, merem többesszámban írni. Hiába vagyok mocskosul elfoglalt olyan nincs hogy napi szinten ne foglalkozzak csak és kizárólag párommal 1-2-3 órát, és ez a minimum; inkább éjszaka fennmaradok dolgozni ha szorít a határidő, de nem engedem ellaposodni, hétköznapivá válni az életünket. Volt egy nehéz időszak, akkor megfogadtuk, hogy többet ér ez annál, minthogy beletunyuljunk, azóta, cirka 5-6 éve folyamatosan randevúzunk :) és ez így jó
Szerintem itt az életem taglalását be is fejezhetjük, tudom hogy mindenki jobban tudja nálunk hogy miért vagyunk együtt, hogy mennyit szenvedünk egymás mellett és hogy mi lesz a jövőnk... de teszek rá, másrészt nem is ez a fórum témája.
A kurta életbe!
Egy férfi mindig talál okot, ürügyet, kifogást, magyarázatot... Lehet a feleség bármennyire jó...
Nem élhetjük az életünket 20-40-50 éven keresztül úgy minden nap, hogy jaj, nehogy valami ne tetszen neki és elmegy máshoz...
Na, témánál vagyunk Bakkara! mégiscsak rá kellett volna erőszakolni magad , akkor is, ha ő nem akarta!
csbzs ez írja: "Valóban nem szép dolog nős embert csábítani, de amikor egy kapcsolatba egy harmadik befér bármelyik oldalról, ott a férj-feleség rontotta el, de nagyon! Ezen érdemes elgondolkozni."
Bakkara írta, hogy a férje jól szituált, sármos, sportos és tíz évet letagadhatna. Ahhoz, hogy egy házasságban élő pasi ilyen fitt és üde legyen, mindenképpen egy jó kis háttér, amit csak egy jó feleség tud biztosítani.
A 13 év korkülönbség azért nem egyenlő a 25 - tel.
És hogy egy boldog, kiegyensúlyozott pasi sosem lép félre? Erre sem mernék megesküdni. Lehet, hogy egy hullámvölgy közben kezdte el csábítgatni a kis férjezett nőcske. (Annál frankóbb ugye, hogy Ő is férjnél van, ez igen, ez tényleg korrekt! Próbálgatják egymást, jó - e, működik - e, stb, közben meg mennek haza. Ha beválik, lelépünk, ha nem, tartaléknak úgyis ott van a házastársunk.)
Írta egy hozzászóló, hogy a nők mennyire alattomosak tudnak lenni. Igen, ez így van. Én azt a nőt nem mentegetném semmiképpen.
Abban az esetben lehetne bármennyire is korrekt, ha csak akkor ment volna bele a kapcsolatba, ha már a pasi is, és ő is elvált, és a válás előtt nem történik semmi. Akkor azt mondom, ok. De most együtt élnek ők ketten, élettársi kapcsolatban, viszont mással házasok. Na szép.
Talán bölcsebbnek találta várni... Egy fiatalabb ember valószínűleg tényleg nekiesik a másiknak - nemhogy 1-2 hét - de 1-2 nap után.
Egy bölcsebb, érettebb ember vár, figyel türelemmel, vagy esetleg nem mer kérdezni, mert fél, hogy nem lesz kellemes számára, amit hallani fog...
Most nem ezért vagy azért... a harmincas éveimben járok, ugye nem mentem még férjhez, pedig mehettem volna.
Sőt... Fater volt osztálytársa egyszer jött hozzám munka miatt, intéztem az ügyeit. Kb. 27 évvel idősebb nálam. Iszonyú pénzes fazon, Német o - ban él, elvált, van vagy 4 autója, mindegyik több milliós. És Rám nyomult egyszer csak.
Összejöhettem volna Vele, ártani nem ártottam senkinek. De ahogy elnéztem... hiába tartja magát jól, csak másik generáció. Punnyadtabb, petyhüdtebb, még ha igyekszik is formában tartani magát. Nem megszólni akarom én Őt, félreértés ne essék... nem is tenném, ha miközben felsegítette a kabátomat, nem kezdett volna el taperolni, na meg célozgatni, hogy még mennyire megy neki a szex.
Ahogy elképzeltem, a hányinger kezdett el kerülgetni. Egyszerűen nem oké az egész valahogy. Ő is volt fiatal és fitt, akkor együtt volt korabeli nőkkel aktívan, de az már lecsengett. Fogadja el, hogy eltelt az idő. Persze, nem lett volna baj, ha bepróbálkozik, udvariasan elküldöm és lekopik. De nem... kb. zaklatott. A tesóm egyszer elküldte, a pasimnak adta ki magát telefonon, mert akkor egyedül voltam.
És a másik dolog. Akkor tandíjat fizettem, amikor ez a sztori megtörtént. Az öreg fizette volna az egészet, sőt a diákhitelemet is vissza akarta fizetni. Most tele vagyok ilyen adóssággal, de egyedül csináltam végig a sulikat munka mellett. A nehezebb út. De az is járható.
Ajánlom figyelmedbe a fórumindító nyitó hozzászólását. Fél évig nem csinált semmit, pedig a férje meg sem ölelte. Nekem ez nem stimmel. Ha el tudtak élni úgy egymás mellett fél évig, hogy semmit nem tettek, legalább beszélgetés szinten, akkor mindenkinek jobb így, mert ez csak társas magány, egy gazdasági életközösség, semmi több.
Vagy te talán nem szegeznéd a férjednek 1-2 hét után a kérdést? Várnál fél évet? Én biztosan nem....
Úgy gondolom,hogy egy kapcsolatát egyhangúnak érző,romantikát hiányoló ,szexuálisan kielégítetlen férfi/nő talán szóvá tehetené ,hogy mi az ami hiányzik .
Amit árulásnak gondolok a hűtlen fél részéről ,hogy sunyin a meglévő partner háta mögött keresi mindazt amit hiányol ,anélkül ,hogy elmondaná mi az amit ő a meglevő kapcsolatában hiányként él meg.
Nem tudom, honnan nem tartod egészségesnek a korkülönbséget, de az én férjem 13 évvel idősebb nálam. Megmondom őszintén egy korombeli málészájú facebookidiótától olyan messzire szaladnék, amennyire csak tudnék.
Vannak olyan nők, akik a náluk idősebb férfiban találják meg az értelmi/érzelmi partnert, a lelki biztonságot, nyugalmat. Nem minden 25-30 éves nő jár bulizni minden héten és nem minden nőnek van óriási haveri köre.
Ezt most csak úgy általánosságban írom, nem a jelen esetre. Valóban nem szép dolog nős embert csábítani, de amikor egy kapcsolatba egy harmadik befér bármelyik oldalról, ott a férj-feleség rontotta el, de nagyon! Ezen érdemes elgondolkozni.
Ki tudja, lehet a férj a 29 éves nőben találta meg az igazit és haláláig vele lesz. Egy 29 éves nő azért már nem fruska.....
Sokan hajlamosak beleesni abba a csapdába, hogy megvan a férj/feleség, most már nem kell érte semmit tenni, úgy is ott van. Ellaposodik a szex, eltűnnek az esti beszélgetések, romantikus kiruccanások, felőrli őket a hétköznapi rutin, meg a gyerekek. Pedig ha már megvan a másik, akkor sokkal többet kell tenni, hogy megtartsuk. Ápolni kell a kapcsolatot. Én nem török pálcát senki felett, de azért egy ilyen dolognak vannak előjelei. Egy szexuálisan kielégült, boldog és kiegyensúlyozott férfi úgy lepattint egy ilyen felajánlkozást (már ha elég értelmes és tudja mit veszíthet), hogy a nő kettőt nem tud pislogni...
Ezért felesleges a harc,aki menni akar az menni fog.Fájdalom,de ez a helyzet.Veszíteni is tudni kell,akkor is ha nem egyszerű,nem könnyű..
Téged vár az éle!Ez egy lapos lcke arra hogy sosem szabad eltunyúlni.Mindíg lesznek szebbek-jobbak-okosabbak,egy férfit megszerezni gyerekjáték,megtartani annál nehezebb.
Én is így látom a dolgokat.
Férjem magas, sportos, dinamikus, nem őszül és nem pocakos. Legalább egy tízessel fiatalabbnak látszik a koránál.
A színházban nézegettem az embereket, fogalmam sincs ki hány éves lehet. Talán őt is rosszul ítélem meg.
Biztos ő is nagyon büszke a hódítására.
A testét????? :-O
A felesége lett,gyerekeket adott neki,meg az életét.Ráadásul sikres és boldog.Lehet hogy ez valóban kiveri néhány embernél a biztosítékot! :)
Természetesen ez nem a fórum indítónak szól!
Sajnos az anyagiak ügyében nagyon felelőtlenek voltunk. Nagyon kevés a megtakarításunk, és 20 %-ra esett vissza a bevételem.
Most majd ügyeskednem kell. De dolgozom, hál Istennek, és kitartok.
Nos ez az amivel a legmesszebbmenőkig egyetértek.
És ez az, ami miatt összeomlottam.
Ezt kifejtenéd részletesebben is?.:)
Hogy lett minden rendben?A feleség megtépte a szeretőt?vagy a férjét?
Elolvastam a történetedet.
Sajnálom.
Csak most az jutott eszembe,amit már sokszor írtak itt a fórumokon.
Hogy a megcsalás nem tisztességes,először menjen el, és utána csajozzon be.(Ha már végképp nem lehet megjavítani a dolgot)
Nálatok ezek szerint a párod tisztességesen járt el,nem csalt meg, "csak" elhagyott...
Szerintem, így is fáj, úgy is fáj....
Ez egy nagy marhaság.Már ami a fiatalabb nőket illeti.Igénytelen és egybek..
Tudok olyanról is itt a fórumozók közt,aki 3 diplomá szakjogász,27 évvel fiatalabb a férjénél,van 2 gyerek és nagyon boldogok.Saját bevallása szerint ő már 14 évesen is dögös volt,és ez volt az gyetlen pasi aki nem szexuális játékzerként akarta kezelni.Inkább kiaknáztatta vele a maximális agykapacitást és tehetséget,gondolom anyagilag is segítette,így lett 3 diplomás európai uniós szakjogász és közgazdász.Azért azt megjegyezte,hogy igen,a pasija mindig is feszített mellette,csak egyszzer volt pofára esés,amikor apuka helyett nagypapának látták a szülészeten. :D Van ilyen is,szóval nem lehet általánosítani!